Boros Zoltán (Gyanta, 1939. július 29. –) filmrendező, zeneszerző, televíziós szerkesztő, B. Nagy Veronika férje.

Ta­nul­má­nyok A nagyváradi Klasszikus Magyar Vegyes Líceumban érettségizett (1955), majd a ko­lozs­vá­ri Bolyai Tudományegyetem Fi­lo­ló­gia fa­kul­tá­sán ma­gyar sza­kot végzett. Utána a ko­lozs­vá­ri Ze­ne­aka­dé­mia ta­nár és kar­mes­ter szakára járt (1967).

Életút 1969-1971 között az Nagyváradi Állami Színház karmestereként a szórakoztató zenés előadásokat mellett számos drámai előadásnak komponált kísérőzenét. 1971-ben, a kevéssel azelőtt (1969-ben) megalakult országos magyar nyelvű televízió műsor szerkesztőségéhez szerződött. Eleinte zenei műsorokat készített, a hetvenes évek közepétől pedig több műfajú 70-90 perces nyilvános adásokat, amelyekben a hely- és a kultúrtörténeti jelleg uralkodott, sok zenével.

Ezek az adások ­meta­kom­mu­ni­ká­ci­ós esz­kö­zök­kel bá­to­rí­tó, meg­ma­ra­dás­ra ösz­tön­ző, az össze­tar­to­zás ér­zé­sét erő­sí­tő üze­ne­tet jut­tat­tak el a ro­má­ni­ai ma­gyar né­zők­höz. A Mondod-e még című másfél órás színes filmben (szövegkönyv, zenei összeállítás) a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium történetét elevenítette fel, Sütő András narrátori közreműködésével. Mikor a magyar nyelvű televízió műsort 1985-ben megszüntették, zenei rendezőként működött tovább az intézményen belül. 1984-91 között rendszeresen koncertezett és lemez-felvételeket készített jazz-együttesével.

1989. december 22-én a tö­meg­gel együtt a Román Televízióhoz ment, az elsők között szólalt meg ma­gya­rul a „Sza­bad Ro­mán Te­le­ví­zió” kép­er­nyő­jén és részt vett a forradalmat közvetítő négyes Stú­dió mun­ká­já­ban. 1990 ja­nu­ár­já­ban né­hány ré­gi mun­ka­társ­sal és fi­a­tal ér­tel­mi­sé­gi­ek­kel új­ra­in­dí­tot­ta a Ro­mán Te­le­ví­zió ma­gyar nyel­vű adá­sát, kollégái meg­vá­lasz­tot­ták fő­szer­kesz­tő­nek. Irá­nyí­tá­sa alatt a ma­gyar adás az új hely­zet­ben nem a bur­kolt, ha­nem a szó­ki­mon­dó, vi­lá­gos meg­fo­gal­ma­zást vá­lasz­tot­ta.

Az erdélyi magyar politikai élet rétegződése után pedig nemcsak az RMDSZ, hanem minden számottevő vélemény megszólalt a képernyőn. Szókimondásáért gyakran érték támadások a hatalom részéről. Főszerkesztősége alatt megfogalmazott stratégiai alapelvek szerint a megnövekedett média-kínálat körülményei között az adás identitását nem a formák világában, hanem a sajátos gondolatiságban kereste, a ro­má­ni­ai ma­gyar nem­ze­ti kö­zös­ség szol­gá­la­tá­nak, mint alap­elv­nek, az ér­vé­nye­sí­té­sé­ben. Követendő értékrendnek, életmodellnek az ál­ta­lá­no­san el­fo­ga­dott ke­resz­tény er­köl­csi nor­má­kat tartották. Célközönségnek nemcsak a magyarokat tekintették, hanem általában a magyarul beszélőket és a románul értőket (feliratok).

A délutáni magyar adást nagyon sok román is nézte, né­zett­sé­gi mutatói a román for­ra­da­lom utá­ni évek­ben meg­kö­ze­lí­tet­ték az esti híradóét. A Román Televízió Társaság Magyar szerkesztősége 2001-ben megkapta a Magyar Köztársaság Kisebbségekért-díját. Nyugdíjazása után (2002) dokumentumfilmeket készített a Román Televízió magyar adása, a Duna Televízió és a Magyar Televízió részére. újból fellépett jazz muzsikusként (zongora) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács médiapolitikai alelnökeként tevékenykedett. 2010-ben "a romániai magyar közösségnek a médiában való érdekképviseletéért" megkapta a Magyar Köztársasági érdemrend tisztikeresztjét.

Médiapolitikai tevékenység A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete au­di­o­vi­zu­á­lis al­el­nök­ekét és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökeként ar­ra tö­re­ke­dett, hogy az írott és az elektronikus sajtó egyenrangú képviseletet nyerjen, a Kár­pát-me­den­cé­ben mű­kö­dő, magyar nyelvű mű­so­ro­kat szó­ró rá­di­ók és te­le­ví­zi­ók között ter­mé­sze­tes partneri kap­cso­lat ala­kul­jon ki, a magyar nyelvű média képezzen szellemi hidat a régióban különböző államokban élő magyarok között. Tanulmányai: Össze­füg­gő ma­gyar nyel­vű elekt­ro­ni­kus mé­dia, In­te­rak­tív ma­gyar nyel­vű re­gi­o­ná­lis te­le­ví­zió, Ma­gyar mé­dia-ga­la­xis, Médiapolitika - a magyar nemzetpolitika része, stb.L. http://www.boroszoltan.ro

Fon­to­sabb dokumentumfil­mek Mu­zsi­ká­ló vá­ros Boros Zoltán szerzeményeit Csíky Ibolya énekli. Operatőr Emil Lungu (25') Metropol story Egy erdélyi rock-együttes Ceausescu Romániájában. Operatőr Emil Lungu (60') Mondod-e még? A nagyaenyedi Bethlen Gábor Kollégium megelevenített története. Operatőr Adelman Alfred (90') Fe­ke­te va­sár­nap A gyan­tai ma­gyar la­ko­sok el­le­ni má­so­dik vi­lág­há­bo­rú utá­ni at­ro­ci­tá­sok­ról. Operatőr Xantus Gábor (27') Magyarok a Balkán kapujában A bukaresti magyarság az idő sodrában. Operatőr Sánta Ádám (60') A 7EK Megtorlások 1958-ban a kolozsvári Bolyai egyetemen. Operatőr Kötő Zsolt, Sánta Ádám. (47') Égig érhetne az ének A Metropol együttes története. Operatőr Kötő Zsolt, Schneider Tibor (50') Születésnap Portré a kilencvenéves Szatmáry Ferencről. Operatőr Schneider Tibor (27) A félelem nevében Megtorlások 1958-ban a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Operatőr Kötő Zsolt, Marosi Géza (52') Az átnevelés poklában Pitesti, Szamosújvár 1949-51, operatőr Kötő Zsolt, Sánta Ádám, Berszán György (83') Elfelejtett értékeink - a kolozsvári HITEL A HITEL folyóirat és köre, 1935-1944(34') Nyugatosok A Holnap városában Két emlékezetes irodalmi mozgalom, a Nyugat és A Holnap találkozója Nagyváradon, 1909-ben. Operatőr Kötő Zsolt. (50')

Tv-mű­so­rok Ze­nés Ka­ra­ván (1973-1978); Klubdélután (1978-1980) Fó­rum (1990-1999) Hin­ta (1999-2000)

Lemez Lé­pé­sek a vég­te­len­be (Pasi spre infinit, jazz, 1988)

Könyv Ének­ben hal­lot­tam, régi magyar világi énekek (1981) Énekben hallottam... Régi magyar világi énekek; vál., előszó, jegyz. Boros Zoltán; 2. jav. kiad.; Kriterion, Kolozsvár, 2012

