A Magyar Királyi Honvédség (rövidítve m. kir. honvédség) a 20. századi Magyar Királyság szuverenitásáért felelős állami fegyveres erő volt a trianoni békeszerződés és a második világháború végén elszenvedett vereség közötti időszakban.

Története

bélyegkép|jobbra|A tábornoki kar 1944-ben bélyegkép Elődje a Tanácsköztársaság bukását megelőzően 1919. június 6-án elrendelt és rá három nappal felállított Nemzeti Hadsereg, melyet a Forradalmi Kormányzótanács augusztus 1-jei lemondása után megszűnt Vörös Hadsereg mellett, helyett fokozatosan szerveztek át az ország egyedüli haderejévé.

A Nemzetgyűlés 1920. március 1-jén Horthy Miklóst választotta kormányzóvá. Felhatalmazták a kormányzót, hogy közvetlenül fenyegető veszély esetén a nemzetgyűlés utólagos hozzájárulása mellett elrendelheti a hadseregnek az ország határán kívüli alkalmazását. Megkezdődtek a munkálatok a Nemzeti Hadseregből kialakuló Magyar Királyi Honvédség szervezeti ügykörének tisztázására, feladati megfogalmazására. Április 1-jén a fővezérség megszűnt, a hadsereg vezetését a Honvéd Vezérkar vette át.

A trianoni békeszerződést követő diplomáciai huzavonákkal és a lefegyverzési program halogatása eredményeként 1922. január 4-tőlA dátumot a Magyarország a XX. században és A Hazáért 167. o. említi. felállításra került az ország védelmére hivatott, önkéntesekből álló Magyar Királyi Honvédség, melyről az 1921. évi XLIX. törvénycikk rendelkezett.A törvénycikk szövegét lásd az 1000ev.hu oldalon. Tisztképző intézménye a Ludovika Akadémia lett.

A békeszerződés katonai rendelkezései alapvetően biztosították a kisantant államok teljes katonai fölényét. Csak olyan hadsereg fenntartását engedélyezték Magyarországnak, mely nemcsak támadó hadműveletekre alkalmatlan, de az ország minimális védelmét sem volt képes ellátni. A békeokmány megszüntette az általános hadkötelezettséget,Lásd xy. törvénycikk ?. § és csak önkéntes belépés és hadkiegészítés alapján álló, 35 ezer főt – ebből 1750 tiszt – meg nem haladó létszámú hadsereget engedélyezett. Ez a hadsereg csak a belső rend fenntartására és határrendőri szolgálatra volt hivatott. A szerződés megtiltotta minden, a háború előkészítésére és vezetésére hivatott szerv (vezérkar) létrehozását és fenntartását, ezzel kapcsolatos intézkedések megtételét. A szerződésben foglaltak betartását a Szövetséges Katonai Ellenőrző Bizottság ellenőrizte. A gazdasági helyzet sem tette lehetővé a hadsereg fejlesztését. 1927. december 23-án viszont határozat született a hadsereg három lépcsős fejlesztéséről. Az 1929–33-as nagy gazdasági világválság a fejlesztések megtorpanását okozta.

bélyegkép|jobbra|250px|A bécsi döntések révén visszacsatolt területek, melyek ismét a magyar haderő fennhatósága alá kerültek bélyegkép

1938-ra a tengelyhatalmak erősödésével Magyarország számára lehetőséget nyílt a fegyverkezési egyenjogúságra (bledi egyezmény). Horthy a magyar területi revízió politikáját támogató két országgal, először a fasiszta Olaszországgal, majd a legfontosabb gazdasági partner náci Németországgal kereste az együttműködést. Az első, majd a második bécsi döntés értelmében újdonsült haderejével az engedélyezett területet bírtokba vette. Ebből kifolyólag a szintén új államként megjelentő Szlovákiával rövid katonai konfliktusba keveredett.

A szomszédos országokkal szembeni folyamatos fegyverkezési lépéshátrányt az 1938-as győri program volt hivatott csökkenteni, de azt a nagyarányú beszerzések ellenére a második világháborúba történt belépésig nem sikerült maradéktalanul ledolgozni. A kiképzésében korszerű, de eszközállományában alapvetően elavult haderő a háború során többszöri átszervezés ellenére is csak nehezen tudott megfelelni az ország vezetése katonai törekvéseinek. A német megszállás és a szovjet túlerő végül megpecsételte a haderő sorsát, mely 1945 áprilisára gyakorlatilag megszűnt létezni. Egészében véve a Magyar Királyi Honvédséget a túlzott mennyiségi fejlesztés és a gyenge technikai felszereltség jellemezte, mely utóbbi megközelítőleg sem állt arányban a katonapolitikai célkitűzésekkel.

bélyegkép

A gyengén felszerelt magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a keleti fronton, majd 1943 januárjában a Magyar 2. hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett a Don folyó partján. A II. világháborúnak Magyarországon a harcok folyamán mintegy félmillió polgári és katonai áldozata volt (a II. vh-ban közel 1 millió magyar halt meg a holokauszt áldozataival együtt).

