Korunkbeli kutatásokban és klinikai gyakorlatban a Robert D. Hare által kidolgozott Psychopathy Checklist-Revised (PCL-R) a legelterjedtebben használt pszicho-diagnosztikai eszköz a pszichopata rendellenesség megállapítására, kimutatására.Leam Craig, Kevin Browne, Anthony R. Beech (2008) Assessing Risk in Sex Offenders p. 117 John Wiley and Sons, Mivel az egyén pontszámának fontos következményei lehetnek a jövőjében és mivel ezek a következmények igen komoly károkhoz vezethetnek az életében, hogyha a tesztet rosszul értékelik ki, ezért Robert Hare szerint a tesztet csak akkor lehetne érvényesnek tekinteni, hogyha megfelelően képzett és tapasztalt szakértő végzi az értékelést ellenőrzött és előírt körülmények között.Hare, R. D. (2003). Manual for the Revised Psychopathy Checklist (2nd ed.). Toronto, ON, Canada: Multi-Health Systems.Hare, R. D., & Neumann, C. N. (2006). The PCL-R Assessment of Psychopathy: Development, Structural Properties, and New Directions. In C. Patrick (Ed.), Handbook of Psychopathy (pp. 58-88). New York: Guilford. Hare jogdíjat kap a teszt minden egyes ellenőrzött, hivatalos használata után.
PCL-R Model a pszichopata rendellenességre
A PCL-R egy 20 elemből álló klinikai értékelő skála (melyet pszichológusok vagy más szakértők használnak). A PCL-R minden egyes eleme egy 0-2 pontig terjedő skála, amik sajátos kritériumoknak felelnek meg, melyek aktákból és interjúkból származnak. A 0 érték azt jelenti, hogy az alanyra egyáltalán nem jellemző, az 1 azt, hogy némiképpen jellemző, a 2 pedig azt, hogy teljes mértékben. Az életstílus és bűnözői magatartás vizsgálata mellett a teszt még méri a rábeszélő képességet, felületes bájt, felsőbbrendűségi érzést, az ingerekre való igényt, beteges hazudozást, a biflázást, manipulálást, a megbánás hiányát, érzéketlenséget, gyenge viselkedési gátlást, lobbanékonyságot, felelőtlenséget, a saját tetteikért való felelősségvállalás megértésének hiányát és így tovább. Az elért pontszámokat arra használják, hogy megjósolják a bűnözési visszaesés kockázatát és a rehabilitációra való lehetőség mértékét.
A PCL-R jelenlegi kiadása hivatalosan 4 faktort különböztet meg (1a, 1b, 2a és 2b), melyeket faktoranalízis segítségével összegeznek a 20 megállapított elemnek megfelelően. Az előző kiadás 2 faktort tartalmazott. Az első faktor „mások önző, érzéketlen és bűntudat nélküli kihasználása”-ként van definiálva, a második faktor pedig „krónikusan labilis, antiszociális és szociálisan deviáns életvitel”-ként. Nagyon magas esélye van a bűnbe való visszaesésnek és igazán alacsony a valószínűsége a rehabilitációra való lehetőségnek azoknál, akik a PCL-R teszt alapján „pszichopaták”, habár a kezelésért folytatott vizsgálatok folyamatban vannak.
A PCL-R 1a és 1b faktora összefüggésben van a narcisztikus személyiségzavarral és a hisztrionikus személyiségzavarral. Kapcsolatban van az extrovertáltsággal és pozitív érzelmi tapasztalatokkal (izgatottság, éberség, határozottság – positive affect). Az első faktor, az úgynevezett fő személyiségvonásai a pszichopata személyiségnek.
A PCL-R 2a és 2b faktora nagyon erős összefüggésben van az antiszociális személyiségzavarral és a bűnözéssel, valamint kapcsolatban van a dühvel, bűnözési hajlammal és lobbanékony erőszakkal. A PCL-R célcsoportja elítélt bűnözőket tartalmaz. Az osztályzás, értékelés minősége függ attól, hogy mennyi háttérinformáció áll rendelkezésre és hogy az értékelendő személy mennyire nyitott, illetve őszinte.
Hare’s Checklist és más mentális rendellenességek
A pszichopata rendellenesség (amit a PCL-R által állapítottak meg) negatív korrelációban van minden DSM-IV Axis I (DSM-IV: Diagnosztikai és statisztikai kézikönyv a mentális rendellenességekhez – Axis I: klinikai rendellenességek, melyeket komoly mentális és tanulási zavarok jellemeznek) rendellenességgel, kivétel a pszichoaktív szerek használatát (substanse abuse). A legnagyobb kapcsolat a pszichopata rendellenesség és az antiszociális személyiségzavar között figyelhető meg.
Első faktor: Személyiség „agresszív nárcizmus” Felületesség/rábeszélőképesség/felületes báj Felsőbbrendűségi érzés Beteges hazudozás Fortélyosság/ravaszság/manipuláció Megbánás és bűntudat hiánya Sekélyes érzelmi tapasztalatok (a valódi érzelmek rövidek és öncélúak) Érzéketlenség/empátia hiánya A saját tettekért való felelősségvállalás megértésének hiánya
Második faktor: Esetleírás „Szociálisan deviáns életvitel” Ingerekre való igény/hajlam az unalomra Élősködő életvitel Gyenge viselkedési gátlás Reális hosszú távú célok hiánya Lobbanékonyság Felelőtlenség Fiatalkori bűnözés Korai viselkedési problémák Feltételes szabadlábra helyezés visszavonása
Jellemzők, melyek egyik faktorral sem függnek össze Szabálytalan, válogatás nélküli szexuális partnerek Sok rövid házastársi kapcsolat Büntetőjogi sokszínűség
Az Amerikai Pszichiátriai Egyesület (American Psychiatric Association – APA) hivatalos álláspontja szerint, mely a DSM-IV-TR-ban jelent meg, a pszichopata és a szociopata elnevezések helytelenek. A WHO-nak (World Health Organization) különböző az álláspontja, melyet az ICD-10-ben (International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems) közöltek, miszerint a pszichopata rendellenesség és az antiszociális személyiség (antisocial/asocial/amoral personality) szinonimák a disszociális személyiségzavarra (dissocial/antisocial personality disorder).
A laikusok és szakértők között sok vita van a „pszichopata”, a „szociopata”, az antiszociális személyiségzavar, az ICD-10 diagnózis és a disszociális személyiségzavar közötti különbségről és azok jelentéséről. Hare szerint a pszichopata rendellenesség egy szindróma, amire másként kéne tekinteni, mint a DSM-IV által meghatározott antiszociális személyiségzavarra még akkor is, ha az antiszociális személyiségzavar és a pszichopata személyiség DSM-IV-ben egyenlőként van definiálva.Hare, R. D. Psychopathy and Antisocial Personality Disorder: A Case of Diagnostic Confusion, Psychiatric Times, February 1996, XIII, Issue 2 Accessed June 26, 2006 Azonban, azok akik a DSM-IV-t készítették, úgy érezték, hogy túl nagy lehetősége van a szakértőnek a szubjektivitásra, mikor meghatároznak olyan dolgokat, mint bűntudat és bűn; ennek következtében a DSM-IV munkacsoport úgy határozott, hogy ragaszkodnak a megfigyelhető viselkedéshez, nevezetesen a szociálisan deviáns viselkedésformákhoz.
Ennek eredményeként, az antiszociális személyiségzavar olyan valami, ami a “bűnözők többségével összehozható”.Hare, Robert D. Without Conscience: The Disturbing World of Psychopaths Among Us, (New York: Pocket Books, 1993) pg 25. Hare azt mondja, hogy a bebörtönzött bűnözők 80-85%-a megfelel az antiszociális személyiségzavar előfeltételeinek, amíg mindössze 20%-uk minősíthető a Hare Psychopathy Checklist által definiált pszichopatának. Ez a 20%, Hare szerint, felelős a legkomolyabb bűntettek elkövetésének feléért, beleértve a folyamatos és ismételt nemi erőszakot elkövetők felét is. Az FBI jelentések szerint 1992-ben a rendőrgyilkosságok 44%-át pszichopaták követték el.Hare, Robert D. Without Conscience: The Disturbing World of Psychopaths Among Us, (New York: Pocket Books, 1993) pg 25-30.
Egy másik tanulmányban - amely a PCL-R-t használja, hogy megvizsgálja a kapcsolatot az antiszociális személyiségzavar és az öngyilkossági hajlam között – kiderült, hogy az öngyilkossági hajlam erősen korrelál a PCL-R második faktorával (amely az antiszociális devianciát tükrözi) és egyáltalán nem korrelál a PCL-R első faktorával (amely a narcisztikus személyiségzavart tükrözi). Ennek tudatában az antiszociális személyiségzavar kapcsolódik a második faktorhoz, amíg a pszichopata személyiség mindkét faktorhoz kapcsolódik, ami alátámasztja Hervey Cleckley állítását, miszerint a pszichopata személyiség mentes az öngyilkossági hajlamtól. Másfelől az emberek, akiknek antiszociális személyiségzavaruk van igen nagy számban követnek el öngyilkosságot.
Mivel a pszichopaták tetteikkel kárt okoznak, ezért feltételezhető, hogy érzelmileg nem kötődnek azokhoz az emberekhez, akiket bántanak, akárhogyan is, a PCL-R Checklist szerint a pszichopatákat az sem érdekli, hogy hogyan bánnak saját magukkal. Gyakran elmulasztják, hogy módosítsák a viselkedésüket aszerint, hogy meggátolják önmagukat a jövőbeli maradandó kényelmetlenségektől.
A gyakorlatban a pszichiáterek ritkán kezelnek úgy pszichopata rendellenességgel élőket, hogy meg vannak róla győződve, hogy kezelhetetlenek és hogy semmilyen bizonyított beavatkozás nincsen, ami hatékony lenne.The Treatment of Psychopathic and Antisocial Personality Disorders: A Review - Jessica H Lee, BSc., MSc., M.Phil. Clinical Decision Making Support Unit, Broadmoor Hospital Angliában és Walesben a disszociális személyiségzavar diagnózisa létjogosultságot biztosít arra, hogy az illetőt pszichiátriai intézetbe zárják, ha komoly bűncselekményeket követett el, de mivel ezek ez egyének bomlasztóan hatnak más páciensekre és egyáltalán nem fogékonyak a kezelésekre, ezért a börtönökben ez az alternatíva nem gyakran használatos.
Mivel az egyén pontszámának fontos következményei lehetnek a jövőjében és mivel ezek a következmények igen komoly károkhoz vezethetnek az életében, hogyha a tesztet rosszul értékelik ki, ezért Robert Hare szerint a tesztet csak akkor lehetne érvényesnek tekinteni, hogyha megfelelően képzett és tapasztalt szakértő végzi az értékelést ellenőrzött és előírt körülmények között.
Hare azt akarja, hogy a DSM és az ICD egyedülállő rendellenességként jegyezze a pszichopata személyiségzavart, mondva nem teljesen ugyanaz, mint az antiszociális személyiségzavar és a disszociális személyiségzavar. Mindkét szervezet álláspontja szerint a kifejezések szinonimák.
Egyesek manipulatív készsége merész vezetői képességet jelent.Hercz, R 'Psychopaths among us.' 2001 Elérve innen: Vitatott, hogy a pszichopata rendellenesség adaptív nagyon versengő környezetben, mert ez eredményt hoz mind az egyénnek, mind a közösségnek,Babiak, P. Psychopathic manipulation in organizations: Pawns, patrons, and patsiesD. J. Cooke, Rache 71-99, lizbet1998A. E. Forth, J. P. Newman, & R. D. Hare (Eds.), Issues in criminological and legal psychology: No. 24, International perspective on psychopathy (pp. 12-17). Leicester, UK: British Psychological Society. 1996 vagy gyakran kis politikai csoportoknak, akiket képviselnek.Mealey. L. 'The Sociobiology of Sociopathy: An Integrated Evolutionary Model' Elérve innen: Akárhogyan is, ezek az egyének gyakran okoznak hosszútávú károkat családtagjaiknak, munkatársaiknak, vagy a szervezetnek, aminek dolgoznak a manipulatív, hamis, sértegető és tisztességtelen viselkedésükkel, összességében bárkinek, akikhez bárhogy hozzáférnek.Babiak, P. From darkness into the light: Psychopathy in industrial and organizational psychology. In Herve, H. & Yuille, J.C. (Eds.), The Psychopath: Theory, Research and Practice. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum Associates. 2007