Spiró György (Budapest, 1946. április 4. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, dramaturg és műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, az irodalomtudományok kandidátusa, habilitált egyetemi docens.

Életpályája right|200px|thumb|Az 1986-os Körkép antológiában megjelent portréja (Csigó László felvétele)

Édesapja Spiró Miklós (1908–1973) gépészmérnök, édesanyja Kelemen Klára (1915–2003) színésznő volt. Apai ágon távoli unokabátyja a híres munkácsi csodarabbi, Spira Lázár. Anyai ágon rokona Edith Stein.

Az Újpesti rakpart 8. számú házában lakott 1976-ig. Itt járt iskolába a Sziget (mai Radnóti) utcában. A Váci úti Bolyai Gimnáziumban 1964-ben érettségizett, ahol a magyar–latin szakos tanár – egyben osztályfőnök – elemzésének is köszönhetően már akkor elhatározta, hogy drámaíró lesz. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult magyar–orosz–szerb-horvát szakon 1965–70 között. 1970–71-ben a Magyar Rádió külpolitikai újságíró-gyakornoka. Az Újságíró Főiskolán 1972-ben szerzett újságíró és szociológus diplomát. 1965–1969 között sok időt töltött Belgrádban, ahol ekkor édesapja dolgozott.

1971-től 1978-ig a Corvina Könyvkiadó idegen nyelvű szerkesztője, majd 1978–81 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-európai Kutatóintézetének tudományos munkatársa volt. Az ELTE Világirodalmi Tanszékén, majd 1992-től az Esztétika Tanszéken tanít. 1981-től az irodalomtudományok kandidátusa.

1986-tól 1992-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992–95 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. 1990-től 1997-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1997-től habilitált docens, 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjas. 2016 februárjától 2018-ig a Szegedi Nemzeti Színház művészeti főtanácsadója volt.

Tagja a Magyar PEN Clubnak, 1975-től 1998-ig a Magyar Írószövetség tagja, 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2008-tól nyugdíjas.

A legtermékenyebb drámaírók egyike. Darabjai, átdolgozásai folyamatosan műsoron vannak. Több darabjának (Az imposztor, Csirkefej, Koccanás) ősbemutatója a budapesti Katona József Színházban volt. Első bemutatót tartott műveiből a Krétakör Színház (Árpádház), a Radnóti Miklós Színház (Prah) és a Budapesti Kamaraszínház is.

Családja Gyermekei: Zoltán (1987–) és Fanni (1991–). Élettársa Gspann Veronika műfordító. Budapest XI. kerületében, Sasad lakója.

Viták egyes műveiről és megítéléséről 2009-ben egyik interjújának részlete érettségi tétel volt.https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/feladatok2009tavasz/k_magyir_09maj_ut.pdf 11. o.Vári György: Spiró mint „érettségi tétel”, Népszabadság, 2009. május 9., 12. o. Nevének említése vitát váltott ki, amelyben előtérbe került 1984-es Jönnek című verse is.SzalayLászló: „Spiró-ügy” - közügy, Népszabadság, 2009. május 16., 12. o.Magyar Hírlap: Spiró György, a magyar tétel: Jönnek… , 2009. május 5. 2015-ben a Kuruc.info radikális weblap közölte a fenti verset, felháborodásának adva hangot Spiró munkásságával kapcsolatban.https://kuruc.info/r/26/149601/

Mások azt vetették szemére, hogy meghonosította a mocskos, trágár beszédet a magyar színpadokon, elsősorban 1989-ben bemutatott Csirkefej című tragédiájával.https://szinhaz.hu/2005/09/30/tragar_szavak_a_szinpadon Ezentúl trágár szavak tömkelegével van tele több más műve is, mint például a Koccanás.https://konyvtar.dia.hu/xhtml/spiro_gyorgy/Spiro_Gyorgy-Koccanas.xhtml

A korabeli véleményeket az irodalomkritika az idő múlásával már tágabb összefüggésben értelmezte. A Spiró-jelenséget műveinek befogadástörténetéből kiindulva vizsgálta, tekintve, hogy. Spiró György több alkotása is jelentős politikai-irodalmi vitákat és nemzetközi diplomáciai viharokat kavart, mivel az író nyers valóságábrázolása, kritikus hangvétele és történelmi mítoszrombolása gyakran kibillentette a kulturális konszenzust. Az Ikszek a lengyel történelem és a nemzeti hősök kiforgatásának vádjával szembesült, míg a Jönnek című vers súlyos antiszemita vádakat és heves sajtóvitát generált. Pályájának legfontosabb mérföldköve, az 1986-ban bemutatott Csirkefej valóságos nyelvi sokkot okozott a magyar színpadon, ahol korábban ilyen sűrűségben és nyerseséggel sosem hangzott el káromkodás.Az 1986. év gazdag volt a trágár szóhasználatról szóló vitákban. "A Nagyvilág c. folyóiratban 1968-ban lezajlott vita után Spiró György Csirkefej című drámája volt az, amely rendkívül drasztikus szókimondó nyelvhasználatával („baszdmegezés”) újra viták középpontjává vált – de végeredményben utat nyitott a színpadi trágárság elfogadásának" - írja a Balázs - Dede szerzőpáros De véleményt alkotott Vasadi Péter is a Vigiliában: "Ha az irodalomnak az a feladata, hogy regisztráljon. ezt regisztrálja, mert ez a valóság." Későbbi nagyregényei közül a Fogság a keresztény és teológiai narratívák radikális, demitizáló átírása miatt került a teológiai és történeti viták kereszttüzébe, a Tavaszi tárlat pedig az 1956 utáni kádári konszolidáció deheroizáló, illúziómentes ábrázolása miatt kapott megosztó kritikákat.

