Rakovec falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Ljubešćicához tartozik.
Fekvése Varasdtól 14 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re keletre, a Bednja jobb partján, a Kemléki-hegység lejtőjén az A4-es autópálya közelében fekszik.
Története Története során a települést Chwnowcz, Czunovcz, Czunovecz néven ismerték. Ezen a néven szerepel a 19. század elejéig a mai Rakovac és Kapela Kalnička, valamint a Rakovac és Čurilovac közötti nemesi birtokok közötti határleírásokban. Nemesi településként is ismert.
A 19. század közepéig Rakovec vagy Ćunovec Kőrös vármegye része volt, de a vármegyék átszervezése után 1869-ben Varasd vármegye része lett. Az, hogy pontosan mikor kapta a mai Rakovec nevet, nem ismert. A település kétféle nevének említése egy 1761. április 4-én kelt tanúsítványban található, amelyet Kőrös vármegye főbírájának helyettese Stjepan Faltak adott ki Petar Kortić főbíró jóváhagyásával, nemes Adam Konterc kérésére. A dokumentumban a település „Rakovecz iliti Czunyovecz” alakban szerepel.
Van egy 1734. január 14-én kelt dokumentum is, melyben megemlítettek néhány „Czunovcz” térségében található földrajzi nevet, amelyek kétségtelenül a Ljubešćica közelében fekvő mai Rakovecre utalnak: „Szuhh Lyubesicz” patak, „Hrasztova Znos” patak, a „Duga greda” nevű hegyi prédium, valamint a „Szvesnyak” és „Drenovecz” nevű hegyek.
A település legrégebbi említése 1519. augusztus 1-jén történt, amikor Kőrös vármegye és Zágráb vármegye nemesei tanúi voltak a Turopolje és Juraj Branderburg nemesei közötti vitának. Köztük a rakovaci nemesek tanúskodtak. Ebben a dokumentumban a falut „Chwnowcz”nak hívták. A tanúskodó nemesek: „Drwgecz, Mwdrych, Kwchek, Hersych, Ztankowych, Doklechych, Chekel, Planysky, Sagwd, Peschenyak, Kowachych, Kwpecz Lowrenchich”, illetve mai átírással az Otherec, Modrić, Kuček vagy Koček, Horžić, Stanković, Doklečić, Planiški, Šagud, Pešćenjak, Kovačić, Kupec és Lovrenčić nevű nemesek.
a településnek 1857-ben 127, 1910-ben 156 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Novi Marofi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett. 2001-ben a falunak 41 háza és 125 lakosa volt.
Népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 127 135 141 140 145 156 157 155 171 173 152 154 137 141 125 122 87 Megjegyzés: 1910 és 1948 között Kalnički Rakovec néven szerepelt.
Nevezetességei Szent Anna-kápolnája 1938-ban épült. A Keresztelő Szent János-kápolnát 1978-ban építették.
Jegyzetek
Fordítás
További információk A község hivatalos oldala Varasd megye kulturális emlékei
Kategória:Varasd megye települései