A kantonéz vagy magyarosan kantoni (pontosabban kuangtungi) nyelvnek tágabb értelemben a kínai yue (jüe) 粵 nyelvet, szűkebb értelemben pedig a Kantonban (Kuangtung), Hongkongban, Makaón és az ezek környékén beszélt nyelvet nevezzük, ami azonban csak alnyelvjárása a yue nyelvnek vagy nyelvjárásnak. A Kuangtung (Guangdong, vagy magyarosan „Kanton”) városban beszélt nyelvet, mint a yue nyelv legreprezentánsabb nyelvjárását „sztenderd kantoni nyelvnek” is nevezik. Státuszát illetően máig viták zajlanak. Nyelvészetileg mindenképpen indokolt lenne külön kínai nyelvnek tekinteni, ám a Kínai Népköztársaság nyelvpolitikai álláspontja szerint csupán a kínai nyelv yue nyelvjárásának egyik változata. Noha a Kínai Népköztársaságban csak kb. 55 millió ember anyanyelve, ami a teljes népességnek mindössze 5,5%-a,Yuan 1989, p. 22. kulturálisan mindenképpen a legbefolyásosabb déli dialektuscsoport. Ezt a nyelvet beszélik Kanton (Guangzhou) környékén, Hongkongban és Makaón, lingua francaként Kuangtung tartományban, Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület tartomány keleti felében, valamint néhány szomszédos térségben is. Hongkongban és Makaón de facto hivatalos nyelvnek számít, melyen a közigazgatás és az oktatás is zajlik. Jellemzően a kantoni kínai nyelvet beszélik a tengerentúli kínai migráns közösségek Kanadában, Peruban, Panamában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, valamint egész Európában és Délkelet-Ázsiában (további mintegy 20 millió ember).

Jóllehet a kantoni nyelv is – mint valamennyi kínai nyelv vagy nyelvjárás – monoszillabikus és izoláló, vagyis egy szótagú, elszigetelő, mégis jelentősen eltér az észak-kínai nyelvjáráson alapuló köznyelvtől: a csupán az egyiket beszélő kínaiak nem értik meg egymást. Alapvetően hat tónusa vagy zenei hangsúlya van, de mivel a közép-kínai nyelvből megőrizte a zárhanggal végződő magánhangzók megkülönböztetését, ezek esetében további három tónust használ. További jellegzetessége, hogy ez az egy kínai nyelvjárás rendelkezik saját írással, a köznyelv írásjegyeitől eltérő, abban ismeretlen karakterekkel. Megemlítendő még a nagy mennyiségben használt jövevényszavak jelenléte a szókincsében. A kantoni nyelv jelentős kulturális szerepet játszik a kínai operában, a filmiparban és a könnyűzenében.

Elnevezés A magyarul használatos kantoni nyelv elnevezés az angol Cantonese elnevezés nyomán terjedt el nyelvünkben, ám megjegyzendő, hogy ez valójában nem pontos megnevezése a kínai nyelv egyik déli dialektusaként is definiált yue nyelvnek. Kanton az egykori Kuangtung, illetve a mai Kanton város angol elnevezése, s később a város környezetében, Guangzhou tartományban beszélt nyelvjárás egészére kiterjesztették a kantoni nyelv elnevezést. Pontosabban definiálható lenne, ha kantoni vagy guangzhoui nyelvjárásról, vagy kínai mintára yue nyelvjárásról beszélnénk. Ennek ellenére jelen cikkben az általános nemzetközi gyakorlathoz igazodva a kantoni nyelv kifejezést használjuk.

Kínában úgy is szokás hivatkozni rá, mint „Guangzhou prefektúra nyelve” (广州话 / 廣州話 vagy 广府话 / 廣府話). Kuangtung tartományban a kantoni nyelvet anyanyelvükként beszélők a „tartomány fővárosának nyelveként” (省城话 / 省城話) emlegetik. Hongkongban és Makaón általában „guangdongi nyelvként” (广东话 / 廣東話) hivatkoznak rá. Guangzhou tartományon kívül pedig baak waa, vagyis „világos/tiszta beszéd” (白话 / 白話) az elnevezése.

A szakmunkákban a kínai nyelvjárások közül is kiemelve jelentőségét gyakran találkozni a „sztenderd kantoni” (标准粤语 / 标准 粤语) kifejezéssel is.Yuan 1989, p. 177.

Története A kantoni nyelv bizonyos tulajdonságaiban máig megőrizte a kínai nyelv archaikus jellegét. Ez abban is tetten érhető, hogy példának okáért a 6–9. század között íródott kínai versek a mai köznyelven olvasva egyáltalán nem vagy csak alig tükrözik azokat a verstani sajátosságokat (például rímelés), melyeket egykor szigorú szabályok szerint építettek verseikbe a költők. Ugyanezek a versek kantoni nyelven olvasva máig elevenebb lírai élményt nyújtanak az olvasóknak. Épp ezen tulajdonsága miatt rendkívül fontos és hasznos forrásul szolgál a kínai nyelv korábbi állapotainak rekonstrukcióit célzó kutatásokhoz.Ramsey 1987, 99-100.

