Fekete Lajos, Erdélyi Fekete (Szentábrahám, 1897. június 25. – Brassó, 1945. április 23.) magyar unitárius lelkész, író, költő.
Életútja
A székelyudvarhelyi református kollégiumban érettségizett, Kolozsváron teológiát végzett. Unitárius lelkész volt Fogarason, Ürmösön, Brassóban. Az 1920-as évek elején verseivel jelentkezett, ezeket a folyóiratok és újságok megkülönböztetésül vajdasági költőtársától Erdélyi előnévvel közölték. (A szócikkből törölve:) Kötetbe gyűjtött versei (Pusztai vándorlás. Fogaras, 1928) részben vallásos, részben világi tárgyúak.A romániai cenzúra törölte a RMIL-ból 1980-ban azt, hogy vallásos tartalmú verseket írt Fekete Lajos. Nyelve, versépítkezése a népnemzeti iskola hatását mutatja, csupán a verssorok szabadabb kezelésén érződik a modern líra hatása. Regényíróként is bemutatkozott, s Ének a viharban című munkájában (Kolozsvár, 1936) egy művészhajlamú falusi tanító álmainak megvalósulását és népéhez való visszatérését írta meg. Bár jól ismeri világát, az erotikus részek túlfűtöttségében a szereplők belső rajza elhalványul. Utolsó verseskötete (Tovább a szirteken) kéziratban maradt.
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar unitárius lelkészek Kategória:Romániai magyar egyházi személyek Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Brassóiak