Burrhus Frederic Skinner (Suesquehanna Depot, Susquehanna megye, Pennsylvania, 1904. március 20. – Cambridge, Massachusetts, 1990. augusztus 18.) amerikai pszichológus és író. Úttörő munkát végzett a kísérleti pszichológia és a behaviorizmus területén. Számos vitatható munkát írt pszichológiai viselkedésmódosító technikákról, főként a kondicionálásról, a társadalom fejlődése és az emberek boldogságának növelése érdekében. Az ő nevéhez fűződik az operáns kondicionáló kamra, valamint a Radikális behaviorizmus. Saját kísérleti pszichológiai iskolát alapított. A 20. század egyik legbefolyásosabb pszichológusaként tartják számon.
Életpályája 1904. március 20-án született Grace és William Skinner gyermekeként a pennsylvaniai Susquehannaban. Apja ügyvéd, anyja háztartásbeli volt. Egy öccse volt, aki 16 évesen meghalt.Burrhus Frederick Skinner, i.m. A New York-i Hamilton College-ba járt, író akart lenni. 1926-ban meg is szerezte a főiskolai diplomát angol irodalomból. A diploma megszerzése után azonban hamar kiábrándult. New Yorkban dolgozott néhány hónapig egy könyvesboltban, ott elolvasta Bertrand Russel egyik könyvét (An Outline of Philosophy) – melyben a behaviorista John B. Watson filozófiáját tárgyalta -, melynek hatása nyomán felhagyott az irodalommal és felvételét kérte a Harvard Egyetem pszichológia szakára. 1931-ben doktorált és mint kutató egészen 1936-ig maradt az intézménynél. Ezután a Minnesotai Egyetemen tanított, majd később az Indianai Egyetemen, ahol a Pszichológia tanszék vezetője volt, mielőtt kinevezett professzorként visszatért volna a Harvardra 1948-ban. 1936-ban feleségül vette Yvonne Bluet, akivel a Minnesotai Egyetemen találkozott, két lányuk született, Julie és Deborah.
Skinner élete folyamán számtalan díjat kapott. 1968-ban megkapta a National Medal of Science díjat Lyndon B. Johnson elnöktől. Három évvel később aranyérmet kapott az Amerikai Pszichológia Alapítványtól. 8 évvel halála előtt az Amerikai Pszichológiai Társaság is kitüntette.
Élete vége felé szakmailag még mindig aktív volt. 1989-ben diagnosztizálták nála a leukémiát. 10 nappal halála előtt még az Amerikai Pszichológiai Társaságnál tartott beszédet, majd 1990. augusztus 18-án halt meg. A Mount Auburni temetőben van eltemetve a massachusettsi Cambridge-ben.
Munkássága
Skinner kidolgozott rendszere az operáns kondicionáláson alapszik. A klasszikus viselkedéssel szemben, ahol a válaszokat specifikus ingerek váltják ki, az operáns viselkedést nem a kiváltó ingerek határozzák meg, hanem az, amelyhez a viselkedés vezet. Az operáns viselkedés vizsgálatához Skinner megtervezett egy dobozt és tanulmányozta a pedálokat nyomogató patkányokat és a billentyűket csipkedő galambokat.
A Szervezetek viselkedése című alapmunkájában a watsoni hagyomány folytatójaként lépett fel. Úgy vélte, hogy a pszichológia célja a viselkedés minél pontosabb leírása, vagyis azokat a törvényeket kell meghatározni, melyek hatására a viselkedés a következményeknek megfelelően alakul és a környezet hatása alá kerül.
A megerősítő folyamatokat kell hangsúlyozni, mert úgy vélte, hogy a viselkedés alakításában elsődleges szerepet játszanak. Viselkedésmódosító kísérleteket folytatott a pozitív és negatív megerősítésen keresztül, valamint bemutatta az operáns kondicionálást, egy viselkedésmódosító technikát, melyet Ivan Petrovics Pavlov klasszikus kondicionálásával szemben dolgozott ki.Pléh Csaba(1992). Pszichológiatörténet, i. m.Pléh Csaba(2010). 506-507. o.