Spiró azonban a trágár beszédmódot, a külvárosi szlenget és az argót nem öncélú polgárpukkasztásként alkalmazza, hanem tudatos esztétikai és szociológiai eszközként emeli be a magas művészetbe.Bővebben a Spiró-jelenségről szóló kötetben: Értelmezésében a vulgaritás valójában a nyelvi szegénység, a belső űr és a mély elszigeteltség tünete: a marginális helyzetű szereplők azért káromkodnak, mert nincsenek szavaik a saját fájdalmuk és elfojtott érzelmeik kifejezésére. Spiró vitatott műveinek nyelvezete radikálisan szakított a korabeli magyar hagyomány szépelgő beszédmódjával. Az irodalomkritika egyöntetű értékelése szerint a műveiben megjelenő nyelvi durvaságok funkciótlan kötőszóvá silányulása a szereplők artikulálatlan, kommunikációs csődjének kivetülése.Koltai Tamást idézve in Írásaiban a trágárságot nem öncélú provokációként alkalmazta, hanem hiteles társadalmi diagnózisként és tűpontos látleletként mutatta be a kései Kádár-korszak valós állapotát, a társadalmi periféria belső frusztrációit és rejtett agresszióját.

Jegyzetek

Főbb művei 1974 – Kerengő (regény) Szépirodalmi ; (2012, Magvető) 1977 – História (versek); Szépirodalmi, Budapest, 1977 1981 – Az ikszek (regény) Szépirodalmi; (2005, Magvető) 1981 – Miroslav Krleža; Gondolat, Budapest, 1981 (monográfia) 1982 – A békecsászár (drámák: Hannibál; Balassi Menyhárt; Kőszegők; Káró király; A békecsászár) Magvető 1985 – Magániktató (tanulmányok, drámák); Szépirodalmi, Budapest, 1985 1986 – A közép-kelet-európai dráma. A felvilágosodástól Wyspiański szintéziséig (tanulmányok) Magvető Márton László: Kínkastély. Nézőjáték. Spiró György Az Ikszek című regénye nyomán; in: Lepkék a kalapon. Három dráma; Magvető, Budapest, 1987 1987 – Álmodtam neked (elbeszélések); Szépirodalmi, Budapest, 1987 1987 – Csirkefej. Darabok (drámák: Jeruzsálem pusztulása; Az imposztor; A kert; Esti műsor; Csirkefej) Magvető 1990 – A jövevény. Regény; Európa 1992 – Kanásztánc. Válogatott esszék, vallomások, publicisztikák; Ab Ovo, Budapest, 1992 1994 – T-boy. Rémnovellák; Ab Ovo, Budapest, 1994 1997 – Mohózat. Drámák (Ahogy tesszük; Legújabb Zrínyiász; Árpádház; Dobardan; Vircsaft; Kvartett); Helikon, Budapest, 1997 1997 – Shakespeare szerepösszevonásai (tanulmány); Európa, Budapest, 1997 (Mérleg) 2000 – Álmodtam neked. Régi és új novellák; Scolar, Budapest, 2000 Amíg játszol. Beszélgetés Spiró Györggyel, 1998/99.; riporter Jámbor Judit; Scolar, Budapest, 2000 2001 – A Jégmadár (regény) Ab Ovo 2002 – Honderű (drámák: Honderű, Fogadó a Nagy Kátyúhoz, Szappanopera, Elsötétítés); Ab Ovo, Budapest, 2002 2003 – Három dráma (Az imposztor, Csirkefej, Kvartett); Scolar, Budapest, 2003 Mit ír az ember, ha magyar. Esszék, 1994–2003; Ab Ovo, Budapest, 2003 2004 – Koccanás (komédia); Scolar, Budapest, 2004 2005 – Fogság (regény, ) Magvető (lásd itt) (és itt) 2006 – Spiró György Fogság. Széljegyzetek; Magvető (Spiró György hatvanadik születésnapja alkalmából; tartalmaz egy interjút a szerzővel, a regény megírásához használt legfontosabb források jegyzékét, kritikákat, és a Fogság világát idéző időrendi táblát, rajzokat, fényképeket); összeállította: Dávid Anna; Magvető, Budapest, 2006 2007 – Messiások. A jövevény , Magvető 2008 – Drámák; Scolar, Budapest, 2008– 1. Átiratok 1. / Jeruzsálem pusztulása / Czillei és a Hunyadiak / Szilveszter; 2008 2. Átiratok 2. / Optimista komédia / Švejk / Mario és a varázsló; 2009 3. Az imposztor / Csirkefej / Kvartett; 2009 4. Vircsaft / Honderű / Szappanopera / Prah; 2010 5. A békecsászár / Árpád-ház / Príma környék; 2012 6. Helló, doktor Mengele! / Elsötétítés; 2015 2009 – Feleségverseny. Regény Magvető 2010 – Tavaszi Tárlat. Regény Magvető Marianna D. Birnbaum: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben. Három beszélgetés; Magvető, Budapest, 2010 2011 – Kémjelentés (novellák) Magvető 2012 – Magtár. Cikkek, tanulmányok, 2004-2012; Magvető, Budapest, 2012 2013 – Álmodtam neked (Régi és új novellák) Magvető 2015 – Diavolina. Regény Magvető 2016 – Válogatott esszék 1979–2016 Magvető 2017 – Kőbéka. Mesély (regény) Magvető Egyéni javaslat. Humoreszkek; Magvető, Budapest, 2019 Széljegy. Drámák, dramolettek, hangjátékok; Scolar, Budapest, 2019 Malaccal teljes éveink. Esszék; Magvető, Budapest, 2020 Sajnálatos események. Két tragédia közjátékkal Kádárról / Főtitkárok / Brioni közjáték; Scolar, Budapest, 2020 Mikor szabad ölni? Esszék; Magvető, Budapest, 2021 Padmaly; Magvető, Budapest, 2025 Repedt kályhámon macska ül; Magvető, Budapest, 2026

Díjai, elismerései

1982 – József Attila-díj 1987 – A Kritikusok Díja (a Csirkefej című drámájáért) 1990 – Erzsébet-díj 1993 – Déry Tibor-díj 1994 – Madách Imre-díj 1997 – Szép Ernő-jutalom 1998 – Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj 2002 – Szépírók Társaságának díja (A jégmadárért) 2002 – Harsányi Zsolt-díj 2004 – Pro Urbe Budapest 2004 – Szép Ernő-jutalom 2004 – Dramaturgok díja (az Elsötétítés c. drámájáért) 2004 – A Kritikusok díja (a Koccanás c. komédiájáért) 2005 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje – polgári tagozata kitüntetés: nemzetközileg is nagyra becsült regényírói, drámaírói és esszéírói munkásságáért 2005 – Füst Milán-díj a Fogság című regényéért 2005 – Prima Primissima díj 2006 – Kossuth-díj 2006 – AEGON művészeti díj bélyegkép2006 – Gundel művészeti díj 2006 – Győri Könyvszalon alkotói díj (2006)Spiró kapja a győri Könyvszalon alkotói díját, index.hu/MTI, 2006. október 4. 2007 – Alföld-díj 2009 – Visegrádi-díjSpiró György kapta a Visegrádi-díjat, hvg.hu, 2009. május 29. 2009 – A XIII. kerület díszpolgáraDíszpolgárok 2009, Budapest13.hu 2010 – Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj2010 Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj, Cseppek.hu, 2010. december 7. 2012 – Artisjus irodalmi nagydíj 2015 – Az évad legjobb magyar drámája (Helló, dr. Mengele!) 2018 – A Városmajor 48 Alapítvány Életműdíja 2020 – Hazám-díj 2021 – Kortárs Magyar Dráma-díj (Sajnálatos események c. írásáért) 2025 – Radnóti Miklós antirasszista díj 2025 – Budapest díszpolgára

Jegyzetek

További információk

Sprió György életrajza az Ab Ovo Kiadó honlapján Spiró György profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján Spiró György.lap.hu – linkgyűjtemény 30 éves a rendszerváltás-sorozat, interjú A Katona József Színház bemutatói 1982 és 2008 között Spiró György művei műfordításokban – Bábel Web Antológia Feleségverseny (Könyvismertető) – SF-Portal Színházi adattár Magtár (Könyvismertető) Balla István: Cigány állam Spiró víziójában – A FigyelőNet interjúja, 2009. május 25. Valuska László: Spiró György: Magyarország nem érdekes – Az Index.hu interjúja, 2009. május 25. 20 év – Beszélgetések Bárdos Andrással – Spiró György – A Tv2 interjúja, 2009. június 11. "Asztali beszélgetések... 3 – Közös örökségünk" – Spiró György és Csepregi András disputája. Szerk: Galambos Ádám; Luther Kiadó (2009)