thumb|right|260px|Laszlovszky József címere, amelyet II. Lipót adományozott neki Laszlovszky József (Oszlány, 1737. október 7. – Buda, 1818. november 20.) Buda szenátora, a város bírája, megyei táblabíró és polgármester.
Élete A Bars vármegyei Oszlány településen született 1737. október 7-én Laszlovszki István és Mária gyermekeként. Ifjúkora kevéssé ismert. Az oszlányi születés a halotti anyakönyv szerint bizonyos, az 1818-ban kelt végrendelet is megemlékezik az oszlányi rokonságról. Szüleinek csak a neve ismert a születési anyakönyv alapján.
Az 1760-as években azonban József már a budai jogi iskolák hallgatója volt. Vélhetően tanulmányai befejeztével települt át Budára, és az évtized végén már több fontos tisztséget töltött be. 1766-tól ügyész, 1780-tól törvényszéki tanácsnok-jegyző, 1792-től bíró, 1793-tól városi tanácsnok és Pest vármegye táblabírája. 1795 és 1800 között Buda polgármestere, majd mandátuma lejártával újra városi tanácsnok lett. Több alkalommal választották meg Buda országgyűlési követének. Polgármestersége idején került Pozsonyból Budára több kormányhivatal (helytartótanács, udvari kamara), és vált Buda országos közigazgatási központtá, ahová már országgyűlést hívtak össze, és II. József halálának másnapján Budára hozták a magyar koronát is.
Az 1770. évi első félévi tanácsülési jegyzőkönyvek szerint 1770-ben kapta meg a budai polgárjogot. 1790 decemberében kelt, majd 1791. január 3-án kihirdetett királyi rendelettel kapott nemesi címet II. Lipóttól.
1770 után vehette feleségül Kramerlauf Veronikát (1751–1823), akitől első gyermeke 1773-ban született. Kilenc gyermekükből hat érte meg a felnőttkort. József hosszú életű volt, halála idején már csak legidősebb fia, az ifjabb Laszlovszky József és Sághy Lajosné (Laszlovszky Magdolna) voltak életben.
Laszlovszky József 1791-ben már Buda leggazdagabb polgárai közé számított. Ekkor vásárolta meg a hatalmas területű, zugligeti Laszlovszky-majort, amely a korabeli társasági élet kedvelt helyszínévé vált. Birtokokat vásárolt a Szentendrei-szigeten, Pócsmegyer és Szigetmonostor községekben. Kibérelte a fővárosi vámjogot, ezért a mai Szent János Kórház területén ma is álló vámházat Laszlovszky vámnak nevezték. A majorság fekvése miatt a korábbi Hunyady-hegy (ma Hunyad-orom) neve a 19. században Laszlovszky-hegy lett.
1799-ben a Budai Várban lévő városházán állíttatta fel Magyarország első kőnyomdáját, nem sokkal a litográfia feltalálása után. A kőnyomtató sajtót Bécsben vásárolta, és a hazai beüzemeléséhez egy osztrák nyomdász segédkezett, majd köztörvényes rabokkal üzemeltette a nyomdát. Ez később az Adamszky-féle Vizivárosi nyomda tulajdonába került, és a kiadó itt készítette minden későbbi kiadványához a kőnyomatokat, „Adomásky-féle kő- és könyvnyomda” néven.
Családja
Laszlovszky József felesége Kramerlauf Ignác leánya, Buda alkamarásának, Kramerlauf János Györgynek unokahúga, Veronika, az ő öccse Ignác bíró volt, aki Reinprecht Katalint, az egyik városi tanácsnok leányát vette feleségül. Így a házasság biztosította József számára az előkelő rokonságot, és tette lehetővé gyors előmenetelét a ranglétrán, tanácsnokból a polgármesterségig. Legidősebb fia, József Pest megyei táblabíró, leszármazottai közül többen a 19. században és a 20. század első felében politikai pályára léptek, pl. Antal és Béla országgyűlési képviselők voltak.
Gyermekei: Anna Eleonóra Veronika (*1772) József (született 1773. február 21.) Erzsébet (*1774) Anna Franciska (*1776) Ferenc Antal (*1778) Nepomuk János (*1779) Borbála (*1781) Magdolna Veronika (*1782) Ignác Lénárd (*1783) Ferdinánd Ignác Lénárd (*1784)
Publikációi Oratio, qua reg. haered. principem Josephum, regium per Hungariam locumtenentem ... anno 1795. die vero 19. Septembris occasione festivi ejus in metropolim civitatem Budensem ingressus, nomine magistratus et electae civium communitatis profundissima cum subjectione salutavit. Budae.
Források Budapest lexikon, Akadémia Kiadó, 1993. 22. old. szerk. Vigyázó János: Budai hegyek részletes kalauza és térképe, Budapest, 1923. Turistaság és Alpinizmus Kiadó, 30-35. old. Zugliget környéke Danyi Gábor, Kozma Imre, Salamin András, Stahl Károly: A Laszlovszky-major, Hegyvidékünk gyöngyszemei sorozat 4. Kőszegi Sándor: Nemesi családok Pest vármegyében, 1890. 209. old. Fitz József: A nyomdászattörténet korszakai
Külső hivatkozások A litográfiai nyomdáról Szinnyei József lexikona
Kategória:Oszlányiak Kategória:Buda polgármesterei Kategória:Városbírók Kategória:1737-ben született személyek Kategória:1818-ban elhunyt személyek