Nem támogatta a büntetés alkalmazását, mivel kutatásai azt támasztották alá, hogy ez a viselkedés szabályozásának hatástalan módszere, ami csak rövidtávú viselkedésváltozást eredményez és ami leginkább ahhoz vezet, hogy az alany megpróbálja elkerülni a büntető ingert, ahelyett, hogy megpróbálná elkerülni azt a viselkedést, ami a büntetéshez vezetett. Legjobb példája ennek börtönök kudarca, hogy felszámolják a bűnözői viselkedést. Ha a börtön – mint büntető inger – hatásos lenne a viselkedés módosításában, nem lenne bűnözés.New World Encyclopedia, Skinner, B.F. élete, i.m.
Skinner azt állította, hogy a megerősítés, akár pozitív, akár negatív (utóbbit gyakran összekeverik a büntetéssel) hatásos, hogy tartós viselkedésváltozást eredményezzen.
Néhány találmánya, tanítási programja, könyve Skinner-box Kísérleteiben egy éhes állatot, általában patkányt vagy galambot, helyezett egy dobozba, melyben csak egy pedál volt, alatta pedig egy etetőtál. A dobozban a patkány körbejár és véletlenül megnyomja a pedált. A kísérletvezető bekapcsolja az ételadagolót, innentől kezdve ahányszor az állat rálép a pedálra étel hullik a tálba. A patkány megeszi az ételt, majd ismét megnyomja a pedált, az étel megerősíti a pedálnyomást.Pszichológia 210-211. o.
Bölcső Skinner Air-crib, Baby-tender Annak érdekében, hogy segítsen feleségének megbirkózni a gyermeknevelés mindennapi feladataival, úgy gondolta feljavítja a szabvány kiságyat. Ezért megalkotta ezt az ún. "légi-bölcsőt " könnyen tisztítható, hőmérséklet és páratartalom szabályozóval ellátott doboz, melyet azért tervezett, hogy nagyobb mozgásteret adjon a csecsemőknek. Ez az egyik legellentmondásosabb találmánya. Volt némi sikere, később több kereskedelmi vállalat is forgalmazta.
Oktató gép Skinner Teaching machine Az oktató gép egy mechanikus eszköz, melynek célja, hogy kezelje/irányítsa a programozott utasításokat. Tartalmazza a kérdésekből álló listát és egy olyan szerkezetet, melyen keresztül a tanuló válaszolni tud minden egyes kérdésre. Helyes válasz esetén a tanulót megjutalmazzák.
System 80
Egy másik tanító gép, amely Skinner módszerét követve készült el. Ez az automatizált oktatási eszköz 5 lépcsőből áll:
1, a tanuló azonnali visszajelzést kap; 2, a feladat kisebb részekből áll; 3, megismétli az utasításokat; 4, a legegyszerűbb feladattól halad a legnehezebbig; 5, pozitív megerősítést ad helyes válaszok esetén.
Project Pigeon A második világháború idején még nem voltak rakétairányító rendszerek, de Skinner megkísérelt kidolgozni egy galambvezérelt rakétát. Az Amerikai Haditengerészetnek szüksége volt egy hatásos fegyverre a német Bismarck osztályú hadihajóval szemben. Az irányítórendszer részét képezte a rakéta elején elhelyezett lencsék, mely kivetíti a célpont képét egy belső képernyőre, amit elképzelése szerint a betanított galamb elkezdi csipkedni ha azonosította a célpontot. Annak ellenére, hogy sem elképzelését, sem magát a programot nem vették komolyan, a Nemzetvédelmi Kutatási Bizottság mégis ral járult hozzá a kutatásokhoz, míg végül 1944. október 8-án törölték a programot.
Tanítási programja Skinnernek ugyanolyan befolyása volt az oktatásra, mint a pszichológiára. Gyakran idézett mondata: "A tanároknak meg kell tanulniuk, hogyan kell tanítani." Skinner szerint a viselkedés megváltoztatásának hatékony módszere a pozitív megerősítés, míg a büntetésből az emberek csak azt tanulják meg hogyan kerüljék el a büntetést. Azt mondja, hogy a tanulás útjában 5 dolog állhat: a bukástól való félelem a feladat nincs több, apró részre bontva az utasítás hiánya az egyértelmű utasítások hiánya pozitív megerősítés hiánya
Úgy véli, hogy ezen 5 alapelv segítségével orvosolni tudja a fent említett problémákat. Ezeket az alapelveket a System 80-nál már olvashattuk. Oktatással kapcsolatos nézetét a The Technology of Teaching(A tanítás technológiája) című munkájában mutatta be.