Ókor A kínai írásbeliség korai korszakából is találni feljegyzéseket Dél-Kína azon vidékéről, ahol ma a kantoni nyelvet beszélik. Ezt a térséget Yuének (越 / 鉞) nevezték, melyet a baiyue, (百越) „száz yue” törzs népesített be.魏橋編,1994,國際百越文化研究。北京:中國社會科學出版社。 Sokáig ez a terület volt az, ameddig a mindenkori kínai államok „elláttak”, s az itt lakókat délvidéki barbároknak tartották, vagyis sem nyelvileg, sem kulturálisan nem azonosították őket saját etnikumukkal. A régi kínai szövegekben a következő elnevezésekkel találkozunk, amelyekkel a yue népet jelölték:Yuan 1989, p. 178.

Kínaiul Pinjin Yale Jelentés 於越/于越Yūyuè Yūyuht yue 揚越/扬越 Yángyuè Yèungyuht Yang yue 干越Gānyuè Gonyuht Gan-beli yue 閩越/闽越Mǐnyuè Mànyuht Min folyami yue 夜郎Yèláng Yehlòng Éjszakai Yue 南越Nányuè Naàhmyuht Déli yue 山越Shānyuè Saānyuht Hegyi yue 雒越Luòyuè Lokyuht Tengeri madár yue 甌越/瓯越Ōuyuè Āuyuht (Keleti) völgyi yue 滇越,盔越Kuīyuè Dīnyuht, Kwaīyuht Mennyei Yue, Medence yue

Qin- és Han-dinasztia A Qin-dinasztia idején a kínai csapatok délre nyomulva elfoglalták a baiyue területeket és megkezdték a térség betelepítését. A kínai telepesek Lingnan (嶺南) vidékén történő megjelenésével kezdődött a kínai nyelv elterjedése Dél-Kína ezen vidékén, illetve az etnikumok keveredése. A Qin-dinasztia egyik tábornoka, Zhao Tuo 趙佗 (i. e. 230–137) megalapította a Nanyue államot (i. e. 204-ben), melynek később királyává kiáltotta ki magát. A Han-dinasztia idején Nanyue már önálló királyság volt, illetve szövetségesi-vazallusi viszonyt ápolt a Han-udvarral. Folytatódott a kínai han lakosság egyre nagyobb számú betelepülése és az etnikai és nyelvi keveredés.Lewis, Mark Edward (2007). The Early Chinese Empires: Qin and Han. Belknap Press. .

Sui- és Tang-dinasztia A Sui-dinasztia idején az állandó háborúk és zavargások elől menekülő kínai lakosság egyre nagyobb létszámban települt Lingnan vidékére. Ekkora tehető a Lingnan környékén az elmúlt évszázadokban kialakuló nyelv radikális eltérése az Észak-Kínában beszélt kínai nyelvtől.Wright, Arthur F. 1978. The Sui Dynasty: The Unification of China. A.D. 581-617. Alfred A. Knopf, New York. ; 0-394-32332-7 (pbk). A nyelvtörténeti kutatások azt mutatják, hogy a Tang-dinasztia idején a yue nyelvjárás kiejtése és szókincse rendkívül sok hasonlóságot mutatott a Tang-ház nyelvével. Ez többek között amiatt is lehetséges, hogy a Tang-kor évszázadaiban nagy számban érkeztek a központi kormányzattól iderendelt vagy épp száműzött hivatalnokok, akik magukkal hozták a központi nyelvet és kultúrát is.

Song-, Yuan-, Ming- és Qing-dinasztia bélyegkép|jobb|300px|Tüntetés a kantoni nyelv védelmében A Szung-dinasztia idején növekedtek a különbségek a yue és az északi nyelv között, és ez a távolodás a mongol Yuan-dinasztia és a Ming-dinasztia idején folytatódott. Fokozatosan kialakult a külön yue nyelv. A Csing-dinasztia idejére tehető Kína „bezárkózása”. Guangzhou maradt azon kevés területek egyike, ahol a külföldi kereskedők jelenlétét megengedte a mandzsu kormányzat. A külföldi kereskedők közül egyre többen tanultak meg kantoniul, amely nyelv számukra, s így a nyugati világ számára is a Kínával történő kommunikációs kapcsolat egyetlen eszköze volt. Épp a külföldiek jelenléte miatt vált lehetővé, hogy idővel a helyi közigazgatás nyelvévé is váljon a kantoni nyelv.

