Indiánoknak az amerikai kontinens bennszülött népeit (őslakóit) nevezzük. Jelenleg az amerikai kontinens lakosságának egy tetemes, de kisebb részét képezik. Elnevezésük Amerika középkor végi újra-felfedezésével és egy tévedéssel kapcsolatos, nevezetesen, hogy Kolumbusz Kristóf azt hitte, hogy Indiát érte el, amikor a Karib-térségben partot ért.
Amerikában bennszülött amerikai (angolul Native American) és az első nemzetek (First Nations) neveken is emlegetik őket. Más neveik: amerikai indiánok, amerindek, vörös indiánok. Az angol nyelvben az Indian szó indiánt és indiait egyaránt jelenthet, így az angol szó alakjában őrzi Kolumbusz tévedését, a magyar nyelvben azonban a két jelentés két szóalakra vált szét.
Az amerikai nyelvfejlődés hatására egyes vélemények szerint a magyar indián kifejezés is egy tévedésre alapuló, egy kolonialista, fehér felsőbbrendűségre utaló világképre utaló, a fájdalmas és rasszista múltra emlékeztető kifejezés, melyet magyarul is időszerű korszerűsíteni, hasonlóképpen a néger szóhoz. Mások ezt a magyar nyelv fejlődésébe való mesterséges beavatkozásnak, erőltetett politikai korrektségnek tartják.
Kolumbusz tévedése alapján az Amerikába érkező európaiak ezeket a népeket az indián gyűjtőnév alá sorolták. A bennszülöttek számára ebben az időben nem létezett e népek közös fogalma, de az utóbbi két évszázadban mégis kialakult az indián identitástudat, bár újabban nő ezzel a felfogással szemben az ellenkezés a bennszülöttek leszármazottai közt, különösen Kanadában.
A bennszülött amerikai népek kultúrája, életmódja már az európai hódítás előtt nagyon változatos volt. Egyesek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, mások mezőgazdasággal és vízkultúrával foglalkoztak, máig maradandó örökséget hagyva maguk után.Mann (2005). Egyes társadalmaik erősen a mezőgazdaságtól függtek, mások életmódja a földművelés, vadászat és gyűjtögetés keverékére épült. Egyes régiókban a bennszülött népek monumentális épületeket emeltek, nagy, jól szervezett városokat hoztak létre. Társadalmaikat egyes főnökök uralta területek, államok, sőt hatalmas birodalmak jellemezték.
Az amerikai kontinens sok területét ma is bennszülött amerikaiak népesítik be. Egyes országok nagy bennszülött populációval rendelkeznek, mint Bolívia, Peru, Paraguay, Mexikó, Guatemala, Kolumbia és Ecuador. Amerikában legalább ezer bennszülött nyelvet beszélnek, ezek közül néhányat, mint a kecsua, a guaraní, a maja és a navatl több millióan. A legtöbb bennszülött nép a keletről bevándorolt népek életmódját vette át, de helyenként változó mértékben sokan megőriztek régi vallási, társadalmi és életmódbeli hagyományokat. Léteznek olyan bennszülött népek, amelyek viszonylagos elszigeteltségben, ősi életmódjukat őrizve élnek, sőt valószínűleg olyanok is, akik még mind a mai napig a modern civilizációtól teljesen elzárva élnek. thumb|right|280px|Észak-amerikai indián bölényvadászaton (1844)
Történelmük Az újvilági bevándorlási elmélet szerint az emberek Beringián, a mai Bering-szoros helyén valamikor elnyúló jéghídon keresztül vándoroltak be Eurázsiából Amerikába. A legkésőbbi időpont, amikor ez megtörténhetett, valamikor 12 ezer évvel ezelőtt volt, a legkorábbi időpont vitatott.Ld. Jacobs 2001 (a vándorlás idejéről szóló bizonyítékokat veszi számba) és Jabons 2002 (a bevándorlási elméletekről). Ezek a korai paleoamerikaiak gyorsan szétterjedtek Amerikában és kulturálisan elkülönülő törzsek és nemzetek százaira váltak szét.Jacobs (2002).
Egyes népek halászattal, vadászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak, míg mások fejlett civilizációkat hoztak létre, mint a közép-amerikai olmékok, toltékok, maják és aztékok vagy épp a dél-amerikai inkák.
Az európai hódítások kezdetén az aztékok a világ egyik legnagyobb városával rendelkeztek (Tenochtitlan), amelynek a népessége a becslések szerint 200 ezer fő volt. Összehasonlításképpen, a 16. század elején Európa legnagyobb városai Konstantinápoly és Párizs voltak, és Konstantinápolyban 300 ezer, Párizsban 200 ezer lakos élt, London, Madrid és Róma lakossága pedig ekkor alig haladta meg az 50 ezer főt.
Az európai konkvisztádorok kíméletlen irtóhadjárataikkal ölték az indián népeket és az általuk behurcolt betegségek is hozzájárultak az őslakók számának drasztikus csökkenéséhez. Noha Amerika Kolumbusz előtti pontos népességének száma nem ismert, a történészek becslése szerint az indián őslakő népesség az európai gyarmatosítás első évszázadaiban 80-90%-kal csökkent. Amerika európai gyarmatosítása alapvetően megváltoztatta a bennszülött őslakók életét, kultúráját és a kontinens etnikai összetételét is.
Nyelvek 300px|thumb|upright|Amerind származású perui nő és gyermek
Művészet
Vallás
Az amerikai indiánok a leginkább elfogadott hipotézis szerint Szibériából kerültek az Újvilágba. Ezt igazolja a genetikai, nyelvi, népzenei, ősvallási és írástörténeti összefüggések sora, amely Szibéria és az Újvilág között kimutatható.
Észak-Amerika bélyegkép|jobbra|260px|Feketeláb (Blackfoot) indián férfi lovon
USA és Kanada: A sarkkör alatti terület indiánjai Északnyugati parti indiánok: bellakúla, cimsián, csinúk, haidák, kvakiutl, nadiné, nútka, penúsön, szelis, tlingit indiánok Fennsíki indiánok Nagy-medencei indiánok Kalifornia indiánjai Délnyugati indiánok: atapaszka, apacs, havaszupáj, hohokam, juma, magíjan, navahó, patijan, pueblo (keresz, hopi, zunyi stb.) indiánok Síksági indiánok: pauni (Pawnee), ... Északkeleti vagy erdővidéki indiánok Algonkin nyelvcsalád: abnaki (Abenaki), algonkin (Algonquin), arapahó (Arapaho), csipéva vagy odzsibvé vagy anisinábé (Chippewa, Ojibwa, Anishinaabe), delaver (Delaware, Lenape), ecsemin (Etchemin), feketeláb (Blackfoot), illinivek (Illinois), kikapu (Kickapoo), krí (Cree), májami (Miami), messzecsuszett (Massachusett), mikmek (Míkmaq), minámini (Menominee), mohikán (Mahican), mohegan, narraganszett (Narragansett), otava (Ottawa), píkot (Pequot), póheten (Powhatan), potavatami (Potawatomi), sájen (Cheyenne), sauni vagy sóni (Shawnee), szók-meszkvaki vagy szók-róka (Sauk-Fox), vampanoag (Wampanoag) indiánok Irokéz nyelvcsalád: cseroki (Cherokee), huron (Huron, Wyandot), irokéz (Iroquois: kajuga, móhauk, onandága, onejda, szeneka, tuszkaróra) indiánok Sziú nyelvcsalád: sziú (Sioux), vinebégó (Winnebago) indiánok A délkeleti indiánok Maszkagí nyelvcsalád: csaktó (Chocktaw), csikaszó (Chickasaw), krík vagy maszkagí (Creek, Muskogee), szeminol (Seminole) indiánok kadó (Caddo), nacsez (Natchez) indiánok
Közép-Amerika
Dél-Amerika
Indián törzsek Észak-amerikai
thumb|right|300px|Észak-amerikai indián nyelvcsaládok Délkeleti maszkagí krík csikaszó csaktó kadó irokéz cseroki algankin nacsez szeminol atakapa necsez tunika ofó houma csitimacsa bájlekszi csakcsium tohómi mobájl alabama jucsí hicsiti apölesi timukua tokabága aisz kalúsza tekeszta kíz jamszí kuszábó katauba tuleló
A krík a maszkagik köré csoportosuló poli konföderáció angol neve.
