Ha az aktuális nemzeti döntőről szeretnél többet tudni, lásd: Melodifestivalen (2026)
A Melodifestivalen () egy évente megrendezett dalverseny, amelyet a svéd közszolgálati műsorszolgáltatók, a Sveriges Television (SVT) és a Sveriges Radio (SR) szerveznek. A verseny Svédország Eurovíziós Dalfesztiválon fellépő indulóját hivatott kiválasztani, és 1959 óta szinte minden évben megrendezésre került. A 2000-es évek elején a Melodifestivalen Svédország legnézettebb televíziós műsora volt. A versenyt rádióban és az interneten is közvetítik. 2012-ben az elődöntők átlagosan 3,3 millió nézőt vonzottak, míg a döntőt több mint négymillióan nézték, ami a teljes svéd lakosság csaknem felét jelenti.
A fesztivál eddig hét eurovíziós győztest és huszonhét top ötös helyezést adott Svédországnak. A Melodifestivalen győzteseit kezdetben kizárólag a szakmai zsűrik választották ki, 1999 óta azonban a közönségszavazás is ugyanolyan súllyal esik latba. A verseny évről évre komoly hatást gyakorol a svéd slágerlistákra.
A 2002-ben bevezetett elődöntők révén a résztvevők száma tizenkettőről harminckettőre emelkedett. Ugyanebben az évben indult el a gyermekek számára létrehozott Lilla Melodifestivalen is. A fesztiválon korábban szinte kizárólag a könnyed, jól hangszerelt popdalok, a helyi szóhasználat szerint a „schlager” műfaj dominált, ezért a svéd sajtó gyakran illette a rendezvényt a „slágerfesztivál” vagy a „schlager-SM” elnevezésekkel. Az esemény kibővítése óta azonban más zenei stílusok is megjelentek, például a rap, a reggae vagy a glam rock. A döntő stockholmi megrendezése számottevő turisztikai vonzerőt jelent a város számára.
Története bélyegkép|250px|balra|Az 1974-es Melodifestivalen győztese: az ABBA az Eurovíziós Dalfesztiválon
Az első Eurovíziós Dalfesztivált 1956. május 24-én rendezték meg Svájcban, Lugano városában, hét ország részvételével. Svédország először az 1958-as, harmadik versenyen vett részt. Nyilvános válogató nélkül a Sveriges Radio választotta ki az ország képviselőjét, Alice Babs énekesnőt, aki a hollandiai Hilversumban megrendezett döntőben a Samma stjärna lyser för oss två (magyarul: Ugyanaz a csillag ragyog ránk) című dallal lépett fel, amelyet később Lilla stjärna-ra (Kis csillag) neveztek át.Leif Thorsson. Melodifestivalen genom tiderna ["Melodifestivalen through time"] (2006), p. 12. Stockholm: Premium Publishing AB. A dal a negyedik helyen végzett.
Az első Melodifestivalent 1959. január 29-én rendezték meg a stockholmi Cirkusban, a Säg det med musik (Mondd el zenével) című rádióműsor részeként és nyolc dal részvételével. A győztest négy szakértői zsűri választotta ki: Stockholmból, Göteborgból, Malmőből és Luleåból. A versenyt Siw Malmkvist Augustin című dala nyerte, de az SR úgy döntött, hogy a győztes dalt – függetlenül annak eredeti előadójától – Brita Borg adja majd elő az Eurovíziós Dalfesztiválon. Ez a gyakorlat 1961-ben szűnt meg. A verseny 1960-tól önálló televíziós műsorrá vált, Eurovisionschlagern, svensk final néven. A kezdeti években a műsort a Nordvision hálózaton keresztül Norvégiában és Dániában is sugározták. A Melodifestivalen nevet 1967-ben vette fel a verseny.
A fesztivált fennállása három alkalommal nem rendezték meg. 1964-ben művészek sztrájkja miatt elmaradt a verseny, így Svédország abban az évben nem vett részt a nemzetközi dalfesztiválon.Thorsson, pp. 48–49. 1970-ben Svédország egy, az északi országok által szervezett bojkott miatt maradt távol, amely az 1969-es négyes holtverseny elleni tiltakozás volt. 1975-ben, miután az SR megrendezte az Eurovíziós Dalfesztivált Stockholmban, baloldali csoportok azt követelték, hogy Svédország ne költsön pénzt egy újabb eurovíziós rendezésre. Ez tömegtüntetésekhez és az Alternativfestivalen nevű antikommersz fesztivál megszervezéséhez vezetett. Ennek hatására Svédország nem vett részt az 1976-os versenyen, de 1977-ben visszatért, és azóta minden alkalommal részt vettek az Eurovíziós Dalfesztiválon.
