Tolóerő az az erő, ami egy repülőgépet, rakétát, saját hajtással rendelkező repülő lövedéket, hajót a közegellenállással szemben mozgat illetve gyorsít. Más szóval azt a hajtóerőt nevezik tolóerőnek, melyet a reaktív hajtóművek fejtenek ki a járműre. A szilárd pályán mozgó járművek (például gépkocsi, mozdony) hajtásához szükséges erőt nem szokás tolóerőnek nevezni. A folyékony vagy gáz halmazállapotú közegben mozgó tárgy vízszintes irányú állandó sebességű mozgásban tartásához is szükség van tolóerőre. Többlet tolóerőre van szükség a mozgó tárgy emeléséhez és gyorsításához.
Példák Egy merevszárnyú repülőgép hajtóműve tolóerőt úgy ad, hogy hátrafelé irányított levegőáramot hoz létre. Ez légcsavaros hajtóműnél úgy történik, hogy a motor által forgásban tartott légcsavar szív és dob hátra levegő-tömeget nagyobb sebességgel, mint a repülőgép haladási sebessége. Sugárhajtóművek esetén a beszívott levegő az üzemanyaggal keveredve elég, felgyorsul, majd a forró égéstermékek nagy sebességgel hátrafelé kiáramlanak a fúvócsövön. Rakéta hajtóművek a tüzelőanyagot és az égéshez szükséges oxidálószert is a járműből nyerik, melyek szintén nagy sebességű hátrafelé irányuló áramlással hagyják el a hajtóművet. Elvileg hasonlóan működik a hajók hajtása hajócsavarral vagy kerékkel: mindkét esetben a hajtómű felgyorsítja a vízi járművet körülvevő víz egy részét a haladás irányával ellentétes irányba. Tulajdonképpen evezés közben is ez történik: a csónakban ülő jól megfigyelheti, hogy az evezőcsapás nyomán kialakuló örvények a környező víznél nagyobb sebességgel haladnak hátrafelé.
Számítása right|400px A tolóerő számításához az erő Newton második törvénye szerinti definícióból kell kiindulni, melynek értelmében az erő egy test impulzusának (mozgásmennyiségének) változási sebességével egyenlő:
, ahol a test impulzusa, a test tömege, a sebessége, pedig az idő.
Ha egy sugárhajtóművel hajtott repülőgép vízszintesen repül egyenletes sebességgel, a hajtóműből kilépő égéstermékek is állandó sebességgel áramlanak ki, az impulzus összefüggésében a sebesség tehát nem függ az időtől, így a kilépő gázok felgyorsításához szükséges erőre ez írható:
. Itt az ábra jelölése szerint a belépő levegő tömegárama, (egységnyi idő alatt beáramló tömege) a fúvócsőből kiáramló gázok tömegárama.
A fentiekhez még egy általában kis értékű erő is hozzáadódik, ha a hajtómű előtti és a fúvócső utáni nyomás nem egyezik, így végső soron az összefüggése:
.
Ez az erő szükséges az állandó sebességű gázsugár létrehozásához, Newton harmadik törvénye szerint az ezzel egyenlő abszolút értékű, de ellenkező irányú reakcióerő hajtja előre a repülőgépet, hajót vagy rakétát, ez a tolóerő.
A tolóerő fenti összefüggésének alkalmazásánál a különböző hajtásoknál a következő megfontolásokat kell tenni: Gázturbinás sugárhajtómű Gázturbinás és torlósugár hajtóműnél a belépő levegő tömegárama és a kilépő égéstermékek tömegárama közel egyenlő: , Ezzel szemben a fúvócsövét általában úgy tervezik, hogy a nyomás a beömlésnél és a fúvócsőből való kilépésnél azonos legyen: , így a tolóerő egyenlete így alakul: . Bevezetve a tömegáram egységére vonatkoztatott tolóerőt a fajlagos tolóerőt: , ez látható, hogy csak a repülési sebességtől és a gázsugár kiömlő sebességtől függ.
Rakétamotor Rakétamotorok magukkal viszik az oxidáló szert is, így a tolóerő képletéből a második tag kiesik: . Légcsavar Dugattyús motorral hajtott légcsavar vagy hajócsavar esetében a két tömegáram megegyezik és természetesen nyomáskülönbség sem léphet fel. A tolóerő megegyezik a gázturbinás sugárhajtáséval. A gyakorlatban a tolóerőt (vagy húzóerőt) a következő összefüggésből számolják:
, ahol a közeg sűrűsége, annak a körnek a területe, melyet a légcsavar súrol forgás közben.
Teljesítmény Egy sugárhajtómű teljesítménye az egységnyi idő alatt végzett munkával egyenlő, ezért a következő összefüggésből lehet számítani:
Ez az érdekes eredmény azt mondja, hogy a sugárhajtómű teljesítménye nemcsak a (közel állandó értékű) tolóerőtől, hanem a repülőgép vagy hajó, rakéta sebességétől is függ. Ezért nehéz összehasonlítani egy dugattyús és egy sugárhajtású repülőmotor hatékonyságát.
További információk Légcsavar elmélete NASA Glenn Research Center oktatási anyag
Kategória:Aerodinamika