Iri-Hór (vagy II. Hór) az ókori Egyiptom predinasztikus korában, a 0. dinasztia időszakának második felében élő korai uralkodó. A második király, akit Umm el-Kaábban temettek el, így talán a második, aki már nem Nehenben, hanem Abdzsuban tartotta székhelyét.

Személyével kapcsolatban lényeges probléma, hogy szerehbe írt nevet nem találtak tőle. Az egész korszakban összesen két helyen, sírjában és egy Zavijet el-Arjan közelében lévő helyszínen tűnik fel a név. A sír közelében feltárt hosszúkás, amfóraszerű agyagedények oldalán általában semmilyen más felirat nincs. Toby Wilkinson szerint az Iri-Hór sírjának tartott B1 és B2 számú objektum valójában csak tárológödör volt I. Ka sírja mellett. Szerinte a névnek gondolt motívum nem is név, hanem csak kincstári pecsét vagy azonosító jel. A száj ábrájára ültetett sólyom rajza és alatta a három függőleges vonal jelentése sem zárja ki ezt: jrj-ḥr, azaz „Hór szájai”. Ez esetben a sólyom egyszerűen az uralkodó szinonimája. Néha a száj hiányzik, és egyszerűen csak a sólyom és a három vonal található meg. Kaplony Péter 1963-ban wr-r formában olvasta – tehát a madarat sólyom helyett fecske rajzaként értelmezte –, és magánember sírjának tartja.

A királyi jelleget a sír elhelyezkedése és tulajdonságai indokolják leginkább. A kettős négyzetes veremsír az U-j (I. Skorpió) és a B7-B9 (I. Ka) kettős sír között van, struktúrájában átmenetet képez Skorpió és Ka között. A további királyok (Narmer és Hór-Aha) sírjai logikus sorban követik egymást. Ezen álláspont képviselői szerint Ka idejében kezdődhetett meg a szereh ábrázolása, vagy nem sokkal Iri-Hórt megelőzően, és még nem rögzült eléggé ahhoz, hogy mindenki használja.

Sírját – illetve a néhányak által raktárgödörnek gondolt kettős építményt – 1925-ben Flinders Petrie tárta fel. Két darab, agyagtéglával bélelt veremből áll. A B-1 2,5×7 méteres (vagy 3,5×6 attól függően, hogy a rossz megtartású sír melyik részét gondolják eredetinek), a B-2 4,5×2,5 méter területű. A B1-ből rengeteg edénytöredék került elő, a B2-ben az edények mellett nyolc tintarajzos feliratot és egy magánpecsétet is találtak. Ugyanitt Ka és Narmer nevével ellátott cserépedény töredékek, egy ágy részei és elefántcsont tárgyak darabjai voltak.

Titulatúra

Források thumb|left|250px|Az abüdoszi temető (Umm el-Kaáb) Iri-Hór sírjával

W.M. Flinders Petrie: A History of Egypt, from the Earliest Kings to the XVth Dynasty, London, 1925. 10th Edition

Külső hivatkozások Dynasty 0 King Iry-Hor Tomb of King Iry-Hor

Kategória:Fáraók Kategória:0. dinasztia