Luxembourg (luxemburgiul: Lëtzebuerg, franciául: Luxembourg, németül: Luxemburg) a Luxemburgi Nagyhercegség fővárosa és egyben legnagyobb települése. Európa egyik fontos pénzügyi központja. A város az azonos nevű Luxembourg körzetben fekszik.

Történelem A római időben a település 2 utcából állt. 963-ban Siegfried gróf élt itt a városban. Tőle tudjuk, hogy ekkor már apátság és kastély is volt a településen. A kastélyról kapta a nevét a város: Licilinburhuc, később Lützenburg lett a neve, míg végül Luxemburg. 987-ben a várban a későbbi Mihály-templom elődjét kezdték el építeni.

A 11. század végén a gróf egy házi kolostort épített. A 14. században kezdték el építeni a kórházat. Az új Miklós-templom környékén elkészült a piac. 1340 körül János főúr elkezdte felépíteni a városfalat. 1354-ben a város Luxemburg hercegség fővárosa lett.

1443-ban a várost Jó Fülöp burgund herceg foglalta el. Luxemburg ezután Németalföld része lett. 200px|bélyegkép|balra|Óvárosi utcarészlet Az 1830-as londoni konferencia után a poroszok, 1914-ben majd 1940-ben a németek foglalták el a várost, melyet 1944-ben az amerikai hadsereg szabadított fel. A poroszok az 1867-es, ugyancsak londoni konferencia döntése nyomán vonultak ki. Ugyanezen döntés alapján az erődítményeket katonai használatra alkalmatlanná kellett tenni, ami ugyan csak egy ellenőrző bizottság 1870-es látogatása nyomán kapott lendületet, de ezzel indulhatott meg a város polgári fejlődése. A várkapuk lerombolásával ugyanis megnyílt az út egyrészt a városi közlekedés, másrészt a váron kívüli területek városiasodása előtt. A jelenlegi Luxemburg arculatát meghatározó épületek zöme ekkor keletkezett. A város tudatosan vonzotta a gazdag polgárságot (minden, az országban működő vállalat székhelyének a városban kellett lennie, a belvárosban meghatározták a házak minimális emeletszámát, közberuházásból egészségügyi laboratóriumot, valamint kaszinót építettek, ekkor épült meg a főpályaudvar, a hozzá vezető sugárút mentén a vasúttársaság, az állami takarékpénztár (ez a két épület mintegy kapuoszlopként szegélyezi a belváros és a pályaudvari negyed közötti Adolphe-híd pályaudvar felőli hídfőjét) és az ARBED-nek (Acieries Réunies Burbach-Esch-Dudelange), a környék legfontosabb acélipari vállalatának, a mai Arcelor-Mittal-nak a központi palotái.

Lakosság 2004-es adatok szerint: luxembourgi: 39,58%, külföldi 60,42%, amelyek a következő nemzetiségek (főben megadva): portugál: 14 518 francia: 8818 olasz: 5600 belga: 3534 holland: 2753 brit: 1794 spanyol: 1490 jugoszláv: 870 svéd: 802

Nevezetességek bélyegkép|jobbra|Az Állami Bank épülete Itt található az Európai Unió Bírósága és az Európai Parlament titkársága, az Európai Számvevőszék, a Kiadóhivatal (OPOCE) valamint az Európai Befektetési Bank. A Bizottság több fontos főigazgatósága is itt kapott helyet (pl. az EUROSTAT). Luxemburgban van pl. több intézmény (az itteni székhelyű intézményeken kívül a Bizottság és a Parlament) fordítási szervezete és európai ügynökségek fordítási feladatait ellátó Fordítási Központ is.

Az EU intézményeinek, valamint a bankszékházaknak a Kirchberg városrész ad otthont, amely számos modern építész és szobrász művével büszkélkedhet. Itt található az új Filharmónia és a Modern Művészetek Múzeuma is.

1994 óta a város régi negyedei és erődítményei az UNESCO világörökségi listáján vannak (Luxembourg városa: az óvárosi negyed és az erődrendszer).

A város polgármesterei Név hivatali idő François Scheffer 1800-1802Jean-Baptiste Servais 1803-1811Charles Baron de Tornaco 1811-1814Bonaventure Dutreux-Boch 1814-1816François Scheffer 1816-1817Constantin Joseph Pescatore 1817-1820François Scheffer 1820-1822François Röser 1822-1827François Scheffer 1827-1843Fernand Pescatore 1844-1848Jean-Pierre David Heldenstein 1848-1850Gabriel de Marie 1850-1854Jean-Pierre David Heldenstein 1855-1865Théodore Eberhard 1865-1869Jean Mersch-Wittenauer 1869-1873Charles Simonis 1873-1875Emmanuel Servais 1875-1890Alexis Brasseur 1890-1894Emile Mousel 1894-1904Alphonse Munchen 1905-1914Léandre Lacroix 1914-1918Luc Housse 1918-1920Gaston Diderich 1921-1946Emile Hamilius 1946-1963Paul Wilwertz 1964-1969Colette Flesch 1970-1980Camille Polfer 1980-1981Lydie Polfer 1982-1999Paul Helminger 1999-2011Xavier Bettel 2011-2013Lydie Polfer 2013-

Látnivalók Nagyherceg palotája – korábbi városháza, a spanyol megszállás alatt, valamint a holland perszonálunió időszakában épült szárnyakból áll, július és augusztus hónapokban vezetéssel megtekinthető Petrusse-völgy Óváros Bock – a város kezdete, a sziklaerőd maradványaival, alatta a francia megszállás idejéből származó kazamaták spanyol tornyok Neumünster Apátság, jelenleg kulturális és közösségi központ Adolf-híd Szent Miklós templom Szent János templom a Neumünsteri Apátság mellett, zománcozott stációi megtekintésre érdemesek. Modern művészetek múzeuma Ieoh Ming Pei alkotása, a Thüngen-erőd romjaival egységbe építve.

Közlekedés

Éghajlata

Testvérvárosok Metz – Franciaország Camden – Egyesült Királyság Tambov – Oroszország Prága – Csehország

1995-ben Európa kulturális városa volt, 2007-ben pedig Európa kulturális fővárosa.

Jegyzetek

További információk

Kategória:Európai fővárosok Kategória:Luxemburg települései