A lápi szarvas (Blastocerus dichotomus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj.
A Blastocerus szarvasnem típusfaja és egyben az egyetlen élő faja is, mivel e nembe még két fosszilis faj is tartozik.
Előfordulása Dél-Amerikában, Argentína, Bolívia, Brazília, Peru és Paraguay területén honos. Uruguayból kihalt.Thornback, J., and M. Jenkins. 1982. The IUCN mammal red data book, Part 1: Threatened mammalian taxa of the Americas and the Australian zoogeographic region (excluding Cetacea). IUCN. 516 pp.Cabrera, A. 1961. Catalogo de los mamiferos de America del Sur. Rev Mus Argentino Cien Nat Bernardino Rivadavia. 4:1-732.Tomas, W.M., M. Beccaceci, and L. Pinder. 1997. Cervo-do-pantanal (Blastocerus dichotomus). Biologia e Conservacao de Cervideos Sul Americanos. 24-38.
Megjelenése A szőre nyáron vörösesbarna, télen meg sötétbarna. A lápi szarvas a legnagyobb dél-amerikai szarvas, fej-testhossza 153-200 centiméter, marmagassága 100-127 centiméter és farokhossza 12–16 centiméter. (2011). A bika agancsa 60 centiméter. Testtömege 80–125 kilogramm között van, bár egyes bika elérheti a 150 kilogrammot is. (2011). Ez a szarvasfaj az Odocoileus-fajokra hasonlít, bár nagyobb náluk.
Életmódja A csorda körülbelül 6 állatból áll, a csordában csak 1 bika van. Táplálékának 50%-a fű, a hüvelyesek 31%. Természetes ellenségei a jaguár és a puma. Habár jól tud úszni, a 70 centiméternél sekélyebb vizeket kedveli. Évszakonként kisebb vándorutakat tesz meg az ártéri területek környékén.Tomas, W.M., S.M. Salis, M.P. Silva, and G.M. Mourao. 2001. Marsh deer (Blastocerus dichotomus) distribution as a function of floods in the Pantanal Wetland, Brazil. Studies on Neotropical Fauna & Environment. 56:9-13.
Szaporodása A 271 napos vemhesség végén általában egy, ritkán két gida születik - október és november között.Duarte, J.M.B. & Garcia, J.M. (1995). Reprodução assistida em Cervidae brasileiros. Revista Brasileira de Reprodução Animal 19(1-2): 111-121. A fehéres gidának nincsenek foltjai, de egy év múlva már hasonlít a szüleire.
Természetvédelmi állapota Az élőhelyének szűkülése fenyegeti. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) és a Washingtoni egyezmény (CITES) sebezhető fajként tartják számon ezt az állatot.
Jegyzetek
Források
Animal Diversity Web Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)
Fordítás
Kategória:Blastocerus Kategória:Emlősfajok Kategória:Dél-Amerika emlősei