Az aktinolit (magyar névváltozata: sugárkő) a szilikátok osztálya amfibolok csoportjába tartozó ásványfaj. Elnevezésének eredete: aktis = sugár; lithos = kő (görög); kristályainak gyakori sugaras halmazokban való megjelenéséből. A tremolit-aktinolit izomorf elegysor közepes Fe-tartalmú változata.
Kémiai összetétele Kalcium: (Ca) = 9,2% Magnézium:(Mg) = 8,2% Vas: (Fe) =12,8% Szilícium: (Si) =25,7% Hidrogén: (H) = 0,2% Oxigén: (O) =43,9%
Szerkezete Kristályrácsa végtelen, két SiO4-tetraéder lánc összekapcsolódásából kialakuló "szalagokat" tartalmaz, melyeknek alapegysége az Si4O116-csoport. Az inoszilikátok alosztályába tartozó ásvány.
Megjelenési formái, genetikája Vékony oszlopos, vagy tűs-szálas megjelenésű. Gyakran alkot sugaras halmazokat.
Jellegzetes metamorf ásvány, különösen az alacsonyabb átalakulási fokú kristályos palákban (talkpalában, aktinolitpalában, zöldpalában) fordul elő. A zöldpala kifejlődés típusos, leggyakoribb ásványa. A metamorf keletkezésű kőzetek színes elegyrésze. Másodlagosan a bázikus jellegű kőzetek piroxén átalakulásából keletkezik. Ezt a folyamatot uralitosodásnak nevezik. Hasonló ásványok: turmalin, epidot, egirin, jadeit. Kísérő ásványai: klorit, szerpentinásványok, talk.
Változatai prazinit = az aktinolit és a riebeckit közötti átmeneti tag smaragdit = króm-tartalmú aktinolit, bázisos metamorfitokban fordul elő uralit = főleg a bázisos magmás kőzetekben előforduló piroxének szegélyének szálas-rostos átalakulási terméke amfibolazbeszt = hajszálfinom, szálas-rostos szerkezetű anyag, néha gyapotszerű; hegyibőrnek vagy hegyiparafának is nevezik; kevésbé hajlékonyabb szálú, illetve kevésbé tűzálló, mint a krizotilazbeszt (ld szerpentinásványok); savállósága azonban kiváló nefrit = finom, rövidszálas, de nemezszerűen tömött aktinolit; megjelenése a jadeit-hez hasonlít; faragható, ezért keresett díszítőkő, különösen keleten
Rokon ásványfajok tremolit amfibolok Előfordulásai Ausztria területén Zillertal közelében. Svájcban Zermatt mellett fordul elő. Olaszország területén Torino és Sondrio közelében. Lengyelország és Németország területén. Jelentős előfordulások vannak Közép-Ázsiában, Oroszország szibériai körzeteiben és Új Zélandon. Megtalálható az Egyesült Államok Wyoming szövetségi államában, Kanadában Brit Columbia tartományban.
Hazai előfordulása Magyaregregy közelében szubvulkáni képződésú, szkarn-jellegű ércesedés található. Az ércesedéssel összenőtt szkarnban ecsetszerű kifejlődése található.
Képek
Források Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. Budapest, 1987. Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1985. Simon and Schusters: Roch and minerals. New York. 1978. http://webmineral.com
Kategória:Inoszilikátok