Leél-Őssy Sándor (Sarkad, 1924. szeptember 17. – Budapest, 1998. szeptember 5.) geográfus, barlangkutató. Leél-Őssy Szabolcs apja.
A Budapesti Tudományegyetemen földrajz-történelem szakos tanárként 1946-ban végzett. Az egyetem Földrajzi Intézetében mint tanársegéd tevékenykedett. Kandidátusi disszertációját 1957-ben védte meg. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt 1958-tól csak mint középiskolai tanár kapott állást. Előbb a Móricz Zsigmond Gimnáziumban, majd a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Orosz-Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban tanított, illetve szakfelügyelőként tevékenykedett. A Móricz Gimnáziumban és Kőrösiben földrajzi szakkört vezetett, tanítványai közül sokan választották élethivatásul a földtudomány valamelyik ágát.
Barlangkutató tevékenysége Az oktatás mellett főként barlangkutatással foglalkozott. Kutatási területe volt a Naszályi-víznyelőbarlang, az Ürömi-víznyelőbarlang, a Csipkés-kúti-víznyelő, a Szalonnai-karszt és a Szárhegyi-zsomboly. Részt vett a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1958. évi megalakításában, melynek munkájában titkárként, a földrajzi, majd a karsztmorfológiai szakbizottság vezetőjeként vett részt. A Társulat 1986-ban Kadić Ottokár-éremmel tüntette ki kimagasló értékű kutatói és alkotó tudományos munkásságáért, 1991-ben pedig tiszteleti tagjává választotta iskolateremtő szakmai tevékenysége elismeréseként.
Főbb művei Főbb munkái főként a Földrajzi Értesítőben jelentek meg:
Északborsodi-karszt (1952) A barlangok osztályozása (1952) A Budai-hegység barlangjai (1957) A Bükk víznyelőinek és víznyelőbarlangjainak tanulmányozása (1959) Magyarország karsztvidékei (1960) Földrajzi tanulmányi kirándulások; Tankönyvkiadó, Bp., 1974 (A földrajztanítás időszerű kérdései)
Irodalom
Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. Kornétás Kiadó, 2005. 277. old.
Kategória:Magyar barlangkutatók Kategória:Sarkadiak Kategória:1924-ben született személyek Kategória:1998-ban elhunyt személyek