Sonora Mexikó egyik északnyugati szövetségi állama. Fővárosa Hermosillo, legfontosabb kikötője Heroica Guaymas.
Földrajz bélyegkép|balra|160px||Naplemente a Sonora-sivatagban
Az ország északnyugati részén, a Kaliforniai-öböltől keletre fekszik. Északon az Amerikai Egyesült Államok Arizona és Új-Mexikó államai, keleten Chihuahua, délkeleten Sinaloa, nyugaton pedig a Kaliforniai-öböl határolja. Északnyugati szomszédjától, Alsó-Kalifornia államtól a Colorado folyó választja el. Területe , ezzel az ország második legnagyobb területű állama.A szomszédos Chihuahua után.
Területének nagy része, főként a nyugati vidékek, sivatagos síkságokból és alacsonyabb hegyekből áll: ide is átnyúlik Észak-Amerika egyik legszárazabb vidéke: a Sonora-sivatag. Az Altar-sivatag területén több nagy méretű kráter is megfigyelhető, közülük a legismertebb az El Elegante-kráter. Az állam keleti felén magasabb hegységek (Nyugati-Sierra Madre) húzódnak, itt már erdős területeket is találhatunk. Száraz éghajlata ellenére van néhány jelentős folyója, legnagyobb közülük a messze északról érkező Colorado folyó, de említést érdemel még a Concepción, a San Ignacio, a Sonora és a Yaquí. Több jelentős víztározót és erőművet is építettek rájuk (pl. Álvaro Obregón-víztározó a Yaquín), és öntözésre is használják vizüket.
Hozzá tartozik a Tiburón-sziget a Kaliforniai-öbölben.
Éghajlati szempontból több zónára osztható: mintegy 90%-át sivatagos, száraz területek foglalják el, mérsékeltebbek és nedvesebbek a keleti, magasabban fekvő vidékek. Itt (Yécorában) az éves átlaghőmérséklet 12,7 °C, míg a másik végletben, a Navojoa községbeli Tesiában 26,0 °C. A leghidegebb értékek átlaga Yécorában 5,6 °C, a legmelegebbeké 35,2 °C – ez utóbbit Hermosillo községben, Orégano településen mérték.
Élővilág Az állam területének mintegy 70%-ában sivatagi élővilág honos, míg mindössze 6-8%-át foglalják el az erdők és a mezőgazdasági területek külön-külön. A biológusok 17-féle növénytársulást különböztetnek meg itt, melyből 8 sivatagi társulás (ebből hét a Sonora-sivatagban, egy a Chihuahua-sivatag Sonorába átnyúló részén fordul elő). Ezeket többnyire 4 m-nél alacsonyabb bozótok, kaktuszok, a partvidékeken sókedvelő növények és mangrovék alkotják.
Történet Az elvesztett Mexikói–amerikai háború utáni Gadsden-vétellel a szomszédos Gadsden-terület (1853), a gyéren lakott Sonora különösen, de Mexikó általánosságban a pánlatinizmus kísérleti mezejévé vált. Hogy a „latin-fajt” az észak-amerikaiak előretörése ellen megerősítsék, a francia telepesek 1853-ban Észak-Mexikóban független köztársaságot kiáltottak ki Sonorai Francia Állam néven, a vezetőjük gróf Gaston de Raousset-Boulbon volt. 1854-ben a mexikóiak a köztársaságot José María Yáñez tábornok vezetésével Guaymasnál leverték.
1854-ben és 1857-ben kudarcot vallottak a hasonló vállalkozások, a Kaliforniából illetve Alsó-Kaliforniából indított, a kalandor William Walker által vezetett USA-ellenakciók. Ekkorra esik a Sonorai Köztársaság és az Alsó-Kaliforniai Köztársaság fennállása.
Népesség Lakóinak száma 2010-ben kb. 2,7 millió fő volt. Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Sonora államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat:
ÉvLakosság (fő) 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020
Közigazgatás bélyegkép|jobbra|300px|Sonora állam községei
Az állam 72 községre (municipio) van felosztva.
Nagyobb városai # Város Község Lakosság(fő, 2020) 1. Hermosillo Hermosillo 2. Ciudad Obregón Cajeme 3. Heroica Nogales Nogales 4. San Luis Río Colorado San Luis Río Colorado 5. Navojoa Navojoa 6. Heroica Guaymas Guaymas 7. Agua Prieta Agua Prieta 8. Heroica Caborca Caborca 9. Puerto Peñasco Puerto Peñasco 10. Miguel Alemán (La Doce) Hermosillo
Jegyzetek