Klenovnik falu és község Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag még öt település Dubravec, Goranec, Lipovnik , Plemenšćina és Vukovoj tartozik hozzá.
Fekvése Varasdtól 21 km-re délnyugatra fekszik.
Története Klenovnik első írásos említése 1244-ben IV. Béla király adománylevelében történt, melyben más birtokokkal együtt az itteni erősséget a tatárok elleni harcokban tett szolgálataiért Mihály varasdi ispánnak adja. Ezután a 14. század végéig a Bebek család birtoka. 1399-ben Luxemburgi Zsigmond Cillei Hermannak adta és 1456-ig a család kihalásáig, a Cilleiek birtoka volt. Ezután Vitovec János horvát báné, majd Corvin Jánosé lett, aki Trakostyánnal együtt Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért Draskovics György horvát bánnak A Draskovichok a birtokot ezután a 19. századig megtartották, amikor a kastélyt Bruck osztrák pénzügyminiszter vásárolta meg. 1922-ben Ivan Bombelles lett a birtokosa aki 1925-ben a kastélyt eladta. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben a falunak 1051, a községnek 2278 lakosa volt.
Népesség A község népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 1.688 1.916 1.971 2.411 2.694 2.920 3.059 3.653 3.523 3.452 3.223 2.952 2.740 2.487 2.278 2.022 1.793 Megjegyzés: Ivanec községből alakították ki.
A település népessége Lakosság változása 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 967 1.069 1.042 1.354 1.502 1.646 1.673 2.138 2.007 1.498 1.377 1.252 1.198 1.187 1.051 982 925 Megjegyzés: 1857 és 1900 között Cerje és Ves Klenovnička egykori települések adatait is tartalmazza.
Kultúra KUD Klenovnik Kulturális és Művészeti Egyesület
Sport NK Klenovnik labdarúgóklub KK Klenovnik karateklub
Nevezetességei A Draskovich-kastélyÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-881. egyike az ország legnagyobb kastélyainak. A kastélyt 1616-ban gróf Draskovich János kezdte építtetni és az építés 1667-ig tartott, amikor az északkeleti szárny is megépült. Az építmény négyszög alaprajzú, udvari részén árkádokkal (ezeket később alakították ki). A kastélynak 90 szobája és 365 ablaka van. A belső térből kiemelkedik a barokk Szent Antal-kápolna, mely a Draskovichok temetőkápolnájának épült. Kialakítása 1738-ban kezdődött, oltárai 1741-ben készültek, osztrák szobrászok alkotásai. Eredeti állapotáról a 20. század elejéről fennmaradt fényképek tanúskodnak. 1925 és 1927 között a kastélyt Hugo Erlich zágrábi építész tervei szerint tüdőkórházzá építették át. Ekkor még két épületszárnyat építettek hozzá. Ma tüdőkórházként Zágráb városának tulajdona, kissé elhanyagolt állapotú szép park övezi. A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemplomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1085. a 18. században épült. Azt megelőzően egy kápolna állt a helyén, mely a Kamenicai plébánia filiája volt. Az építés 1738-ban kezdődött, fő támogatója a Draskovich család volt, de a hívek is mintegy 700 forintot gyűjtöttek össze a költségekre. Az építés idején az istentiszteleteket a kastély kápolnájában tartották. A templom már 1738-ban boltozva volt és külseje lényegében a mai napig sem változott. A templom egyhajós, szentélyében sokszög alapú apszissal. A sekrestye balról csatlakozik a szentélyhez, harangtornya a homlokzat felett emelkedik. Az északi oldalon ebédlőt építettek, mely az egyházközségi rendezvények és ifjúsági misék rendezésére szolgál. A templom hossza 14,8 méter, szélessége 9,5 méter, belső magassága 8 méterre emelkedik. A szentély 7,8 méter hosszú és 5,7 méter széles. A belső tér megvilágítását hat nagyméretű ablak biztosítja, öt a hajóban, egy a szentélyben a főoltár mögött található. 1902-ben a szentélyt és a hajót kerámia lapokkal burkolták. Az oltárokat 2001-2002-ben Darwin Butković varasdi restaurátor újította meg. Két mellékoltára Szent Anna és a Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve, de az utóbbi helyére később a kastély kápolnájából a Xavéri Szent Ferenc oltárt hozták át. Hét regiszteres orgonáját 1967-ben F. Antolić-Soban építette. Műkincsei közül említésre méltó egy 18. századi cibórium és a Feltámadt Krisztus barokk szobra, melyet a húsvéti időben a főoltárra tesznek. A templom körül eredetileg temető volt, melyet azonban hamarosan áthelyeztek, 1805-ben már a templomtól távol volt. A templomot alacsony fal övezi.
Nepomuki Szent János szobraÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1084. a Draskovich-kastély bejárati útja mentén, a Sutinska-patakon átívelő híd korlátja mellett áll. Az oszlopot gróf Nádasdy Ferenc horvát bán és felesége, Malatinszky Zsuzsanna építtették 1766-ban. A barokk szobor a szent térdelő alakját ábrázolja, testével kissé hátrafelé dőlve, kinyújtott karral, tekintetét az égre emelve. Horvátország ezen részének egyik legmagasabb színvonalú művészi alkotása, mely átlagon felüli művészi képességekről árulkodik. Egyike a szentet ábrázoló fennmaradt három szobornak, melyeket Nádasdy Ferenc és felesége állíttatott Klenovec, Veliki Bukovec és Varasd településeken.
A falun kívül, a Malečkovec-domb gerincén, egy magányos helyen található a Szent Wolfgang-kápolnaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1103. a cinktóriummal. Klenovnikból egy zarándokút vezet a kápolnához kőből faragott állomásokkal,Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2616. melyeket szobrok és domborművek díszítenek. A kápolna egy kőből álló, késő gótikus, hosszúkás épület, sokszögű szentéllyel és a homlokzaton emelkedő harangtoronnyal. Alaprajzán és a boltozás módján, valamint a portálokon és az ablakokon a késő gótikus stílus jellegzetességei mutatkoznak, míg az igen értékes, mozgatható berendezés a 17. század közepéről és a 18. század elejéről származik.
További információk A község független internetes portálja Az alapiskola honlapja
Jegyzetek
Kategória:Varasd megye települései