A Pázmáneum (Collegium Pazmanianum) a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1623-ban Bécsben alapított papnevelő intézet neve. Az intézet a külföldi magyar papság részére az elitképzés színhelye volt, amelyet az alapító Pázmány Péter jelölt meg alapító levelében. Az első alapító okmányt 1619. január 1-jén állította ki Pázmány Péter. Az esztergomi káptalannak adta az 1618-ban vásárolt házat Bécsben. A növendékek nem csak magyarok lehettek, hanem szlávok, németek és horvátok is. 1623. szeptember 20-án született meg egy újabb alapítólevél, ebben Pázmány bíboros a bécsi jezsuitákra bízta a szemináriumot.
Fekvése Bécsben, a 9. kerületi Boltzmanngassén álló palota, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége mellett.
Alapítása jobbra|bélyegkép|300px|A Pázmáneum épülete Bécsben 1900 körül, az alapító és a kápolna rokokó főoltáraCollegium Pazmanianum Jézus Szentséges Szíve kápolna, pazmaneum.katolikus.hu képeslapon 1930 körül Nem sokkal azután, hogy Pázmány Péter 1619-ben Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, Bécsben is létrehozott egy ilyen intézményt, közel 200 000 forintnyi költséggel. II. József 1784-ben az épületet siketnémák intézetévé alakíttatta, és a papnövendékeket átköltöztette a pozsonyi várba. Az épületet I. Ferenc magyar király 1803-ban visszaadta eredeti rendeltetésének.
Épülete Az ősi kollégiumi épület eladásának gondolata már 1882-ben felmerült. A Postgasse 11. szám alatti kollégium főépületét 1900-ban eladták. A Waissenhausgassén lévő telken Czigler Győző budapesti építész terve alapján 1899 nyarán kezdődött el az új, négyemeletes klasszicista stílusú egyetemi épület építkezése és 1900. október 1-jén nyílhatott meg az új kollégium. Bécs város magisztrátusa 1913-ban új utcanevet adott, így a Waissenhausgasse helyett Boltzmanngasséra változott a házszám érintetlenül hagyása mellett. A kápolna restaurálását 1979-ben kezdték el. A falfestményeket kenyérrel tisztították meg, és ahol szükséges volt, kifestették.
Mindszenty József menedéke balra|bélyegkép|Mindszenty József bíboros 1974-ben Miután 1971-ben Mindszenty József elhagyta az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épületét, Bécsbe ment, ahol október 23-ától a Pázmáneumban lelt menedékre. A kápolna az épület III. emeltén helyezkedik el. Az intézmény kápolnájában Mindszenty József bíboros gyermekeket is keresztelt és egy alkalommal 1973-ban esküvőt is tartott. A bíboros 1975. május 6-án hunyt el, habár Bécsben szándékozott sírjának a helyét megjelölni, az utolsó napon mégis Mariazellt választotta. A rendszerváltáskor rehabilitálták Magyarországon. Végakaratában így rendelkezett: „Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába”. 1991. május 4-én végakarata szerint, az esztergomi bazilika altemplomában temették el.
Ismert tanárai Berchtholdt Ferenc (1730–1793) besztercebányai püspök Bossányi András (1673–1730) bölcsész, jezsuita tanár Dankó József Károly (1829–1895) címzetes püspök, egyháztörténész Dobner István (1694–1746) filozófiai és jogi doktor, jezsuita pap, gyorsíró Durguth József (1790–1872) bölcseleti és teológiai doktor, esztergomi kanonok Gianone Egon (1910–1999) római katolikus pap, a Pázmáneum rektora Jaszlinszky András (1715–1783) Jézus-társasági áldozópap, rozsnyói kanonok Koller József (1703–1766) jezsuita szerzetes, apostoli gyóntató Kondé Miklós (1730–1802) nagyváradi római katolikus püspök Lang János Fortunat (1771–1829) természettudós, egyetemi tanár, főesperes és királyi táblai főpap Lepold Antal (1880–1971) művészettörténész, prelátus, éneklőkanonok, a MTA tagja Lollok József (1824–1890 után) esztergomi prépost-kanonok, majd lazarista szerzetes Lollok Lénárd (1848–1923) protonotárius kanonok, pápai prelátus, barsi főesperes, tipissai prépost Magyary Gyula (1901–1988) pap, egyházjogász, egyetemi tanár, a Máltai Lovagrend tagja Ján Mallý (1829-1902) egyházi író, kiadó, fordító Mészáros Imre esztergomi kanonok, egyháztörténész Németi Ferenc (1693–1748) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár Palsovics Antal pozsonyi kanonok Raab István (1686–1757) Jézus-társasági áldozópap, tanár, igazgató Salbeck Ferenc (1703–1770) Jézus-társasági áldozópap, tanár Szegedi János (1699–1770) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita áldozópap és tanár, egyetemi jogtanár Szentiványi Márton (1633–1705) jezsuita hittudós, polihisztor, egyetemi tanár, író Széchényi Miklós (1868–1923) kánonjogi doktor, győri és nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos Szörény Sándor (1664–1719) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita pap és tanár Tattay István (1622–1676) Jézus-társasági áldozópap és tanár Tolvay Imre (1694–1775) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár Ürményi Péter (1768–1839) fölszentelt püspök Váncsay János (1743 körül – 1806) bölcseleti magister, püspök, esztergomi prépost-kanonok
Ismert diákjai
Jegyzetek
Források Beke Margit: Fejezetek az új- és legújabbkori elitképzéshez. A katolikus egyház szerepe a modern magyar értelmiségi elit nevelésében a bécsi Pázmáneumban (2011), real-d.mtak.hu Beke Margit: A Pázmáneum, mint épített örökség a XIX–XX. században, centrart.hu Fazekas István: A Pázmáneum története az alapítástól a jozefinizmus koráig (1623–1784). In: A bécsi Pázmáneum; szerk. Zombori István. Budapest, METEM, 2002 Mössmer József: A háromszázéves Pázmáneum. In: Vigília III (1936) Beke Margit: A katolikus egyház oktatási és nevelési intézményei 1948-ig. In: Magyar Katolikus Almanach II. Fazekas István: A bécsi Pázmáneum magyarországi hallgatói, 1623–1918 (1951) – Matricula collegii Pazmaniani Viennensis, 1623–1918 (1951) Bp., ELTE Levéltára, 2003 (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 8.) Fazekas István 2003: A Pázmáneum papnevelésén kívüli funkciói (1623-1784). In: Hegedűs András - Csombor Erzsébet (szerk.): Strigonium Antiquum V. Mater et magistra. Esztergom, 39-50. A bécsi Pázmáneum; szerkesztette: Zombori István, METEM, Budapest, 2002 Fraknói Vilmos: A bécsi Pázmány-Intézet megalapitása háromszázados évfordulója alkalmából, Budapest, 1923 Galla Ferenc 1935: A Pázmáneum alapítása és a Szentszék. Budapest
További információk 1935. évi XIX. törvénycikk a szellemi együttműködés tárgyában Bécsben 1935. évi március hó 4. napján kelt magyar-osztrák egyezmény becikkelyezéséről , 1000ev.hu Ujváry Gábor: A tudós Magyarország Bécsben Magyar tudományos intézetek a császárvárosban, 1920–1945 , madach.gondola.hu
Kapcsolódó szócikkek Hetyey Sámuel Czigler Győző
Kategória:Egyházi oktatás Kategória:Bécs építményei Kategória:Katolikus egyház Magyarországon Kategória:Bécs oktatási intézményei Kategória:Az 1620-as években alapított oktatási intézmények