Nágárdzsúna 250px|Nágárdzsúna 18. századi festményen Nágárdzsúna 18. századi festményen Szanszkrit név नागार्जुन, Nāgārjuna Kínai nevek 龍樹 / 龙树, Lóngshù; 龍猛, Lóngměng; 龍勝, Lóngshèng Tibeti név ཀླུ་སྒྲུབ་, Klu sgrub Élt Bizonytalan; többnyire a Kr. u. 1–3. század közé, gyakran kb. 150–250 közé helyezik. Származási hely Bizonytalan; a hagyományos források Dél-Indiához, Vidarbhához, illetve Dél-Kósalához kapcsolják.Hszüan-cang: Da Tang Xiyu ji / 《大唐西域記》. Működési terület India; a kutatás gyakran az andhrai Amarávatí–Dhányakataka környezetével és a Szátaváhana udvari közeggel hozza kapcsolatba. Vallási hovatartozás Buddhizmus, azon belül mahájána; a hagyomány és a későbbi iskolák a madhjamaka alapítójaként tartják számon. Foglalkozás Buddhista szerzetes, tanító, filozófus, értekező szerző. Iskolai besorolás Madhjamaka; a kínai hagyományban a szanlun iskola, a tientaj és a tiszta föld buddhizmus szempontjából is alapvető szerző; a tibeti hagyományban a madhjamaka központi tekintélye. Fő műve Múlamadhjamakakáriká / Mūlamadhyamakakārikā („A középút alapversei”). Fontosabb neki tulajdonított művek Mūlamadhyamakakārikā Vigrahavyāvartanī Śūnyatāsaptati Yuktiṣaṣṭikā Vaidalyaprakaraṇa Ratnāvalī Suhṛllekha Catuḥstava Pratītyasamutpādahṛdayakārikā Sūtrasamuccaya Vitatott vagy későbbi attribúciók A neki tulajdonított művek száma a kínai és tibeti kánonban jóval nagyobb, mint a modern kutatás által viszonylag biztosnak tartott korpusz. A Dà zhìdù lùn, a Daśabhūmika-vibhāṣā, egyes tantrikus, orvosi és alkímiai szövegek, valamint más későbbi művek szerzősége vitatott. Fő tanítások súnjatá – üresség függő keletkezés – pratītyasamutpāda két igazság tana – saṃvṛtisatya és paramārthasatya középút – madhyamā pratipad az öntermészet, svabhāva, kritikája négyes tagadás / catuṣkoṭi a nézetekhez való ragaszkodás feloldása Filozófiai jelentősége A buddhista filozófia egyik legnagyobb hatású alakja; gyakran a Buddha utáni legfontosabb buddhista gondolkodók között említik. Érvelése a metafizikai szélsőségek, különösen az öröklét- és megsemmisülésnézet elutasítására irányul. Hagyományos címek és megítélés A tibeti buddhizmusban olykor „második Buddhaként” említik; a kínai és japán buddhista hagyományban több iskola közös tekintélyeként, illetve „nyolc iskola közös ősatyjaként” is tisztelik. A kínai hagyomány bodhiszattvaként, több forrás pedig magas bodhiszattva-szintű tanítóként írja le.Longshu pusa zhuan / 《龍樹菩薩傳》.Jizang / 吉藏: Zhonglun xushu / 《中論序疏》.Yinshun / 印順: Indiai buddhista gondolkodástörténet / 《印度佛教思想史》. Fontos tanítvány Árjadéva / Āryadeva. Kapcsolódó hagyományos életrajzi források Kumáradzsíva köréhez kapcsolódó kínai életrajzi hagyományok; Longshu pusa zhuan; Hszüan-cang útleírása; Butön és Táranátha tibeti történeti hagyománya. Kapcsolódó helyek Vidarbha; Amarávatí / Dhányakataka; Sríparvata; Nágárdzsunakondá; Nálándá. Az utóbbiakkal való kapcsolat részben hagyományos vagy vitatott. Ikonográfia Gyakran nágákkal, kígyó- vagy sárkányszerű védelmező lényekkel együtt ábrázolják; ez a hagyomány Nágárdzsúna nevéhez és a pradzsnyápáramitá-szövegek nágáktól való megszerzésének legendájához kapcsolódik. Hatása Mély hatást gyakorolt az indiai buddhista filozófiára, a kelet-ázsiai buddhizmusra, a tibeti buddhizmusra, a zen hagyományra, a tiszta föld irányzatokra, valamint a modern összehasonlító és analitikus filozófiai Nágárdzsúna-értelmezésekre.
bélyegkép|jobbra|A Szátaváhana Királyság térképe, Amarávatí és Vidarbha feltüntetésével.
bélyegkép|jobbra|Az Amarávatí-sztúpa modellje.
bélyegkép|jobbra|Nágárdzsúna tibeti ábrázolása; a fej körül megjelenő nágák a hagyomány szerint védelmezőként jelennek meg.
