Tamás Gáspár Miklós, beceneve: TGM (Kolozsvár, 1948. november 28. – Budapest, 2023. január 15.), erdélyi magyar marxista filozófus, politikus, köz- és újságíró, egyetemi oktató, az ezredforduló magyar filozófiájának nemzetközileg ismert és elismert alakja.
Családja Édesapja a székely származású Tamás Gáspár író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, édesanyja a nagyváradi zsidó kántor lánya, Krausz Erzsébet műtősnő, a Román Kommunista Párt egyik alapítója. Első felesége Fränkel Anna, akivel 1969-ben kötött házasságot, második felesége Nina Elston, akivel 1987-ben házasodtak össze. Gyermekei: Ábel (1981) klasszika-filológus, irodalomtörténész; Rebecca (1988); Jonathan (1991) és Hanna (2005).
Életpályája 250px|bélyegkép|balra|Felszólal az Országgyűlésben 1990-ben A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban érettségizett 1966-ban. Ezt követően a szintén kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán tanult, majd 1967-ben átment a Bukaresti Egyetem klasszika-filológia szakára. 1969-ben félbehagyta klasszika-filológia szakos tanulmányait, majd visszament a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemre befejezni filozófiai tanulmányait, ahol 1972-ben diplomázott. Filozófia szakon Bretter György tanítványa volt.
1978-ig az Utunk irodalmi folyóirat szerkesztője, majd Magyarországra települt. 1980-ig az ELTE Bölcsészettudomány Karán tanított a filozófiatörténeti tanszék tudományos munkatársaként, de „ellenzéki magatartása” miatt állását elvesztette. 1981-ben kiutasították Romániából. Ezután az USA-ban a Yale Egyetemen volt vendégprofesszor, majd angol és francia egyetemeken tanított.
A Kádár-korszak demokratikus ellenzékének egyik legismertebb tagja. 1985-ben résztvevője volt az ellenzéki csoportok monori találkozójának.
A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) jelöltjeként 1989-ben Budapest 14. választókerületében az ott visszahívott és lemondott képviselő, Várkonyi Péter helyén bejutott az egypárti parlamentbe. 1988-tól 1990-ig az SZDSZ ügyvivője, 1992–1994 között a párt Országos Tanácsának elnöke, 1990-től 1994-ig országgyűlési képviselője volt. 2000-ben kilépett az SZDSZ-ből.
1989-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Filozófiai Tanszékén docens, majd a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének főmunkatársa. 2007-től a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora volt.
2002-től az ATTAC Magyarország alelnöke. 2008-ban a Szociális Charta egyik alapítója. 2009-ben a Zöld Baloldal Párt Európai Parlamenti (EP) képviselőjelöltje; az év október 23-án Húszéves a Köztársaság díjjal tüntették ki.Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak – Népszabadság Online, 2009. október 23. 2010 májusától a párt megszűnéséig ellátta a Zöld Baloldal Párt elnöki posztját; ezt a tisztségét később ő maga pusztán szimbolikusnak nevezte.A Klubrádió 2014. 06. 09. 21:35-ös adása
2023. január 15-én hunyt el súlyos betegséget követően.
2023. január 31-én helyezték végső nyugalomra Budapesten a Farkasréti temetőben. A szertartáson beszédet mondott Karácsony Gergely, Baranyi Krisztina, Hodosán Róza, Radnóti Sándor, Selyem Zsuzsa, Sipos Balázs és Iványi Gábor.
2023 óta a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Filozófiája Politikai-filozófiai munkássága markánsan elkülönülő korszakokra osztható. Fiatalkori művei a fenomenológia hatásáról árulkodnak. Az 1980-as évek második felében liberális, majd a rendszerváltáskor konzervatív–liberális nézeteket fejtett ki. Híres cikke ebből az időszakból a Búcsú a baloldaltól.Tamás Gáspár Miklós: Búcsú a baloldaltól. In: Beszélő 1989/26. és Másvilág, Új Mandátum, 1994, 11–31. o. A patriotizmus szükségességét hangoztatta. Az 1990-es évek végére eltávolodott a nemzeti liberalizmustól, és a 2000-es években egyre inkább sajátságos marxizmus kezdte jellemezni, ami a kapitalizmus és a véleménye szerint államkapitalista keleti blokk kíméletlen baloldali kritikájában nyilvánult meg.
