Híres László, Hrabusa (Újpest, 1917. július 5. – Budapest, 2008.) atléta, mesteredző.
Pályafutása
Versenyzőként
1934 és 1936 között 800 métertől 3000 méterig kilenc bajnokságot nyert az UTE színeiben. Ő volt az ország első akadályfutó bajnoka (1938: 9:48,2); ettől az évtől kezdve 1950-ig huszonhét alkalommal volt tagja a magyar válogatottnak. 1939-ben 3000 méter akadályfutásban 9:32,2 másodperccel országos csúcsot futott - ezenkívül győzött 1500 méter síkfutásban is (3:55,4) - egész pályafutását hét országos rekord fémjelzi. 1500 métertől 3000 méter akadályfutásig 11 magyar bajnokságot nyert. 1947-ben két mérföldes akadályfutásban győzött az angol bajnokságon, 1949-ben a román bajnoki címet is megszerezte.
Edzőként
A versenyszerű futást 1953-ban fejezte be, de már tíz évvel hamarabb elkezdte szakvezetői tevékenységet, amely méltán emelte a legnagyobb magyar edzők közé. A negyvenes évek végén Jugoszláviában edzősködött. 1956 és 1962 között, két időszakban a román futók felkészítését vezette (ekkor Vámos Zoltán az 1960. évi nyári olimpiai játékokon ötödik 1500 méter síkfutásban, 1962-ben Európa-bajnok második 3000 méter akadályfutásban). A külföldi sikerek után 1969-ben tért vissza Újpestre, ahol 1977-ig folyamatosan nevelte a bajnokokat és a csúcstartókat. Egyedülálló edzői rekordként volt olyan időszaka, amikor 800 métertől 10 000 méterig minden távon az ő versenyzői tartották az országos csúcsot. Tudását az öttusa is kamatoztatta. A nyolcvanas években foglalkozott a sportág világhírű magyar képviselőivel. Az 1988. évi nyári olimpiai játékokon győztes öttusa csapat (Martinek János, Mizsér Attila, Fábián László) futóedzője.
Legeredményesebb magyar atlétái: Szentgáli Lajos Mecser Lajos Zemen János Markó Gábor Fancsali András Kerékjártó István
Mind a versenypályán, mind a civil életben a nemzetért való elkötelezettség jellemezte. Gödön - ahol díszpolgári címet kapott és több mint 60 évig élt - felkutatta a második világháborúban elesettek, eltűntek, elhurcoltak neveit, emlékmű avatásuk szervezője, szónoka volt. A háza előtt a kilencvenes években mindig lobogott a magyar zászló. Híresen fanatikus volt: mikor 1968-ban megtudta, hogy nem kísérheti el Mecser Lajost a mexikói olimpiára, saját vérével írt levelet Kutas István sportvezetőnek - mindezek ellenére itthon maradt. Kiválóan rajzolt és fotózott. Sportkarikatúrái igen ismertek és kedveltek voltak.
Kitüntetései
Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem Arany Fokozata Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje Göd Díszpolgára (2002)
Források
Magyar Atlétikai Szövetség honlapja Göd város honlapja UTE hivatalos oldala Salánki Miklós: A „Híres”-neves edző nyolcvanöt éve Magyar férfi bajnokok atlétikában, hosszútáv- és akadályfutás Magyar férfi bajnokok atlétikában, középtávfutás
Kategória:Magyar futók Kategória:Magyar atlétaedzők Kategória:1917-ben született személyek Kategória:2008-ban elhunyt személyek Kategória:Újpestiek Kategória:Gödiek