A királyi honvédség megmaradt személyi és technikai állományából újraszervezett demokratikus szervezet, a Magyar Honvédség 1948-ban állt fel az 1947-es párizsi békeszerződés ratifikálása után, majd három évvel később, 1951-től nevet változtatva és immár szovjet mintára újjászervezve és -fegyverezve Magyar Néphadseregként látta el a korábbi feladatot. Ez a szervezet többszöri átszervezéssel 1990-ig megmaradt, majd ismét Magyar Honvédség névvel napjainkban is aktív.

Haderend 1941. áprilisában M. kir. Honvédelmi Miniszter: vitéz dálnokfalvi Bartha Károly szkv. (szolgálaton kívüli) vezérezredeshttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/2vhSzakkonyv-magyarok-a-ii-vilaghaboruban-2/a-delvideki-hadmuvelet-1941-aprilis-874/a-magyar-kiralyi-honvedseg-hadrendje-1941-aprilis-elejen-991/ Szárnysegéd: ilenczfalvi Sárkány Jenő vk. (vezérkari) ezredes Elnökség: v. ebesfalvi Lengyel Béla vk. ezredes Elnöki osztály: Perlaky Mihály alezredes A Honv. Miniszter helyettese: bobai Győrffy-Bengyel Sándor altábornagy Földi főcsoportfőnök: Schindler Szilárd altábornagy I. csoportfőnök: v. Náday István altábornagy (8 osztállyal) III. csoportfőnök: Ruszkiczay-Rüdiger Imre vezérőrnagy (6 osztállyal) Légügyi csoportfőnök: v. Littay András vezérezredes (5 osztállyal) A m. kir. Honvédvezérkar főnöke: Werth Henrik vezérezredes (8 osztállyal) Szárnysegéd: Hardy Kálmán vk. ezredes Hadműveleti csoportfőnök: v. László Dezső vk. ezredes (5 osztállyal) Kiképzési csoportfőnök: v. Horváth Sándor vezérőrnagy (3 osztállyal) A katonai kabinetiroda főnöke és főhadsegéd: v. Keresztes-Fisher Lajos vezérezredes A kabinetiroda főnökének helyettese: sárbogárdi Mészöly Elek vk. alezredes 1. szárnysegéd: v. békei Koós Miklós vezérőrnagy A testőrség parancsnoka: v. csiktaplóczai Náray Antal ezredes A legfelsőbb Honv. Tanács vezértitkára: v. náray Náray Antal vk. ezredes

A három hadsereg 1940. március 1-jén a hadrendben 3 hadsereg-parancsnokság került felállításra: 1. Szolnok (később Kolozsvár): a debreceni VI., a kassai VIII. és a kolozsvári IX. hadtestből, 2. Budapest: a budapesti I., a székesfehérvári II. és a miskolci VII. hadtestből, 3. Pécs: a szombathelyi III., a pécsi IV. és a szegedi V. hadtestből. Az egyes hadseregek hadrendjét lásd a hadseregek szócikkeiben: 1. magyar hadsereg; Magyar 2. hadsereg; 3. magyar hadsereg.

A megalakult három hadsereg egyike sem került eredeti szervezetében bevetésre. A megalakult hadtestekben a rövid idő alatt nem sikerült jelentős mennyiségi fejlesztést végrehajtani, ezért megmaradt a két gyalogezredes kialakítás. Ezt a formációt 1942. február 12-től kis átalakítással könnyű hadosztálynak (rövidítve: k. ho.) keresztelték. Az állományukba olyan ezredközvetlen alosztályok is bekerültek, amelyek eddig a gyalogdandárok hadrendjében nem szerepeltek, nevezetesen: egy-egy kerékpáros- és huszárszakasz, illetve egy kísérő könnyűágyús üteg.

A vezérkar, illetve a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségébe tartoztak ekkor még a következő szervezeti egységek:

Gyorshadtest (Budapest) Parancsnok: v. dálnoki Miklós Béla vezérőrnagy Vezérkari főnök: Zsedényi Zoltán vk. alezredes Tüzérségi pk.: Ternegg Kálmán vezérőrnagy 1. gépkocsizó dandár (Budapest): v. Major Jenő vezérőrnagy 2. gépkocsizó dandár (Munkács): v. Vörös János vk. ezredes 1. lovasdandár (Nyíregyháza): v. Vattay Antal vk. ezredes 2. lovasdandár (Kecskemét): dálnoki Veress Lajos vezérőrnagy 441. hegyidandár (Máramarossziget): Felkl Jenő vezérőrnagy

Légierők Főparancsnoka: v. Kenese Waldemár altábornagy Vezérkari főnök: v. Vörös Géza vk. ezredes A Légierők főparancsnokához beosztott tábornok: v. Justy Emil vezérőrnagy; Bisza Ferenc ezredes 1. repülődandár (Budapest): v. Bánfalvy István vk. ezredes; Vezérkari főnök: András Sándor vk. alezredes 1. vadászrepülő-ezred (Mátyásföld): Schwanger János alezredes 2. vadászrepülő-ezred (Kecskemét): Eperjesy József alezredes 3. bombázó-ezred (Tapolca): v. ippi és érkeserüi Fráter Tibor alezredes 4. bombázó-ezred (Szombathely): ditrói Orosz Béla alezredes 5. közelfelderítő-ezred ( ? ): Csicsery Gyula alezredes 1. önálló távolfelderítő osztály (Kecskemét): Keksz Edgár alezredes 1. ejtőernyős zászlóalj (Pápa): Bertalan Árpád őrnagy

A Fővezérség alá tartoztak még közvetlenül számos tüzérosztály, vasútépítő, híradó ezredek, hidász, vegyiharc zászlóaljak, folyamerő dandár, a fényszóró iskola, továbbá Budapest főváros katonai parancsnoksága, valamint a katonai tanintézetek és egyéb katonai intézmények.

Felső parancsnokság Legfőbb Hadúr #KépNévHivatal kezdeteHivatal végeTisztségePárt 1 <center>őfőméltóságavitéz nagybányaiHorthy Miklóskormányzó(1868–1957) <center>1920. március 1. <center>1944. október 16. A Magyar Királyság kormányzója (1920–1944) <center>független 2 <center>Szálasi Ferencnemzetvezető(1897–1946) <center>1944. október 16. <center>1945. május 7. Magyarország nemzetvezetője (1944–1945) A Magyar Királyság miniszterelnöke (1944–1945) <center>NYKP

Főparancsnokok #KépNévHivatal kezdeteHivatal végePárt Legfőbb Hadúr 1 <center>vitézNagy Pálgyalogsági tábornok(1864-1927) <center>1922. január 4. <center>1925. október 27. <center>független<center>Horthy Miklós 2 <center>vitéz bulcsiJanky Kocsárdlovassági tábornok(1868–1954) <center>1925. október 27. <center>1930. május 26. <center>független 3 <center>vitézKárpáthy Kamillóvezérezredes(1876–1952) <center>1930. május 26. <center>1935. január 16. <center>független 4 <center>vitézSvoy Istvángyalogsági tábornok(1876–1949) <center>1935. január 16. <center>1936. szeptember 5. <center>független 5 120px <center>vitézSónyi Hugógyalogsági tábornok(1883–1958) <center>1936. szeptember 5. <center>1940. március 3. <center>független 6 120px <center>Beregfy Károlyvezérezredes(1888–1946) <center>1944. december 20. <center>1945. május 1. <center>NYKP <center>Szálasi Ferenc

Vezérkari főnökök

#KépVezérkari főnökHivatal kezdeteHivatal végePárt <center>1 <center>vitéz ruszkiniLorx Győzőtábornok <center>1922. január 4 <center>1922. június 29. <center>Független <center>2 <center>vitéz bulcsiJanky Kocsárdlovassági tábornok(1868–1954) <center>1922. június 29. <center>1930. május 26. <center>Független <center>3 <center>Rőder Vilmosgyalogsági tábornok <center>1930. május 26. <center>1935. január 16. <center>Független <center>4 <center>Somkuthy Józsefaltábornagy <center>1935. január 16. <center>1936. szeptember 5. <center>Független <center>5 <center>vitéz nagylakiRátz Jenőaltábornagy <center>1936. szeptember 5. <center>1938. május 24. <center>Független <center>6 <center>vitézKeresztes-Fischer Lajosaltábornagy <center>1938. május 24. <center>1938. szeptember 29. <center>Független <center>7 <center>Werth Henrikvezérezredes <center>1938. szeptember 29. <center>1941. szeptember 4. <center>Független <center>8 120px <center>vitézSzombathelyi Ferencvezérezredes <center>1941. szeptember 6. <center>1944. április 19. <center>Független <center>9 <center>Vörös Jánosvezérezredes <center>1944. május 10. <center>1944. október 16. <center>Független <center>10 <center>Beregfy Károlyvezérezredes <center>1944. október 16. <center>1945. április 30. <center>NYKP

A Királyi Honvédséget szabályozó fontosabb jogszabályok Honvédelmi törvények 1921. évi XLIX. törvénycikk a m. kir. honvédségről 1939. évi II. törvénycikk a honvédelemről 1942. évi XIV. törvénycikk a honvédelemről szóló 1939. évi II. törvénycikk, valamint az 1914–1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938. évi IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

A szervezet állományának jogállásairól