20. század 1912-ben, nem sokkal a császárság bukása után Szun Jat-szen és más forradalmi vezetők összeültek és szavazással döntöttek az új köztársaság hivatalos nyelvéről, amely felváltaná a klasszikus kínai nyelvet. Ennek a szavazásnak az eredményeképpen született meg az északi köznyelven alapuló putonghua. Kantonban a mai napig tudni vélik, hogy a szavazáson csak kis különbséggel maradt alul a kantoni nyelv. Ezt az állítást azonban történelmi bizonyítékokkal nem sikerült alátámasztani. Annyi bizonyos, hogy a kantoni nyelv kulturális hatása a mai napig jelentős, köszönhetően többek között a hongkongi könnyűzenei és filmiparnak. A putonghua előretörése és térhódítása ellenére a központi kormányzat drasztikus módon sohasem igyekezett visszaszorítani a kantoni nyelv használatát, bár időről időre felröppennek olyan hírek, melyek ennek az ellenkezőjéről számolnak be.

Dialektusok bélyegkép|350px|A yue nyelvjárás térképe a kínai és vietnámi elterjedésről. A Yuehai-it (Y) egyetlen nyelvjárásnak tekintik (ezt nevezik kantoni nyelvnek). A guinani nyelvjárásváltozatok (G) nem szorosan kapcsolódnak hozzá. A yue nyelvjáráshoz a kantoni nyelven kívül számos nyelvjárásváltozat tartozik, melyek közül néhány olyan jelentős eltérést mutat, hogy a beszélőik nem is tökéletesen értik egymást. J. M. Campbell osztályzása nyomán:

A kantoni nyelvjárás, a kantoni nyelv, Guangfu () vagy Yuehai (), amely a Guangzhouban és a Zhongshan környékén beszélt nyelvet foglalja magába, Wuzhou és Foshan, vagyis Hongkong és Makaó; Sze Yup (Sìyì) ( Seiyap), a taishani nyelvjárás (), amely taishani nyelvként is ismert, és amelyet Egyesült Államok-szerte beszéltek a kínai negyedek lakói kb. 1970-es évek előtt; Gaoyangi nyelvjárás (), Yangjiangban beszélik; Wuhua ( Ngfaa), főként Guangdong nyugati részén beszélik; Goulou ( Ngaulau), Guangdong nyugati részén és Guangxi keleti felében beszélik, a Yulin, Guangxi nyelvjárást foglalja magában; Yongxun ( Jungcam), javarészt Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület tartományban és annak székhelyén, Nanningban beszélik; Qinlian ( Jamlim), Guangxi déli részein beszélik, és a beihai nyelvjárást foglalja magába; Danzhou (), amely Changjiang nyelvjárásait foglalja magába; Haihua (), Lianjiang nyelvjárása.

A kantoni nyelv Kínán kívül Malajzia Malajzia 28 millió lakosa közül majd minden negyedik, a teljes lakosság 23,7%-a kínai, jelentős részük a kantoni nyelv valamelyik változatát beszéli. Így nem meglepő, hogy a kantoni nyelv igen széles körben elterjedt a fővárosban, Kuala Lumpurban és környékén, de az ország számos térségében találhatók még kantoni nyelvet beszélő közösségek. Szingapúrral ellentétben a maláj televíziók a kantoni nyelvű filmeket nem szinkronizálják mandarinra, sőt az országban található négy kínai nyelvű rádióadó közül a három magántulajdonban lévő sugároz kantoni nyelven is. A negyedik állami tulajdonú csatorna kizárólag mandarin nyelven szólal meg.James Chin. The Malaysian Chinese Dilemma: The Never Ending Policy (NEP), Chinese Southern Diaspora Studies, Vol 3, 2009

Szingapúr A szingapúri kormány 1979-ben hirdette meg a mai napig is zajló „Beszélj mandarinul kampányát” (jiǎng huáyǔ yùndòng; egyszerűsített kínai: 讲华语运动; hagyományos kínai: 講華語運動), melynek célja, hogy a sztenderd kínai nyelv minél szélesebb körű használatával visszaszorítsák a Szingapúrban jelen lévő egyéb kínai nyelvjárásokat. Ennek jegyében az egyik első intézkedés volt, hogy megszüntették a televízió- és rádióadásokban a nem kínai köznyelvű adásokat, valamint a kínai szövegek latin betűs átírása során kötelezővé tették a pinjin átírást. Jelenleg a szingapúri kínaiak mintegy 15,4%-a vallja magát kantoni anyanyelvűnek.

Egyesült Államok 1965 előtt a nyugati országokba, különösen a tengerentúlra kivándorolt kínaiak zöme Guangdong tartományból származott. A becslések szerint az Egyesült Államokban letelepedett, új otthont találó kínaiak mintegy 60%-a a yue nyelvjárás valamelyik változatát beszélte. Épp ezért a mai napig az amerikai kínai diaszpóra túlnyomó többségében a yue nyelvjáráshoz sorolt siyi (Taishan, Enping, Kaiping és Xinhui környékén elterjedt) alnyelvjárást, valamint a kantoni nyelvet (nyelvjárást) beszéli, melyre erős hatást gyakorolt a hongkongi kantoni nyelv.

A kantoni nyelv zhongshan nyelvjárása (a Gyöngy-folyó deltavidékén) terjedt el a Hawaiin, San Franciscóban és a Sacramento folyó deltavidékén gyökeret eresztett kínai emigráns közösségek nyelveként.