Walden Two
Henry David Thoreau mikor megírta a Waldent, egy független, világtól elzárkózott, teljesen egyszerű életet élő közösséget akart ábrázolni a Walden tó partján, ahol az életet a spirituális felfedezéseknek szentelik. A Walden Kettőben, ami Skinner egy kitalált műve, a behaviorizmus eredményeit akarta bemutatni, hogyan képes formálni és alakítani az életet, egy kis, kitalált közösségben távol a szervezett társadalmaktól. 1945-ben kezdte el írni egy a könyvet, mert úgy érezte, hogy a világnak szüksége van új ötletekre és a háború okozta problémák megoldásaira. Az ő történetében a Walden kettő közösségében közel 1000 ember élt boldogan, ahol a gyerekek mind együtt nevelődtek, míg a szüleik dolgoztak. Az emberek mindössze 4 órát dolgoztak és nem kapnak fizetést, mivel nem használtak pénzt a közösségben. Senki nem ad el semmit és nem is vesz semmit, mivel megosztják egymással termékeiket. Mindig van idejük játékra és szabadidős tevékenységre, valamint az élet élvezetére.
Sok kritikát kapott a könyv, mégis nagyon népszerű volt az 1960-as években.
Publikációi angol nyelven
The Behavior of Organisms: An Experimental Analysis, 1938. Walden Two, 1948. Science and Human Behavior, 1953. Schedules of Reinforcement, with C. B. Ferster, 1957. Verbal Behavior, 1957. The Analysis of Behavior: A Program for Self Instruction, with James G. Holland, 1961. This self-instruction book is no longer in print, but the B.F. Skinner Foundation web site has an interactive version. The Technology of Teaching, 1968 Contingencies of Reinforcement: A Theoretical Analysis, 1969. Beyond Freedom and Dignity, 1971. About Behaviorism, 1974. Particulars of My Life: Part One of an Autobiography, 1976. Reflections on Behaviorism and Society, 1978. The Shaping of a Behaviorist: Part Two of an Autobiography, 1979. Notebooks, edited by Robert Epstein, 1980. Skinner for the Classroom, edited by R. Epstein, 1982. Enjoy Old Age: A Program of Self-Management, with M. E. Vaughan, 1983 A Matter of Consequences: Part Three of an Autobiography, 1983. Upon Further Reflection, 1987. Recent Issues in the Analysis of Behavior, 1989. Cumulative Record: A Selection of Papers, 1959, 1961, 1972 and 1999 as Cumulative Record: Definitive Edition. This book includes the authentic account of the much-misrepresented "Baby in a box" device.
Művei magyar fordításban A tanítás technológiája (The technology of teaching); ford. Nagy Imre; Gondolat, Bp., 1973. 248 p. 9 t. Szabadon fogva (Beyond freedom and dignity); ford. Kemenes Inez; Magyar Könyvklub, Bp.. 2004. 246 p.
Jegyzetek
Fordítás
Források Epstein, R. (1997). Skinner as Self-manager. Journal of Applied Behavior Analysis, 30(3), 545-568. Glines, C.V. (2005). Top Secret WWII Bat and Bird Bomber Program, Aviation History, 15(5), 38-44. Pléh Csaba (1992). Pszichológiatörténet, Budapest, Gondolat kiadó. Pléh Csaba (2010). A lélektan története. Osiris Kiadó Atkinson, R.L. és tsai (1996). Pszichológia. Osiris Kiadó ; (1999; 2003) Szerk.: Csibra Gergely, Ford. vele 12 fő. Skinner, B.F. (1981). Selection by consequences. Science, New Series 213. 501-504.
További információk B.F. Skinner (1904-1990) élete, elmélete by Dr. C. George Boeree New World Encyclopedia, Skinner, B.F. élete, munkássága B.F. Skinner Alapítvány Burrhus Frederick Skinner (1904-1990) élete, munkássága Christa Swenson által (1999. május) Burrhus Frederick Skinner B. F. Skinner Hernád István: Darwin, Skinner, Turing és az elme; MTA, Bp., 2005 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
Kapcsolódó szócikkek Behaviorizmus Project Pigeon
Kategória:Amerikai pszichológusok Kategória:1904-ben született személyek Kategória:1990-ben elhunyt személyek Kategória:Amerikai egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Szociálpszichológusok Kategória:Szakírók Kategória:Etológusok