Salgó (szlovákul Svätoplukovo, korábban Šalgov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése Nyitrától 10 km-re délre, a Malom- és a Czedron-patak völgyében fekszik.
Története A települést 1386-ban "Salgow" alakban említik először. Gímes várának uradalmához tartozott. A 15. században a nagysurányi uradalom része. 1491-ben a pozsonyi káptalané, a 16. században a Nyáry és Sagay családé, a 19. században a Károlyiaké.1911 A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. Budapest, I/315-316. 1598-ban és 1599-ben török és császári hadak égették fel. A török kiűzése után Miavából telepítették be újra. 1715-ben 22 ház állt a községben. 1720-ban 26 adózója, 1752-ben 114 családja volt. 1787-ben 65 házát 478-an lakták. 1828-ban 109 házában 759 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "SALGÓ. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Berthold, és több Uraságok, lakosai külömbfélék; fekszik Ürményhez nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű."
Fényes Elek szerint "Salghó, magyar-tót falu, Nyitra vgyében, Ürmény mellett, 588 kath., 175 evang., 4 ref., 16 zsidó lak. – Erdeje szép, s földje termékeny. F. u. többen. Ut. p. Nyitra."
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Salgó, nagy község, az u. n. Fábián-völgyben, Nyitrától délre, 12 kilométerre. Lakosainak száma 1002; ezek többnyire tótajkuak (magyar csak 63 van) és tulnyomó számuk r. kath. vallásu, az ág. evangelikusok száma 144. Posta- és táviró Ürmény, vasúti állomása Nyitra-Ivánka. Két temploma van. A r. kath. templom 1833-ban, az ág. ev. 1861-ben épült. Gr. Károlyi Alajos örököseinek itt nagyobb kiterjedésü birtokuk van. A község 1386-ban Ghymes várának tartozékát képezte."Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1936. május 30-án nagy jégeső károsította meg Nyitrát, valamint Alsó- és Felsőköröskény, Berencs, Cabajcsápor, Csekej, Nagyemőke, Nagycétény, Nyitracsehi, Nyitraegerszeg, Salgó, Tormos, Ürmény, Üzbég, Vicsáp és Apáti, illetve Zobordarázs falvakat.Slovenská Domovina 18/27, 1
Népessége
1880-ban 869 lakosából 783 szlovák és 21 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 1002 lakosából 910 szlovák és 63 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 1061 lakosából 1000 szlovák és 31 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1127 lakosából 1034 szlovák és 68 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 1216 lakosából 1186 csehszlovák és 18 magyar volt.
1930-ban 1390 lakosából 1364 csehszlovák és 6 magyar volt.
1991-ben 1270 lakosából 1189 szlovák és 4 magyar volt.
2001-ben 1286 lakosából 1242 szlovák és 5 magyar volt.
2011-ben 1310 lakosából 1202 szlovák és 1 magyar.
2021-ben 1368 lakosából 1317 (+4) szlovák, 5 (+2) magyar, 1 (+40) cigány, 1 ruszin, 6 (+8) egyéb és 38 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Nevezetességei bélyegkép|balra|Szentháromság oszlop 1861-ből A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1833-ban épült klasszicista stílusban. Evangélikus temploma 1861-ben épült késő klasszicista stílusban.
Jegyzetek
Források Dominik Repka - Noémi Beljak Pažinová 2018: Stredoveké zahĺbené kupolové pece z Ponitria. Konštatínove listy 11/1, 16-39. Tatiana Štefanovičová – Hlavatá, Jana – Spišák, Pavol 2013: Záchranný výskum v obci Svätoplukovo. AVANS 2009, 252-254. Peter Keresteš 2010: História obce Svätoplukovo historický Šalgov. Nitra. Vladimír Mitáš 2003: Nové nálezy zo Svätoplukova. AVANS 2002.
Külső hivatkozások
E-obce.sk Salgó Szlovákia térképén Obce info.sk Travelatlas.sk
Kategória:A Nyitrai járás települései Kategória:Nyitra vármegye települései