Remetinec (régi magyar neve Remete) falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Novi Marofhoz tartozik.
Fekvése Varasdtól 15 km-re délre, községközpontjától 2 km-re északra a Koruščak-patak partján fekszik.
Története A remetineci kolostor alapításának körülményei ma sem teljesen tisztázottak, építői lehettek a pálosok, a johanniták, vagy a ferencesek is. Építési idejét a 13. századra teszik. A templom építését 1467-ben grebenvári Vitovec János gróf kezdte el és valószínűleg Corvin János, vagy felesége Frangepán Beatrix fejezte be. A késő gótikus templom alapjában véve megőrizte eredeti formáját, a kolostort azonban a török veszély közeledtére, mint a Zagorje többi hasonló egyházi épületét erődítménnyé építették át. Egyházi funkcióját csak akkor nyerte vissza, miután 1646 és 1657 között Erdődy György és felesége Batthyány Erzsébet újjáépíttette és a ferenceseknek adta. A Szűz Mária tiszteletére szentelt templomot 1704-ben Patacsich II. Boldizsár a mai Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt barokk kápolnával bővíttette, melyet az év július 27-én Martin Brajković zágrábi püspök szentelt fel. Az építtető és családja később ebbe a kápolnába temetkezett. A kolostort az 1770-es években újra átépítették, de 1789-ben II. József feloszlatta a szerzetes rendeket, így a ferencesek is elveszítették itteni ingatlanaikat. Egykori kolostorukból mára csak a plébánia épülete maradt. Még ebben az évben megalapították a remetineci plébániát, így a templom plébániatemplom rangjára emelkedett és a Szűz Mária a Rózsafüzér Királynője titulust kapta.
A falunak 1857-ben 632, 1910-ben 1259 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Novi Marofi járásához tartozott. A plébániát 1964-ben Remetinec-Blato néven újraalapították, Blato, Remetinec és Remetinečki gaj települések tartoznak hozzá. 2001-ben a falunak 1539 lakosa volt. Közösségi ház és alapiskola is működök itt. 2003-ban új plébániatemplom építése kezdődött.
Népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 632 742 786 962 1.094 1.259 1.290 1.336 1.397 1.378 1.369 1.443 1.482 1.547 1.539 1.477 1.351
Nevezetességei Szűz Mária a Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1097. a 15. század végén és a 16. század elején épült késő gótikus stílusban. Eredetileg az itteni ferences kolostor temploma volt, de 1789-ben plébániatemplom lett. Régi oltárát 1669-ben Nikola Makar és felesége Ana Marija Jurčin építtette. Ebben volt elhelyezve az az 1470 körül készített Madonna-szobor, mely a templom eredeti gótikus szárnyas oltárának része lehetett. Ma a zágrábi Képzőművészeti Múzeumban látható, mert helyette 1910-ben új neogótikus oltárt építettek. A templom barokk szószéke 1708-ból származik, a Patacsich család ajándéka. A templomot az idők folyamán többször is renoválták, az utolsó 1992-ben kezdődött és a munka utolsó fázisa, a kápolna restaurálása még ma is tart. A kápolnában nyugszik az 1719-ben elhunyt Patacsich II. Boldizsár feleségével és a család több tagja is. A plébánia épülete az egykori ferences kolostor megmaradt része.
Irodalom Anđelko Košćak: Remetinec i Oštrice pod okriljem čudotvorne Majke Božje Čiselske, Zagreb-Remetinec 1998
Jegyzetek
További információk Novi Marof város hivatalos oldala A remetineci plébánia honlapja
Kategória:Varasd megye települései