Részvétel A Melodifestivalen indulói között az évtizedek során több száz dal és előadó szerepelt. Bár korábban külföldi szerzők nem vehettek részt a versenyben, 2012-től kezdve lehetőség nyílt erre is, amennyiben svéd szerzővel együttműködésben nyújtották be a pályaművet. A versenyzőknek legalább 16 évesnek kell lenniük az adott év első eurovíziós elődöntőjének napján.
2001-ig a Melodifestivalen egy egynapos esemény volt, öt-tizenkét fellépővel. 1981 és 1998 között időszakosan kétszakaszos szavazási rendszert alkalmaztak, amely során az első körben a legtöbb induló kiesett. Egy elismert előadó számára az, hogy nem jutott tovább a második körbe, komoly presztízsveszteségnek számított: Elisabeth Andreassen 1984-es kiesése majdnem karrierje végét jelentette. A 2002-es reform, amely bevezette a heti elődöntőket, harminckét versenyzőre emelte a mezőny létszámát. Legalább tíz dalnak svéd nyelven kell elhangzania. 2001 óta minden évben megjelenik egy válogatáslemez a verseny dalaiból, 2003 óta pedig DVD-t is kiadnak az elődöntőkről és a döntőről, bár a 2010-es évektől a digitális letöltés és streaming térhódítása miatt DVD-k már nem készülnek.
A Melodifestivalen karrierindítóként is szolgált olyan előadók számára, mint az ABBA, Tommy Körberg vagy Lisa Nilsson. A versenyen külföldi előadók is felléptek, például Baccara, Alannah Myles, Katrina Leskanich, Cornelis Vreeswijk, Margaret, Marcus & Martinus és a KAJ. Több résztvevő más országokat is képviselt vagy próbált képviselni az Eurovíziós Dalfesztiválon. Bár a hazai siker gyakori, a nemzetközi áttörés ritka. A verseny azonban annyira meghatározó a svéd zenei piacon, hogy a győzelem nélkül is jelentős sikerek érhetők el. Például a Loa Falkman által előadott Symfonin, amely 1990-ben utolsó lett a döntőben, feljutott a svéd kislemezlista élére. A legutóbbi hasonló eset 2024-ben történt, amikor Fröken Snusk Unga & fria című dala aratott listás sikert. 2007-ben huszonegy dal került fel a Sverigetopplistanra, 2008-ban pedig a döntőt követő héten a toplista első tizenöt helyét a verseny dalai foglalták el.
A versenyzők kiválasztása A több ezer beérkező pályamű leszűkítése több mint hét hónapot vesz igénybe. Az SVT a nevezések felét közvetlenül válogatja ki, a másik felét pedig meghívásos alapon vagy a nevezések közül kiválasztva határozza meg. 2012 és 2021 között a huszonnyolcadik induló az SR P4 által szervezett P4 Nästa verseny győztese volt. A pályaművek legalább 10%-ának svéd nyelvűnek kell lennie. A teljes folyamat akár az előző év májusában is megkezdődhet és jellemzően decemberig lezárul.
Dalok bélyegkép|balra|250px|A Melodifestivalen 2025 műsorvezetői és döntősei
Az SVT már kilenc hónappal a Melodifestivalen kezdete előtt, szinte az előző évi Eurovíziós Dalfesztivál befejezése után megkezdi a dalok keresését. A jelentkezési határidő szeptember közepe, és bármilyen nyelvű dalt elfogadnak. Az előválogatás során a dalok hossza legfeljebb három perc húsz másodperc lehet; ha egy dal bekerül a legjobb huszonnyolc közé, le kell rövidíteni három percre, és újrakeverésre is sor kerülhet.
A szűrést a Svéd Zeneműkiadók Szövetsége (SMFF) végzi, amely 2002 óta évről évre több mint háromezer beérkezett dalból szűkíti le a listát körülbelül 1200-ra. A 2009-es válogatásra érkezett 3440 pályamű rekordnak számított. Azóta évente átlagosan 2500 dal érkezik. Az SMFF döntései alapján egy 16 tagú zsűri választja ki a versenybe kerülő dalokat, amely zenei szakemberekből, az SVT munkatársaiból és laikus közönségből áll. A zsűri tagjai a tinédzserektől az ötvenes éveikben járókig terjednek, hogy lefedjenek minden társadalmi csoportot. A döntős dalok szerzőit szeptember végén jelentik be, ezt követően gyakran elindul a találgatás a svéd bulvárlapokban az előadókról. A kiválasztott dalszerzők kötelesek interjút adni, sajtótájékoztatón részt venni, valamint promóciós megjelenések során is elérhetők lenni, ha a daluk bejut a műsorba.
Előadók és a vigaszágasok Az SVT választja ki a dalokat előadó művészeket. Az a művész, aki egy dal demóváltozatát rögzíti, automatikusan bekerül a versenybe; köteles fellépni, ha nem találnak megfelelő helyettesítőt. Ha ezt megtagadja, a dal kizárható. Ez a szabály korábban több kizáráshoz vezetett, például Carola När löven faller című dalát 2003-ban, Stephen Simmonds So Good című dalát 2006-ban zárták ki. Az SVT más előadónak is adhat egy dalt, figyelmen kívül hagyva az eredeti előadó érdekeit: ez történt például a Brandsta City Släckers (2004) és Pernilla Wahlgren (2005) esetében is. A kizárt dalok helyére lépő számok vegyes eredményeket értek el: 2006-ban Hannah Graaf Naughty Boy című dala az elődöntője utolsó előtti helyezettje lett, míg Jan Johansen (2002) és Måns Zelmerlöw (2007) helyettes előadóként a döntőbe jutottak, utóbbinak ez indította el a szakmai karrierjét. A versenyzők névsorát november végén hozzák nyilvánosságra. Mivel sok énekes-dalszerző indul, gyakran még a hivatalos bejelentés előtt nyilvánosságra kerül, hogy beválogatták őket a műsorba.
Az ún. wildcard, vagy vigaszágas rendszer 2004-ben került bevezetésre a zenei sokszínűség növelésére. Az SVT négy művészt hívott meg – minden elődöntőbe egyet –, hogy egy szabadon választott dallal nevezzenek. A vigaszágas előadókat januárban jelentették be. Három ilyen meghívott végül győzött is a verseny története során. A rendszert 2013-ban megszüntették.
Helyszínek bélyegkép|250px|balra|2002 és 2012 között az Avicii Arena adott otthont a műsor döntőinek bélyegkép|250px|jobbra|A Strawberry Arena a Melodifestivalen 2023 alatt
A Melodifestivalen aktuális évadának helyszíneit az előző év szeptemberében jelentik be. Az elődöntőket országszerte különböző városokban rendezik. A 16 300 férőhelyes stockholmi Globen (ma: Avicii Arena) 2002-től 2012-ig adott otthont a döntőnek. 2013-tól a döntőt az újonnan épült Friends Arena (ma: Strawberry Arena, Solna) fogadta be. A göteborgi Scandinaviumnak felajánlották a 2005-ös döntő rendezési lehetőségét, de egy jégkorongmérkőzés miatt nem vállalták azt.
A kezdeti években a verseny minden évben a stockholmi Cirkusban zajlott, amely összesen 17 döntőnek adott otthont. Az Avicii Arena hétszer, az SVT stockholmi központja ötször volt házigazda. A verseny először 1975-ben került ki Stockholmból, az SR decentralizációs politikája révén. Összesen 37 döntőt rendeztek a fővárosban, köztük az első tizennégyet. Göteborg nyolcszor, Malmö hétszer volt házigazda. A döntőt e három városon kívül soha nem rendezték meg máshol. A 2002-es változások előtt az előző évi Melodifestivalen házigazda városa adott otthont az Eurovíziós Dalfesztiválnak is egy svéd győzelem esetén: így történt ez 1985-ben (Göteborg), 1992-ben (Malmö) és 2000-ben (Stockholm). 2002 óta csak a göteborgi Scandinavium és a Malmö Aréna rendezett háromnál több elődöntőt. 2008-ban a Második Esély fordulót Kirunában tartották, az északi sarkkörön túl. 2013 óta a döntőt a Strawberry Arena fogadja. 2021-ben a teljes versenyt zárt ajtók mögött rendezték meg a stockholmi Annexetben a Covid19-pandémia miatt. 2022-ben a járvány továbbra is hatással volt a szervezésre: az első három fordulót az Avicii Arenában, a továbbiakat a Strawberry Arenaban tartották meg.
Televíziós fordulók A Melodifestivalen hat egymást követő szombaton zajlik, és hat élő adásból áll: öt válogatóból és egy döntőből. A 2024-től érvényes lebonyolítás szerint mind az öt válogatóban hat dal versenyez, melyek közül kettő közvetlenül bejut a döntőbe. Az ötödik válogató végén egy kiegészítő szavazást tartanak, amelynek során a korábbi válogatókból kimaradó dalok közül további kettő juthat tovább, így összesen tizenkét dal alkotja a döntő mezőnyét.
Válogatók és vigaszágas forduló bélyegkép|250px|balra|Mariette a Melodifestivalen 2018 döntőjében A jelenlegi válogatós rendszer (svédül: deltävlingar) 2002-es bevezetése előtt a Melodifestivalen rendszerint egyetlen élő adásból állt. Azóta minden válogatót szombat esténként 20:00-kor sugároznak, és 2024-től kezdődően hat dal versenyez bennük adásonként.