Az opál megszilárdult kovasavgél, kémiailag az oxidok-hidroxidok osztályába tartozó krisztobalit ásvány víztartalmú, gyengén kristályos változata. Elnevezése görög közvetítéssel (opaliosz) az óindiai upala (kő, drágakő) szóból származik.
Egyéb tulajdonsága Víztartalma 1 és 21% között változik, leggyakrabban 6-10%; a nemesopál részben rendezett szerkezete miatt a fényt színeire bontja, mely jelenséget opalizálásnak nevezik; a tejopált felépítő domének (ld. szerkezet) a kék fényt szórják legintenzívebben, ezért anyaga kékesfehér színű (opáleszcencia); különböző változatai UV-fény hatására más és más fényben fluoreszkálnak
Szerkezete Nanométeres átmérőjű krisztallitok építik fel, de anyagában – néhány 100 nm-es méretben jelentkező – másodlagos szerkezet is megfigyelhető, amely változatonként különböző alakú és méretű építőelemekből (doménekből) áll. Víztartalma adszorbeált vagy kapilláris kötésű, de intersticiális vizet is tartalmaz.
Megjelenési formái, genetikája Vaskos, fürtös, gumós formákban gyakori, de ismert bekérgezésként, átitatásként vagy eres-teléres formákban, valamint más ásványok helyén pszeudomorf kitöltésként is.
Hidrotermális folyamatok révén keletkezik, de biokémiai folyamatok terméke is lehet.
Változatai thumb|tűzopál
nemesopál – opalizáló és opáleszcens, lehet fehér vagy fekete színű, keresett drágakő, tejopál – opáleszcens, tejfehér színű, áttetsző, gyakran kíséri a nemesopált, tűzopál – tűzvörös, drágakő, ritkán opalizál, ilyenkor girasol (napraforgó) a neve – hazánkban Telkibánya környékén (Tokaji-hegység) vulkáni tufában, külföldön Ausztráliában fordul elő, faopál – opállal átitatott fatörzs, melyben a növény szerkezete megörződik, szebb változatai szintén lehetnek drágakő minőségűek, viaszopál májopál hialit vagy üvegopál – üvegszerű, cseppköves-gömbös kifejlődésű anyag, hidrofán – vízvesztés folytán, repedezetté, átlátszatlanná vált opál. borostyánopál vízopál
Rokon ásványfajok kalcedon
Érdekességek 2006 novemberében Kisnánán különlegesen nagy, hárommázsás faopált találtak, melynek korát 15 millió évre becsülik. A leletet a Természettudományi Múzeumba szállították. Az első jelentős opálbányát a világon az egykori Magyarországon, a Kassától 35 km-re eső Vörösvágás vagy Veresvágás (Červenica) melletti Dubníkban létesítették. Jelenleg a szlovákiai opálbányák részét képezi.https://www.opalovebane.com/?lang=hu A Föld egyik legnagyobb opálmezője az ausztráliai Coober Pedy városa mellett húzódik. A közel száz éve tartó bányászat során negyedmillió bányaüreget vájtak a környéken. A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) spektroszkópiai vizsgálatok alapján opált fedezett fel a Marson. A rétegek mintegy 2 milliárd évesek. Ezzel kitolták a víz jelenlétét a Mars középidőszakára.NASA/Jet Propulsion Laboratory (2008, October 29). NASA Orbiter Reveals Details Of A Wetter Mars. ScienceDaily. Hozzáférés ideje: September 20, 2010
Jegyzetek
Kategória:1:2 típusú fém-oxidok Kategória:Tektoszilikátok Kategória:Drágakövek