Politikai nézetei
A Ceaușescu-rendszert 2007-ben fasisztoid szociálnacionalizmusnak minősítette.Tamás Gáspár Miklós: Baloldal Romániában? In: Élet és Irodalom, 2007/17. szám 2008 áprilisában a kommunista mentalitás (mint a "létező szocializmus"-ban létrejött mentalitás) eltörlésének szükségességéről beszélt.
Élesen elítélte a magyarországi jobboldali szervezeteket és rendezvényeiket. A magyar radikális jobboldal létjogosultságát nem ismerte el, a tagjait fasisztának, az önmeghatározásukat pedig álcázásnak tartotta.Golyózáporban a magyar kisebbségek „Nemcsak azért, mert a magyarországi Jobbik (parlamenten kívüli fasiszta párt) és rohamosztaga, a Magyar Gárda […]” Szerinte az országban egyre erősebben jelen van a rasszizmus, amely ellen gyakran szót emelt. Egy, szerinte rosszul sikerült ilyen megnyilvánulása az úgynevezett Mortimer-ügy kapcsán akadt, amikor is a budapesti Moszkva téren karddal átszúrt cigány Patai József mellett kiállva több baloldali és liberális szervezettel együtt tüntetett a rasszizmus ellen. Később kiderült, hogy maga a tettes is részben cigány volt, nem biztos, hogy volt rasszista indíték (de nem is kizárt). Tamás ezután nyilvánosan bocsánatot kért.
2008 júniusában egy tv-műsorban élesen szembekerült Kolláth György alkotmányjogásszal, amikor is a monoki önkormányzat döntésétMonok község 2008 tavaszán hozott egy olyan rendeletet, miszerint csak azon személyek kapjanak rendszeres szociális segélyt, akik közmunkát végeznek, illetve járatják óvodába, iskolába gyermeküket. A tervezet vihar kavart, de a társadalom többsége kedvezően fogadta, majd több önkormányzat is átvette. életellenesnek, az elmúlt 30 év legnagyobb disznóságának nevezte. Tamás szerint „kevés ember dolgozik sokat”, így a megoldást a munkaidő csökkentésében látta, amivel munkahelyek szabadulnának fel. Válaszában Kolláth Tamást „az eseményeket az elefántcsonttoronyból követő, radikális, sőt szélsőséges gondolkodást” mutató emberként jellemezte, mert szerinte egyáltalán nem ez lesz a hatása.TGM: a monoki modell gyalázat, Kolláth: TGM szélsőségesen gondolkodik, ATV, 2008. június 7.
Amikor Fodor Gábor, az SZDSZ 2008 júniusában megválasztott új elnöke vissza kívánta hívni a Szabad Demokraták alapító tagjait, köztük Tamást is, ő úgy nyilatkozott, hogy nem tartja magát liberálisnak és nem ért egyet az SZDSZ politikájával.Tamás Gáspár Miklós nem tér vissza az SZDSZ-be, Index, 2008. június 12.
2011-ben egy tv-műsorban kijelentette, hogy Magyarország egy köztudottan rasszista állam.https://www.youtube.com/watch?v=N_aWWf0JU54
Idézet egy 2016 őszén megjelent cikkéből: „Az én politikai paszkvillusaimban az a paradox, hogy én nem vagyok (én se vagyok…) a szabadelvű-alkotmányos jogállamnak a híve, legföljebb a kisebbik rossznak (bár védelemre talán érdemes kisebb rossznak) tekintem a sovén féldiktatúrával szemben. Hiszen semmilyen polgári rendszernek nem vagyok a híve már régen.”TGM: Európa jól megmondta (Hvg.hu, 2016-10-13)
2019-ben egyik provokatív publicisztikájában megállapította, hogy míg „a zsidók zöme valaha a tágan értelmezett baloldalon állt”, addig újabban „a zsidóság politikai jobbra terelése folyik Magyarországon”.TGM: Zsidókat jobbra át , merce.hu
Díjai, elismerései
Soros Alapítvány (ma: Open Society Foundations) alkotói díja (1996) Roma Polgárjogi Díj (2001) Soros-életműdíj (2003) Szabad Sajtó díj (2005) Demény Pál-emlékérem (2005) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje („kiemelkedő tudományos és oktatói munkássága, publicisztikai és közéleti tevékenysége elismeréseként”) (2005) Húszéves a Köztársaság díj (2009) Budapest díszpolgára (2020) Baumgarten-díj (2022)
Művei Szövegek és körülmények (társszerző: Ágoston Vilmos, Huszár Vilmos, Molnár Gusztáv), Bukarest, Kriterion, 1974 A teória esélyei Esszék, bírálatok (Kriterion, Bukarest, 1975) A szem és a kéz. Bevezetés a politikába (AB Független, 1983), szamizdat Idola Tribus (Dialogues Européens, Párizs, 1989) Másvilág. Politikai esszék (Új Mandátum, 1994) Törzsi fogalmak I–II.; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1999 (East-European Non-Fiction), ); az Idola Tribus bővített változata A helyzet. Szatirikus röpirat (Élet és Irodalom, 2002) Descartes: A módszerről (fordítás és bevezetés, Kriterion Könyvkiadó Téka sorozat, szerk. Géczi Róbert, 2003) Legéndy Jácint–Szitányi György–Tamás Gáspár Miklós: RAF. Búcsúszimfónia; Kalligram, Pozsony, 2009 Kommunismus nach 1989. Beiträge zu Klassentheorie, Realsozialismus, Osteuropa; szerk., németre ford. Gerold Wallner; Mandelbaum, Wien, 2015 (Kritik & Utopie) Beszélgetések a baloldaliságról Heller Ágnessel és Tamás Gáspár Miklóssal; riporter Révai Gábor; Libri, Budapest, 2019 Antitézis. Válogatott tanulmányok, 2001–2020; ford., szerk. Sipos Balázs; Pesti Kalligram, Budapest, 2021 A túlsó pólus. Utolsó írások a filozófiai politikáról, szerk. Sipos Balázs, Kijárat, Budapest, 2023 Világvége, vál., jegyz., Sipos Balázs, Kalligram, Budapest, 2023, I-II. Világvége, vál., jegyz., Sipos Balázs, Kalligram, Budapest, 2024, III. Kolozsvári esszék, szerk., jegyz., Balázs Imre József, Van Masik Media S.R.L., Kolozsvár, 2024 Világvége, vál., jegyz., Sipos Balázs, Kalligram, Budapest, 2025, IV.
Jegyzetek
További információk Tamás Gáspár Miklós: Ki az antiszemita?, rubicon.hu Írásainak fontosabb gyűjteményei 1, 2, 3 Kis János és Tamás Gáspár Miklós vitája a Szolidaritás-évforduló kapcsán 1 Legismertebb publikációi Búcsú a baloldaltól, Búcsú a jobboldaltól?, Mucsa vagy Európa?,On Post-Fascism, Telling the Truth About Class Régebbi írásainak gyűjteménye 1 Néhány interjúja 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 Beszédek: 1, 2, 3, 4 Előadások: 1, 2, 3, Konzervatív korszakáról lásd: LuciFeri és Elégia a baloldalról, In: Lengyel László: Korunkba zárva. (Pénzügykutató, 1994), 43–76. o. Tamás Gáspár Miklós két esszéjéről a Literán 1 Bretter Zoltán: A tőke metafizikai töke – Tamás Gáspár Miklós Brumaire tizennyolcadikája – Magyar Narancs, 2007. augusztus 9. TGM: Öt tanács a hazának (Mérce, 2022. december 26.) Gazsi nagyon tudott különbözni – Szilágyi Júlia emlékezik Tamás Gáspár Miklósra, Transtelex, 2023. január 20.
Kapcsolódó szócikkek Romániai magyar szamizdat
Kategória:1948-ban született személyek Kategória:2023-ban elhunyt személyek Kategória:Székelyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar filozófusok Kategória:Magyar közírók Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Az SZDSZ korábbi tagjai Kategória:Országgyűlési képviselők (SZDSZ) Kategória:Országgyűlési képviselők (1985–1990) Kategória:Országgyűlési képviselők (1990–1994) Kategória:Kolozsváriak Kategória:Romániából Magyarországra áttelepült magyarok Kategória:A kommunizmus üldözöttei Magyarországon Kategória:Zöld Baloldal-tagok Kategória:A Húszéves a Köztársaság díj kitüntetettjei Kategória:Budapest díszpolgárai Kategória:A Charta ’77 aláírói Kategória:Rákban elhunyt személyek Kategória:Digitális Irodalmi Akadémia-tagok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek