Kürti Miklós (Nicholas Kurti) (Budapest, 1908. május 14. – Oxford 1998. november 24.) magyar születésű brit fizikus, akadémikus. Az alacsony hőmérsékletek fizikájának úttörője.
Élete Középosztálybeli zsidó családban született. Apja Kürti (Karfunkel) Károly (1868–1911), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aligazgatója, anyja Pintér Margit (1882–1944). Apja halála után édesanyja szülővárosában, Abonyban éltek. A Budapesti Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző-Intézeti Gyakorlógimnáziumban érettségizett 1926-ban jeles eredménnyel. A numerus clausus miatt felsőfokú tanulmányait külföldön folytatta. Nagybátyja, Pintér József (1858–1928) villamosmérnök, a budapesti Tungsram alelnöke támogatta anyagilag. Egy bécsi professzor ajánlólevelével a párizsi Sorbonne-ra ment, ahol Paul Langevin tanítványaként szerzett mesterfokozatot. 1931-ben a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen doktorált. 1931 és 1933 között a Breslaui Műszaki Főiskola tanársegédje, 1933 szeptemberétől 1940-ig az oxfordi Clarendon Laboratórium munkatársa volt. 1939-ben megkapta a brit állampolgárságot. 1940 és 1945 között részt vett a brit atombomba-fejlesztési programban. 1945 és 1960 között az Oxfordi Egyetem fizikademonstrátora, 1960-tól docense, 1967-től professzora, 1975-től emeritus professzora.
A Royal Society (az Angol Akadémia) alelnöke 1965 és 1967 között. 1970-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Az Acta Physica szerkesztőbizottságának tagja.
Kutatási területe Az alacsony hőmérsékletek fizikája, alkalmazásuk a technológiában és a biológiában. Mágnességtannal is foglalkozott. Ezenkívül a molekuláris gasztronómia egyik megalapítója. A molekuláris gasztronómia megalapítója Nyugdíjba vonulása után Kürti Miklós több tudományterület iránt is érdeklődött. Már fiatal kora óta szeretett főzni, és nyugdíjba vonulása után volt ideje arra, hogy a fizikus szemével vizsgálja meg a főzés titkait. Úgy tartotta, hogy a konyhaművészet nem más, mint alkalmazott fizika és kémia.
Díjai, elismerései 1955 – Institute of Physics: Holweck-díj és érem 1957 – Fritz London-díj 1969 – a Royal Society Hughes érem 1973 – brit lovagi cím: Commander of the British Empire 1976 – a francia Becsületrend lovagja 1988 – A Magyar Népköztársaság Csillagrendje
Jegyzetek
Források Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990. 667 o.
További információk
Marx György: ... A TEHETSÉGET HASZNÁLNI KELLETT (Budapesti beszélgetés Kürti Miklóssal), Fizikai Szemle 1991/5. 168. o. Kürti Miklós: NÉHÁNY EMLÉK A TUNGSRAMRÓL, Fizikai Szemle 1996/9. 298. o. Kroó Norbert: KÜRTI MIKLÓS KÖSZÖNTÉSE, Fizikai Szemle 1998/5. 145. o. R. A. Cowley: KÜRTI MIKLÓS A CLARENDON LABORATÓRIUMBAN, Fizikai Szemle 1999/9. 339. o. E.L. Hahn: KÜRTI MIKLÓS EMLÉKE – AMERIKÁBÓL SZEMLÉLVE, Fizikai Szemle 1999/9. 342. o. Hervé This-Benckhard: KÜRTI MIKLÓS, A MOLEKULÁRIS GASZTRONÓMIA MEGALAPÍTÓJA, Fizika Szemle, 1999/9. 344. o. Marx György: KÜRTI MIKLÓS BÚCSÚZTATÁSA, Fizikai Szemle 1999/9. 347. o. Kürti Miklós publikációi, Fizikai Szemle 1999/9. 349. o.
Kategória:Magyar fizikusok Kategória:MTA-tagok Kategória:A Royal Society tagjai Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1998-ban elhunyt személyek Kategória:A francia Becsületrend magyar kitüntetettjei Kategória:Magyar professor emeritusok Kategória:Marx György Fizikai Szemle nívódíjasok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek