Keszend (Chisindia) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése A Hegyes-Dócsa-hegység északi lejtői alatt, Borossebestől, és Kövedtől délkeletre fekvő település.
Története Keszend nevét 1350-benemlítette először oklevél Kuzynd, majd Kewzend néven.1574-ben Közönd, 1808-ban Kiszindia, 1913-ban Keszend néven írták.
1350-ben a Csolt nemzetségből származó Gerlai Ábrahámfi család tagjainak birtoka volt.
1363-ban I. Lajos király a Gerlai Ábrahámfiak Keszend nevű aranymosóhelyének tulajdonjogáról rendelkezett.
1471-ben Gerlai Ábrahámfi Bálint egy oklevél szerint zálogba adta Muronyi Vér Andrásnak Köszend, Agyagbel, Kisagyagbel, Selestje, Bavara, Albosfalva, Korcsomarosfalva, Eperjes, Kerva, Albopataka nevű birtokrészeit.
1851-ben Fényes Elek írta Keszendről: "...10 katolikus, 1364 óhitű lakossal, anyatemplommal. Határa igen nagy, de bérczes, sovány, erdeje roppant; patakjaiban pisztrángot fog; van szűrkallója is."
1910-ben a település lélekszáma 1915 fő volt. Anyanyelv szerint 1890 fő (98,7%) volt román, 21 fő (1,1%) magyar, valamint 4 fő egyéb anyanyelvű; összesen 60 fő (3,1%) beszélt magyarul, köztük a magyar anyanyelvűek is. Vallás szerint 1889 fő (98,6%) volt görögkeleti, 14 fő (0,7%) római katolikus, valamint 12 egyéb vallású. Az írni-olvasni tudók száma 439 fő (22,9%) volt.
A trianoni békediktátum előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.
Források Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
Hivatkozások
Kategória:Arad megye települései Kategória:Arad vármegye települései