bélyegkép|Népvándorláskori lelet, 6. század
Alsószemeréd (szlovákul Dolné Semerovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Története A község területe már a kőkorszakban is lakott volt. A régészeti leletek alapján a vonaldíszes kerámia és a zselízi csoport embere lakhatott ezen a vidéken. A kora bronzkorból a hévmagyarádi kultúra korhasztásos sírjait tárták fel. A Nagymorva Birodalom idején korai szláv település állhatott a helyén.
A mai település a 13. században keletkezett. 1353-ban Zemered néven említik először. Neve a régi magyar Zemere személynévből származik. A későbbiekben 1403-ban "Alsouzemered", 1511-ben "Zemered Inferior" néven bukkan fel. A 13. század végén mint az ipolyviski vár tartozéka, a gróf Cseszneky család, majd a Szemerédy család tulajdonában állt. A falu kezdetben nem a mai helyén állt, hanem Felsőszemeréd közelében. Mai helyére 1715-ben került, amikor a régi települést a hadak vonulása miatt gyakran sanyargatták. Ekkor malom és 27 adózó háztartás volt a településen. A 19. század elején a Koháry, a Széchenyi, a Forgách, majd az Esterházy, végül a gróf Stainlein-Saalenstein család birtoka. 1828-ban 68 házában 409 lakosa élt. Lakói főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.
Vályi András szerint "Alsó, Felső Szemeréd. Két Magyar falu Hont Várm. Alsónak földes Ura Gr. Koháry Uraság, amannak pedig több Urak; Felső az Alsónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Honthoz 2 mértföldnyire, a’ Selmetzi víz mellett; határbéli földgyeik jól termők, külömbféle vagyonnyaikat jó áron eladhattyák."
Fényes Elek szerint "Szemeréd (Alsó), Szemerovcze, magyar falu, Honth vmegyében, Ipolysághoz nyugotra 4 mfd. 354 kath. lak. Kath. paroch. templom. Szép urasági kastély, és kert. Gazdag határja bővelkedik gabonával, borral, gyümölcscsel, fával; gr. Forgách birta, de mostanában megvette tőle gr. Eszterházy Józsefnő."
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
2023-ban a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az előző évi önkormányzati választási eredményeket.dennikn.sk
Népesség
ÉvÖsszlakosságAnyanyelv/nemzetiségVallási megoszlás Magyar Szlovák Egyéb 1880 422 378 23 11 német 401 római katolikus, 10 evangélikus, 10 izraelita, 1 református 1890 514 492 18 2 német, 2 szlovén - 1900 571 552 14 5 német - 1910 509 497 9 3 német 501 római katolikus, 4 izraelita, 3 református, 1 evangélikus 19191920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 35. 574 540 34 - 1921 611 522 82 1 német, 6 egyéb 599 római katolikus, 11 református, 1 evangélikus 1930 598 457 135 4 zsidó, 2 német 579 római katolikus, 9 evangélikus, 8 izraelita, 2 egyéb 1941 613 612 1 4 egyéb - 1970 580 494 85 1 lengyel - 1980 523 454 68 1 lengyel - 1991 462 340 73 47 cigány, 1 morva, 1 cseh - 2001 499 296 93 101 cigány, 1 cseh, 8 ismeretlen - 2011 542 212 264 65 cigány, 1 cseh - 2021 540 172 (+8) 132 (+3) 199 (+3) cigány, 37 ismeretlenma7.sk
Neves személyek Itt született 1853-ban Perger Lajos egyházi író. Itt született 1887-ben Decleva Zoltán magyar vezérezredes, a 3. magyar hadsereg parancsnoka, magyar királyi titkos tanácsos. Itt hunyt el Misák József kertész 1939 december 29-én. 1862 és 1874 között a falu papja volt Fábián János címzetes kanonok, egyházi író. 1874 és 1929 között volt a falu papja Viszolajszky Károly egyházi író. Egyháztörténeti művei, valamint zarándokútjairól útleírásai jelentek meg. Itt szolgált Herdics György (1966) szlovákiai magyar pap, címzetes apát, tiszteletbeli kanonok, esperes, a Remény hetilap főszerkesztője, egyetemi tanár. Itt szolgált Szüllő Rezső (1912–1982) plébános. Itt szolgált Andrisz Rezső (1902-1967) római katolikus esperes.
Nevezetességei
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1884-ben épült, neoklasszicista stílusban. A falu közepén álló kastélyt a Koháry család építtette barokk stílusban. 1883-ban akkori tulajdonosa, Stainlein Leontin emelettel bővítette és az irgalmas rendi nővéreknek adta. 1948-ig kolostorként működött.
Jegyzetek
Források Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 194-195.
További információk
Községinfó Alsószemeréd Szlovákia térképén Alapinformációk E-obce.sk
Alsoszemered Kategória:Hont vármegye települései