IV. Henrik brabanti herceg (1251 vagy 1252 – 1272. április 29. után) középkori nemesúr, 1261 és 1267 között Brabant és Lothier hercege.
Élete Apja III. Henrik brabanti herceg, anyja Alix de Bourgogne, IV. Hugó burgundi herceg lánya.A Genealogia Ducum Brabantiæ Heredum Franciæ nevezte meg III. Henrik és Alix gyermekeit: "Henricum...Iohannem...Godefridum...et Mariam" (Henrik, János, Gottfried és Mária). Idézi: Cawley Henrik születésétől fogva értelmi fogyatékos volt,A Genealogia Ducum Brabantiæ Heredum Franciæ szerint "fatuum et insensatum, debilem et deformem", azaz "bolond és érzéketlen, debil és deformált". Idézi: Cawley ennek ellenére körülbelül 9 éves korában IV. Henrik néven örökölte a hercegi címet, de 1267-ben Cambrai-ban lemondott öccse, János javára."Henricus primogenitus filius Henrici quondam ducis Brabantiæ magnæ memoriæ" ("Henrik, a legidősebb fia Henriknek, a nagyemlékezetű brabanti hercegnek") átruházta a brabanti hercegséghez való jogot "Joanni fratri suo secundo post ipsum genito" ("a második testvér Jánosnak, aki utána született") egy május 24-ére datált oklevélben. Forrás: Donationes Belgicæ, Liber I, CXXIV, p. 433. Idézi: Cawley
Anyai nagyapja 1269-ben Dijonba vitette, ahol a helyi Szt. István templom kánonja lett.
1257-ben eljegyezték Margit francia hercegnővel, IX. Lajos francia király és Provence-i Margit lányával, de az eljegyzést a vőlegény elmebetegsége miatt megsemmisítették, majd a menyasszony később feleségül ment Henrik öccséhez, Jánoshoz.
Jegyzetek
Fordítás
Források Charles Cawley: Medieval Lands
Kategória:Belgium történelme Kategória:12. századi személyek Kategória:Az 1250-es években született személyek Kategória:A 13. században elhunyt személyek