Méret tekintetében kétféle papírt különböztetünk meg: az íves és a tekercses papírokat. Tekercses papíroknál csak a szélesség van szabványban meghatározva. Ez általában megegyezik az íves papírméretek hosszabbik vagy rövidebbik oldalával.
A különböző időkben és országokban számos papírméret-szabvány volt forgalomban.
Nemzetközi ívméret szabványok
A szabványos papírméretek bevezetése a 18. században élt Georg Lichtenberg nevéhez köthető. Németországban az 1920-as években foglalták törvénybe, hazánkban a papírméretek szabványosítása 1936-ban kezdődött. A Magyarországon használatos méretek is a német DIN, illetve a nemzetközi ISO szabvány elvét követik.
Ma a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használják minden országban, kivéve az Egyesült Államokat, Kanadát és némely más amerikai országot.
ISO/DIN szabvány bélyegkép|right|Az A, B, C és D papírméretek összehasonlítása
Ebben a szabványban a papírméretet alapértelmezetten egy betű és egy szám jelöli. A betű egy, az 1 méteren alapuló alapméretet jelöli, a szám pedig a félbehajtások számát.
Az A sorozat alapméretét, az A0-t úgy alakították ki, hogy a területe 1 négyzetméteres és az oldalaránya legyen. Így az oldalhosszai lesznek.
Az A0 félbehajtásával kapjuk az A1-es méretet (oldalaránya szintén 1:√2), ennek a felezésével az A2-t, ebből az A3-as rajzlapot, majd az irodákban használt A4-es ívet.
Az 1:√2 oldalarány jellemzője, hogy félbehajtáskor is megmarad, így a tartalmat másik papírméretre átmásolva egyszerű méretezéssel torzításmentesen átvihető.
A B sorozat hasonló az A sorozathoz, az oldalak aránya itt is , de a kiindulási méret, a B0 ív , így az adott B méretű papír mérete az egymást követő A sorozatú papírok méretének mértani közepe (pl. a B1 papír mérete az A0 és A1 méretű papírok méretének mértani közepe.) Az A sorozathoz hasonlóan itt is félbehajtással kapjuk a B1, B2, stb. méreteket. A B0 hosszabbik oldalát általában lekerekítik 1400 mm-re. Régebben ezt BB-ként jelölték, ma már a köznapi szóhasználatban a kerekített méretet hívjuk „B”-nek.
A ritkábban használt C sorozat az A és B mértani közepe. Kiindulási mérete, a C0 ív . Általában borítékok méretezésére használják.
A DIN szabványban kezdetben szerepelt a még ritkábban használt D sorozat, az A és az eggyel kisebb B ív mértani közepe. Kiindulási mérete, a D0 ív .
A B1 mérete az A0 és az A1 között van félúton. A C sorozat, melyet az ISO 269 definiál, az azonos számú A és B között van félúton. A C0 ezáltal valamivel nagyobb, mint az A0, a B0 mérete pedig a C0 méretét is meghaladja valamivel. Ez borítékolás szempontjából is előnyös. Például egy levél, melyet A4-es lapra írtak, belefér egy C4-es borítékba, amely viszont egy B4-esbe illeszthető.
Ezt a nemzetközi szabványt ISO 216-nak hívják. Az ISO-féle papírméretek mind közös oldalarányon alapulnak: , vagyis a arányon. Ennek az aránynak az előnye, hogy az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát. Ez az arány az átméretezést is lehetővé teszi anélkül, hogy a lap tördelése, kinézete változna. Az A4-es lap például A3-asra nagyítható, mialatt az eredeti anyag arányait pontosan megőrzi. Azokban az országokban, ahol az ISO 216-ot használják, az irodai másológépek egyik fiókját gyakran A4-es, a másikat A3-as papírral töltik meg, és egy A4-es oldalt többnyire egyszerűen (például egyetlen gomb megnyomásával) fel lehet nagyítani A3-asra, vagy egy A3-ast lekicsinyíteni.
A papírok oldalarányának meghatározására megfelelőbb a milliméterben való mérés, mint a könyvméreteknél szokásos, kevésbé pontos centiméter. Van azonban egy olyan tűréshatár, hogy a 150 mm-nél rövidebb papírhossz esetén ±1,5 mm elfogadható, alkalmazható rá a méretmegjelölés. A 150 és 600 mm közti hosszúságnál ±2 mm-t engednek, a 600 mm-nél hosszabbaknál pedig ±3 mm-t fogadnak el.
+ ISO/DIN-papírméretek (mm) Méret A B C mm inch pixel(72 dpi-nél) mm inch pixel(72 dpi-nél) mm inch pixel(72 dpi-nél) 0 841 × 1189 33 × 46,81 2384 × 3370 1000 × 1414 33,37 × 55,67 2836 × 4008 917 × 1297 36,1 × 51,1 3466 × 4902 1 594 × 841 23,39 × 33 1684 × 2384 707 × 1000 27,84 × 39,37 2004 × 2835 648 × 917 25,5 × 36,1 2449 × 3466 2 420 × 594 16,54 × 23,36 1191 × 1684 500 × 707 19,69 × 27,84 1417 × 2004 458 × 648 18,0 × 25,5 1731 × 2449 3 297 × 420 11,69 × 16,54 842 × 1191 353 × 500 13,9 × 19,69 1001 × 1417 324 × 458 12,8 × 18,0 1225 × 1731 4 210 × 297 8,27 × 11,69 595 × 842 250 × 352 9,84 × 13,9 709 × 1001 229 × 324 9,0 × 12,8 866 × 1225 5 148 × 210 5,83 × 8,27 420 × 595 176 × 250 6,93 × 9,84 499 × 709 162 × 229 6,4 × 9,0 612 × 866 6 105 × 148 4,13 × 5,83 298 × 420 125 × 176 4,92 × 6,93 354 × 499 114 × 162 4,5 × 6,4 431 × 612 7 74 × 105 2,91 × 4,13 210 × 298 88 × 125 3,47 × 4,92 249 × 354 81 × 114 3,2 × 4,5 306 × 431 8 52 × 74 2,05 × 2,91 147 × 210 62 × 88 2,44 × 3,47 176 × 249 57 × 81 2,2 × 3,2 215 × 306 9 37 × 52 1,46 × 2,05 105 × 147 44 × 62 1,73 × 2,44 125 × 176 40 × 57 1,6 × 2,2 151 × 215 10 26 × 37 1,02 × 1,46 74 × 105 31 × 44 1,22 × 1,73 88 × 125 28 × 40 1,1 × 1,6 106 × 151 i , ahol , ahol , ahol A papírméretek méretarányos összehasonlítása: 250px 297px 273px
Előnyei A szabványos papírméretek bevezetése a nyomdászat számára is nagy fontossággal bír:
A könnyebb érthetőség miatt leegyszerűsíti a kommunikációt a különböző technológiai területeken keresztül a papírgyártástól a kész termékig, beleértve a szállítmányozást is. Elősegíti a gazdaságosabb termelést, helyes alkalmazásuk csökkenti a felesleges eselék keletkezését A különböző nyomdaipari gépek gyártásánál is elsősorban ezeket a méreteket veszik figyelembe.
A nyomdaiparban az elmúlt években megjelentek más méretek is. Egyrészt a nyomdagépek általában nem tudnak a papírív teljes felületére nyomtatni, másrészt a továbbfeldolgozáshoz használt jelöléseket is rá kell nyomni a papírra. Ezért többnyire eggyel nagyobb méretű ívre nyomnak, mint a kellő méret. Ezért például az „A” méretű termékekhez többségében a 640×900 mm-es méretet használják. Ez nagyjából megegyezik a C1 mérettel, de annál mindkét irányban közel 20 mm-rel kisebb, ezáltal gazdaságosabb.
Egyedi méretezések
Svédországban a SIS 014711 szabvány meghatározza a D, E, F és G formátumot is. Az A4, E4, C4, G4, B4, F4, D4, *H4, A3 méretek geometriai sorozatot alkotnak, a szomszédok aránya . A szabvány nem határozza meg a D és a nagyobb A közötti méretet (az előző felsorolásban *H-val jelölve). A svéd és a német D sorozat azonos méreteket definiál, de eggyel eltérő számozással, pl. a DIN D4 azonos a SIS D5-tel.
Az ISO nem állapít meg 0-snál (a kiinduló méretnél) nagyobb méretet, a német DIN 476 szabványban azonban faktorszámot tesznek a nevek elé. Például a 2A0-ként megjelölt papír az A0 méret kétszerese, míg a 4A0 az A0 négyszerese lesz.
Létezik az A4-es méretnek egy speciális mérete, az LA4. Ezt nagyjából az A4 hosszabbik oldalának harmadolásával kapjuk, mérete 100×210 mm. A hivatalos levelek (például számlalevelek, havi számlaegyenlegek) is zömében ilyen méretűek. Az ehhez tartozó borítékméret szintén LA4-ként van jelölve, de mérete 110×220 mm, és gépi borítékolásra ezt a borítékot használják legtöbbször, mert a levél összehajtásához mindössze két párhuzamos hajtásra van szükség. Ugyanakkor a legelterjedtebb borítékméret a C6/5, amelynek szélessége a C6-os, hosszúsága a C5-ös mérettel egyezik.
Bár a világ legtöbb részén az A4 szabványméret, az ilyen méretű papír nem fér be az USA-beli háromkapcsos iratgyűjtőbe (bár a kapcsos iratgyűjtőknél olyan szabvány is létezik, ami összhangban van a nemzetközi papírmérettel). A ritkább E5-ös papír azonban közel egy milliméterrel hosszabb az Amerikában szabványos levélméretnél, noha kb. 1,6 cm-rel keskenyebb. Az A4-es lapról E5-ösre készült fénymásolatokat egyszerűen 95%-osra kicsinyítik, míg E5-ösről A4-esre másolásnál 105%-ra nagyítják. Mivel a nemzetközi cégeknél az A4-et használják, honlapjukat (akár az ISO honlapját is) az ilyen méretű, tehát hosszabb papírokra való nyomtatáshoz tervezik.
A világ sok országában (leginkább Ázsiában és Amerikában) a felsoroltakon kívül még több egyedi papírméretet is használnak, sőt bizonyos nagyobb újságok is saját méretet vezettek be.
Papírvastagság és -sűrűség
Négyzetmétertömeg
Szerte a világban, ahol a metrikus rendszer van érvényben, a papír tömegét gramm per négyzetméterben fejezik ki (g/m²). Ezt a mennyiséget magyarul négyzetmétertömegnek nevezik (angol és francia szóval grammage, ISO 536).
A szokásos irodai papír négyzetmétertömege 80 g/m², egy szokásos A4-es lap (1/16 m²) tömege tehát 5 g.
A papírokat vastagságuk és sűrűségük alapján több csoportba osztjuk: papírra, kartonra és lemezre.
Külső hivatkozások
Kategória:Szabványok Kategória:Papír