bélyegkép|jobbra|Nicholas Roerich: Nagarjuna Conqueror of the Serpent (1925).
bélyegkép|jobbra|Nágárdzsúna átveszi a pradzsnyápáramitá-szövegeket; dombormű a telangánai Buddhavanam sztúpán.
bélyegkép|jobbra|Nágárdzsúna és tanítványa, Árjadéva; dombormű a telangánai Buddhavanam sztúpán.
bélyegkép|jobbra|Nágárdzsúna madhjamaka szövegeket ír tanítványai körében; dombormű a telangánai Buddhavanam sztúpán.
bélyegkép|jobbra|Nágárdzsúna szobra az elistai buddhista templom előtt, Kalmykia, Oroszország.
bélyegkép|jobbra|Aranyozott Nágárdzsúna-szobor.
bélyegkép|jobbra|Nágárdzsúna szobra a skóciai Samye Ling kolostorban.
bélyegkép|jobbra|Nágárdzsúna hagyományos kínai ábrázolása a Xianfo qizong című gyűjteményből.
Neve és átírásai
Szanszkrit, kínai és tibeti alakok
A név szanszkrit alakja Nāgārjuna (dévanágari írással: नागार्जुन). A nemzetközi szakirodalomban rendszerint az IAST-átírású Nāgārjuna forma használatos; magyar szövegkörnyezetben ennek átírt alakja a Nágárdzsuna vagy Nágárdzsúna lehet. A név két tagból áll: a nāga és az arjuna elemből. A nāga az indiai vallási és mitológiai hagyományokban kígyó- vagy sárkányszerű, vízzel, termékenységgel és rejtett kincsekkel összefüggésbe hozott lényeket jelöl; a buddhista hagyományban a nágák gyakran a buddhista tanítás védelmezőiként is megjelennek. Az arjuna többféleképpen értelmezett névelem: személynévként ismert az indiai epikus hagyományból, ugyanakkor növénynévként is használatos, és a kínai buddhista magyarázó hagyományban gyakran fa nevével hozták kapcsolatba.
A kínai buddhista hagyományban Nāgārjuna több néven szerepel. Legelterjedtebb kínai neve a 龍樹 (pinyin: Lóngshù), amely szó szerint „sárkány-fa” vagy pontosabban a nāga és az arjuna kínai értelmezésén alapuló fordítás. Emellett ismert a 龍猛 (Lóngměng) és a 龍勝 (Lóngshèng) alak is. A forrásokban előfordulnak régebbi fonetikus átírások is, például a 那伽閼剌樹那 és a 那伽阿順那 típusú alakok, amelyek a szanszkrit név hangalakját próbálják visszaadni írásjegyekkel.
A tibeti hagyományban Nāgārjuna neve ཀླུ་སྒྲུབ (Wylie-átírásban: klu sgrub). A tibeti klu a szanszkrit nāga megfelelője, míg a sgrub jelentése a „megvalósítani”, „beteljesíteni”, „véghezvinni” jelentésköréhez kapcsolódik. Ezért a tibeti névalak nem egyszerű hangátírás, hanem értelmező fordítás: a név a nágával kapcsolatos eredet- és megvalósításmotívumot emeli ki.
A névalakok eltérései jól mutatják, hogy Nāgārjuna alakja több buddhista kulturális térben is önálló értelmezést kapott. Az indiai-szanszkrit hagyományban a név elsősorban személynévként és vallási-filozófiai tekintélyként rögzült; a kínai hagyományban a fordítók és kommentátorok a név jelentését is magyarázni próbálták; a tibeti hagyomány pedig olyan fordítást használt, amely a nāga-motívumot és a szellemi megvalósítás képzetét kapcsolta össze.
A 龍樹, 龍猛 és 龍勝 fordítások
A 龍樹 alak a kínai buddhizmusban a legáltalánosabb névforma. A hagyományos magyarázat szerint a név első tagja, a 龍 („sárkány”), a szanszkrit nāga fordítása, a második tag, a 樹 („fa”) pedig az arjuna egyik értelmezéséhez kapcsolódik. A Kumáradzsíva nevéhez kötött hagyomány szerint Nāgārjuna azért kapta ezt a nevet, mert egy fa alatt született, illetve mert a nágákkal kapcsolatos hagyomány szerint tőlük nyerte el vagy általuk hozta felszínre a mahájána tanításokat. A kínai Longshu pusa zhuan („Nágárdzsúna bódhiszattva életrajza”) magyarázata szerint az Arjuna egy fa neve volt, a nāga pedig a nágákkal való kapcsolat miatt került a névbe.
A 龍猛 alakot a kínai hagyomány különösen Hszüan-cang fordítói iskolájával kapcsolja össze. A 龍 itt szintén a nāga megfelelője, míg a 猛 jelentése „erős”, „heves”, „hatalmas”, „bátor”. Ez a fordítás nem a „fa” jelentést emeli ki, hanem az arjuna névelemhez kapcsolt erőteljes, hősi vagy kiváló minőségű értelmezést. Hszüan-cang a Da Tang Xiyu Ji című útleírásában a 龍猛 alakot használja, és egy helyen megjegyzi, hogy a korábbi 龍樹 fordítást nem tartotta teljesen pontosnak.
A kínai kommentárirodalomban azonban nem alakult ki teljes egyetértés arról, hogy a 龍樹 vagy a 龍猛 adja-e vissza pontosabban a szanszkrit nevet. Egyes magyarázók szerint az arjuna itt nem közvetlenül fordítható egyetlen kínai szóval: a „fa” jelentés a születési legendához, a „hatalmas” vagy „bátor” jelentés pedig más indiai névértelmezési hagyományhoz kapcsolódik. Fazang, a Huayan hagyomány jelentős mestere például úgy értelmezte, hogy a „fa” fordítás a születési helyhez, a „hatalmas” fordítás pedig inkább egy hősi névhez kapcsolódó magyarázat, ezért egyik sem puszta hang szerinti átírás, hanem értelmező fordítás.Fazang / 法藏: Shiermen lun zongzhi yiji / 《十二門論宗致義記》.
A 龍勝 forma ritkább. Ez a név a kínai hagyományban a Shun zhong lun fordítási és kommentári környezetéhez kapcsolódik. A 勝 jelentése „győztes”, „kiváló”, „felülmúló”; ezért a 龍勝 alak nagyjából „a nága által kiváló”, „sárkányként győzedelmes” vagy „a nágákhoz kapcsolódó kiválóság” értelmű fordításként érthető. A kínai források egy része ezt nem külön személynévként, hanem Nāgārjuna egyik értelmező fordításaként kezeli.Shun zhong lun / 《順中論》, „Shun zhong lun yi ru Da bore boluomi jing chu pin famen fanyi zhi ji” / 〈順中論義入大般若波羅蜜經初品法門翻譯之記〉.
A három kínai névalak tehát nem három különböző személyt jelöl, hanem ugyanannak a szanszkrit névnek eltérő fordítási és értelmezési hagyományait tükrözi. A 龍樹 a legismertebb és a kínai buddhista irodalomban legszélesebb körben használt forma; a 龍猛 főként Hszüan-cang fordítási hagyományában vált jelentőssé; a 龍勝 pedig ritkább, magyarázó jellegű fordításként maradt fenn.
Történeti háttér
India az 1–3. században
Nágárdzsúna történeti elhelyezése bizonytalan, de a modern szakirodalom többsége az i. sz. 1–3. század közötti Indiába helyezi, leggyakrabban körülbelül az i. sz. 150–250 közötti időszakra.Walser, Joseph: Nāgārjuna in Context: Mahāyāna Buddhism and Early Indian Culture. Columbia University Press, 2005, 60. o.Ye Shaoyong: „Nāgārjuna”, in Brill's Encyclopedia of Buddhism, Volume II: Lives, Brill, 2019, 335–347.Kalupahana, David J.: A History of Buddhist Philosophy. University of Hawaii Press, 1994, 160. o. Ez a datálás nem közvetlen életrajzi dokumentumokon, hanem későbbi kínai és tibeti hagyományokon, a neki tulajdonított művek belső utalásain, valamint a Szátaváhana uralkodóházzal feltételezett kapcsolat rekonstrukcióján alapul.Walser, Joseph: Nāgārjuna in Context: Mahāyāna Buddhism and Early Indian Culture. Columbia University Press, 2005, 61. o. A korai források szórványosak, a későbbi hagyományos beszámolók pedig gyakran hagiografikusak, ezért Nágárdzsúna életének földrajzi és kronológiai részleteit a történeti kutatás csak valószínűségi alapon kezeli.
Az i. sz. 1–3. századi India politikailag nem egységes birodalmi térként, hanem egymással párhuzamosan fennálló regionális hatalmak rendszerében írható le.Walser, Joseph: Nāgārjuna in Context: Mahāyāna Buddhism and Early Indian Culture. Columbia University Press, 2005, 43. o. Északnyugat-India és Közép-Ázsia egy része a Kusán Birodalom hatása alatt állt, míg a Dekkán és Dél-India jelentős területei a Szátaváhana-dinasztia fennhatóságához kapcsolódtak. A buddhizmus ekkorra már nem egyetlen intézményi vagy tanbeli egységként létezett, hanem különböző kolostori rendekre, iskolákra és regionális központokra tagolódott. A buddhista közösségek mellett a bráhmanikus vallási és filozófiai irányzatok, a dzsainizmus, valamint más aszketikus és vitázó hagyományok is jelen voltak, amelyek az indiai szellemi életet erősen polemikus és kommentárirodalmi jellegűvé tették.Ruegg, David Seyfort: The Literature of the Madhyamaka School of Philosophy in India. Harrassowitz, 1981.Westerhoff, Jan: Nāgārjuna's Madhyamaka: A Philosophical Introduction. Oxford University Press, 2009, 5–6. o.