Ze­ne­mű­vek Jazz Első felvételek a Román Televíziónál a kolozsvári Egyetemiek Háza Jazz-kvartettjével. 1969-ben a szaxofonos Tripa Jánossal részt vesz az első romániai dzsesszfesztiválon, Ploiestiben. 1984-től rendszeresen szerepel a romániai dzsesszfesztiválokon. Saját műveinek albuma a „Pași spre infinit”, vokális műveit Aura Urziceanu és Anca Parghel adták elő. A romániai jazz jeles képviselőivel játszik, mint például Bebe Prisada, Peter Wertheimer, Virgil Popovici (szaxofon), Alin Constanțiu (klarinét), Ovidiu Bădilă, Wolfgang Güttler (nagybőgő), Decebal Bădilă, Ovidiu Romanu, Marosi Mihály (basszusgitár), Gabriel Teodorescu, Mihai Farcaș, Pompiliu Hațeganu (dob) és az 5T vokál. Jazz szerzemények: Preludium (1967), A kagyló (Marin Sorescu versére, 1970), Dacă vrea (szöveg Luminița Coler, 1974), Ősz az én városomban (1974), Annak, aki elmegy (Ion Minulescu verse, 1974), Szeben Blues (1976); Fantázia F-ben (Inflexiuni în FA, 1984); Szeszélyes tavasz (Primavara capricioasa, (1984); Gondolatom (Un gând, 1985) Az a nap (Ziua aceea, 1986), Várakozás (Așteptarea, 1987), Lépések a végtelenbe (Pași spre infinit, 1987), Alternatívák, jazz szvit (Alternative, 1989).

Film­ze­ne Fekete vasárnap, A 7EK, Születésnap, Az átnevelés poklában (rendező B. Z.), Tóparti látomás (rendező-operatőr Xantus Gábor), Kövek és emlékek pásztora (rendező B. Nagy Veronika), Zsoltár Fehérvízen (rend. B. Nagy Veronika), 56-osok (szerkesztő Tófalvy Zoltán), A kisebbség kisebbsége (rend. B. Nagy Veronika), A marosszentimrei templomban

Szín­há­zi kí­sé­rő­ze­ne Radu Stanca: Critis (1969), Alexandru Kirițescu: Michelangelo (1969), Tabéry Géza: Álomhajó (1970), W. Shakespeare: Szeget szeggel, (1971), Berthold Brecht: Galy Gay (1971), Székely János: Irgalmas hazugság (1979).

Könnyűzene Szél hozott, szél visz el (Szabó Lőrinc) Régi nóta (Reményik Sándor) Jó lett volna (Halasi Gyula) Szerelem (Hervay Gizella) A vén ligetben Az éjen át Hajnali bár Hattyúdal (Tabéry Géza) Abból indultam ki (Márki Zoltán) Cum e în soare - Soha (Luminita Coler, Kacsó Márta) Simogatás - Răspunsul tăcerii (Farkas Árpád, Flavia Buref) Noé bárkája felé (Kányádi Sándor). Mama (József Attila) Volna még (Kányádi Sándor) Scrisori (Iustina Dan) Tu ești (Gheorghe I. Marian) Amintirea vacanții (Eugen Dumitru) Noi doi (Dumitru Popescu-Chiselet) Azi te-am revăzut (Dumitru Popescu-Chiselet) Un colț de cer (Gheorghe E. Marian) Dacă totuși vei pleca (Dumitru Popescu-Chiselet) Adevărul florilor (Dumitru Popescu-Chiselet) Alinare (Eugen Dumitru) Vonatfülkében élünk majd mi is (Markó Béla).

Cikkek A Hét, Secolul XX, Művelődés, Utunk, Romániai Magyar Szó, Erdélyi Napló, Magyar Nemzet, Népszabadság című lapokban.

Fontosabb díjak A legjobb szerzemény (Romániai Zeneszerzők Szövetsége, 1989) Arany pil­lan­gó (1996) A Magyar Televízió nívódíja (1999) Janovics Jenő-díj (2000) Kisebbségekért Díj (2001) Pro Partium díj (2002) Varadinum (2009) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2010)

Kapcsolódó szócikkek Kísérőzene Könnyűzene Erdélyben A Román Televízió magyar adása

Jegyzetek

További információk

Hivatalos weboldal Viorel Cosma: Muzicieni din România. Lexicon. vol.1. 1989. P.148-149. Mihai Berindei: Dicționar de jazz.

Kategória:Magyar rádiósok, televíziósok Kategória:Romániai magyar filmrendezők Kategória:1939-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei