Nyitrakoros (szlovákul Krušovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése Nagytapolcsánytól 4 km-re északkeletre, a Bebrava jobb partján fekszik.
Története Koros egyike a Nyitravidék legrégibb településeinek. Már a Nagymorva Birodalom idején település volt itt. A 11. században már önálló plébánia és két templom állt ezen a helyen, az egyik Szent Miklós, a másik Szűz Mária tiszteletére szentelve. Az előbbi a falu alsó részén állt, azonban annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Helyette 1240 körül új templom épült, melyet Szűz Mária tiszteletére szenteltek. A templomot 1285-ben említi írott forrás.
A falut 1235-ben említik először, amikor IV. Béla király a tapolcsányi uradalmat szolgálataiért a Türje nembeli Dénesnek adja. Az oklevél leírja a birtok határát és a szomszédos települések között Koros is szerepel. 1244-ben "Krus", 1285-ben "Korus", 1312-ben "Koros" néven említik. A nyitrai káptalan birtoka volt, majd a 12. századtól a 17. századig a Korossy család a földesura. 1641-ben a Berényi család, 1676-ban a Géczy-Soós család, 1839-ben a Zay család, 1878-ban a Springer család szerzett birtokot a községben. A 19. században a Nemeshegyi család birtoka. 1715-ben 14 adózó háztartása volt. 1787-ben 60 házában 623 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
A hozzá tartozó Alsóhelbény 1328-ban tűnik fel az írott forrásokban. A Rajcsányi család és a nyitrai püspökség birtoka volt. Később a Korossy családé, majd a 17. századtól a Berényieké. A 18. században a Klobusiczky és más családok birtoka. A 19. században a Zay, Zichy és Ujfalussy családok a birtokosai. Lakói mezőgazdaságból, kosárfonásból éltek. 1964-ben csatolták Nyitrakoroshoz.
Vályi András szerint "KOROS Krussovce. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai G. Berényi, és Klobusiczky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Tapoltsánhoz fél mértföldnyire, határja középszerű, mint vagyonnyai."
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. 1976–1990 között Nagytapolcsányhoz tartozott.
Népessége
1910-ben 1208 lakosából 1113 szlovák, 70 magyar és 24 német anyanyelvű volt.
2001-ben 1730 lakosából 1713 szlovák volt.
2011-ben 1746 lakosából 1642 szlovák volt.
2021-ben 1745 lakosából 2 magyar, 2 (+9) cigány, 1621 (+4) szlovák, 17 (+4) egyéb és 103 ismeretlen nemzetiségű.ma7.sk
Híres személyek Itt született 1650 körül Rezik János író, történész, filozófus, a kassai latin főiskola rektora, az eperjesi egyetem professzora. Itt született 1708. január 15-én Kelemen Antal egyházi író, a filozófia és teológia tanára a budai, egri, nagyszombati és győri egyetemeken. Itt született 1868. január 14-én Buzna Sándor egyházi festő. Itt hunyt el 1915. szeptember 15-én Sőtér Kálmán (Schrinff) méhész, méhészeti szakíró. Itt szolgált Miskolczy Márton (1763-1848) fölszentelt püspök. Itt szolgált Burián László (1922-2014) katolikus pap.
Nevezetességei A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. A 18. században Rudnay Sándor, a későbbi esztergomi érsek átépíttette. Főoltára a 19. század második felében készült. A Berényi-kastély 1830-ban épült, mai formáját az 1906. évi átépítéssel nyerte el. A Szent Család-kápolna 1872-ben épült.
Jegyzetek
Források 1914 Numizmatikai Közlöny XIII, 52-56 (Alsóhelbény) Saltzer Ernő 1996: A történelmi Magyarország területén fellelt 156 árpádházi éremkincslelet összefüggő áttekintése. p. 156 Ilkó Krisztina 2019: Nyitra-vidéki falképfestészet a középkorban
Külső hivatkozások Hivatalos oldal Községinfó Nyitrakoros Szlovákia térképén Travelatlas.sk E-obce.sk
Kategória:A Nagytapolcsányi járás települései Kategória:Nyitra vármegye települései