Délnyugati kokopa juma alcsidúma mohávi valapáj havaszupáj valupáj marikopa papagó fölső pima szeri hopi nyugati apacsok csirikava apacsok zunyi Rio Grande-keresz hémez navahó téva északi tíva tánó píkosz déli tíva tompiró laguna akoma piró hikarija apacsok meszkaleró apacsok hokomi hanó szuma humanó opeta jubidi dzsova alsó pima jaki guarihió tarahumara tubaro majó koncsó toboszó guaszávi akasí sisime tehui tepehuan zakatek pemi karankava nyakipa paipai kiliva kocsimi gvajkura perikú
Síksági szárszi síksági krí feketeláb gróvantr aszinbojn síksági odzsibua crow titon sziú hidatsza menden aikara janktonáj sziú szanti sziú sájen ponka omaha jankton sziú ájova oto pauni arapahó kansza mizúria kájova kájova apacs oszidzs kamencsi vicsita kvapa lipen apacs tonkava kitszáj
Fennsíki liluit saszvep tomzon nikola okanágen léksz kutenáj kaliszpil szenpojl columbiai szelisek jakima szpokén palúsz kődalen flethed népörszi valavala kajúszi jumatila klikitet visrem teninó molala klamat modok
Nagy-medencei keleti sosóni északi sosóni benak északi pajút vasó nyugati sosóni jút déli pajút Owens Valley-pajút kavaisszu
Kaliforniai indiánok tolóva karok jurok seszta hupa csilula vilka vájot csimarikó vintu matóle nongatl szinkióni leszik vajlaki kahtó jukí északi pomó északkeleti pomó keleti pomó délkeleti pomó középső pomó déli pomó keseje namleki acsomavi atszagivi majdú jana kankáu niszenan petvin tóvidéki mívak vapó parti mívak mívak északi völgyi jokut kosztanóan eszölin monacsi foothilli jokut déli völgyi jokut tubatulabal szalinen csumas kitanemuk tetevjem szeránó gabrielinó luiszennyó kahuilja kupennyó diguennyó
Északnyugati partvidék ejak tlingit haida nisga gitkszen cimsián haiszla haihaisz belabela bellakúla uvekín kvakiutl északi parti szelis nútka (núsanúlt) középső parti szelis déli parti szelis maka kvilájúta csimekam kvalijúka sinúk kletszken tilamúk elsziensz szjuszlevensz kelepájensz kúszensz atapaszka takelma
Északkeleti terület csipua/odzsibua minámini vinebégó ilinoj potavatómi foksz szók meszkuten májámi saúni kikapú algankin nipisszing hjuron atava pitan venró írí szeneka kajúga onandága onejda móhak mehiken delavár szaszkehanak nentikók(ok) virginiai algankin virginiai és észak-carolinai irokéz észak-carolinai algankin Szent-Lőrinc vidéki irokéz nyugati abenaki keleti abenaki meliszit passzamakudi mikmek dél-új-angliai algankin kelet-Long Island-i algankin
Sarköv alatti terület holikecsa ingali kolcsen tanajna kolakon kacsin tanana atna hen tatcsoni hér hegyi indiánok tegis szárazföldi tlingit kaszka taltan cicót szlekani szlévej bívör kerier csilkatin daglib jelonájf csipuvéj nyugati „erdei” krí nyugati „igazi” krí északi odzsibua Winnipeg-tavi szoltó neszkepi keleti krí atikemik mantenye beotuk
Sarkvidéki terület (szibériai jupikok) Saint-Lawrence-szigeti eszkimók aleutok csendes-óceáni eszkimók (csendes-óceáni jupikok) délnyugat-alaszkai szárazföldi eszkimók (közép-alaszkai jupikok) Bering-szorosi inuitok, Kotzebue Sound-i inuitok belső-észak-alaszkai inuitok észak-alaszkai parti inuitok Mackenzie-deltavidéki inuitok réz inuitok netszilikek karibu inuitok szallirmiutok (szadlermiutok) iglulikok Baffin-földi inuitok Labrador-parti inuitok quebeci inuitok
Híres indiánok Észak- és Közép-Amerika thumb|Pokahontasz thumb|Wolf Robe (Honehevotomah) thumb|right|Ülő Bika portréja, 1885
Indiánok az irodalomban Karl May: Winnetou Sat-Okh (Hosszú Toll): A Sós sziklák völgye Szürke Bagoly: Két kicsi hód James Fenimore Cooper: Nagy Indiánkönyv Molnár Gábor: A csendes halál démona Henry Wadsworth Longfellow: Hiawatha Fehér Szarvas: A Szikláshegyek varázslója Fehér Szarvas: Hét fekete Hold
A filmművészetben A misszió Winnetou-filmek Farkasokkal táncoló Az utolsó mohikán Apocalypto Hadiösvényen War Party amerikai akciófilm, 99 perc, 1989 The Lone Ranger A magányos lovas (Johnny Depp) A fegyverek szava (Windtalkers, 2002) Indián szív (The Broken Chain), amerikai dráma, rendező: Lamont Johnson, 1993
Kapcsolódó szócikkek Az őslakók jogai Kódbeszélő Esőtánc Álomfogó
Jegyzetek
További információk Vogel Dávid: Bolívia: az indiánok és a koka földje Indiánok és ősi kultúrák Észak-Amerikában; szerk. Richard Collins, fotó Don Eiler, ill. Lois Sloan, Jeffrey Burn, térkép Janos Marffy, ford. Dobos Lídia, Lesetár Péter; Helikon, Bp., 1993 Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem. A vadnyugat története indián szemmel; ford. Tandori Dezső, Wiesenmayer Teodóra; jav., bőv. kiad.; Cartaphilus, Budapest, 2011
Fordítás