A magyarországi földrengések általában nem pusztító erejűek. Ez annak köszönhető, hogy az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól. Kisebb erősségű földrengések azonban évente többször is előfordulnak, és 4,5-5-ös erősségű rengés is bekövetkezik átlagosan 10 évente, ami Magyarországon már nagy rengésnek számít. A magyarországi rengésekre az a jellemző, hogy az első rengés a legnagyobb erejű, az utórengések pedig kisebbek, de nem zárható ki az első rengés után egy újabb nagyobb rengés sem.

Magyarországon évente mintegy 100-200 egészen kicsi, 2,5 magnitúdónál nem erősebb, emberek által nem észlelhető rengés következik be, és további 4-5 gyengébb, de már érezhető rengést is feljegyeznek. Az országban, amióta feljegyzik a rengéseket, körülbelül 3 tucatnyi olyan erősségű földrengés következett be, ami komolyabb károkat okozott. A legerősebb rengés Komáromban 1763-ban történt, és 63 ember halálát okozta.

Törésvonalak Magyarország rengések szempontjából legaktívabb zónája a Komárom–Berhida-vonal. Ennek az az oka, hogy a Dunántúli-középhegység kiemelkedése máig tart.

Nagyobb rengések Magyarországon

456. szeptember 7.: A legkorábban feljegyzett földrengés a Kárpát-medence területéről. Savariában (ma Szombathely) történt, 6,1-es erősségű volt. 1763. június 28.: 6,3-as erősségű rengés Komáromban, a város egyharmada elpusztult és több mint hatvanan meghaltak. Ez volt a Magyarországon bekövetkezett legnagyobb erejű földrengés. 1810. január 14.: 5,4-es erősségű földrengés Móron és környékén. 1834. 6,3-as erősségű földrengés ÉrmellékenGeoRisk Kft.: Magyarországi földrengések évkönyve 1995–2010 – Előszó, georisk.hu (2011. július 16.) 1911. július 8.: 5,6-es földrengés Kecskeméten és környékén. Haláleset nem történt, de sok ház megrongálódott, némelyiket a lakóknak el kellett hagyniuk. 1925. január 31.: 5-ös erősségű földrengés Egerben és környékén. A károk jelentősek voltak, de halálos áldozat vagy súlyos sérülés nem volt. 1956. január 12.: 5,6-es erősségű földrengés Dunaharasztiban, ketten meghaltak, 38-an megsérültek, a házak legtöbbje nem csak a településen, de Taksonyban és Szigetszentmiklóson is megsérült. Elindult a hegy alcím alatt említett a Dunaharaszti földrengés 1985. augusztus 15.: 4,9-es erősségű rengés Berhidán és környékén. 2011. január 29.: 4,7-es erősségű rengés Oroszlány környékén, egyes mérések szerint mindössze 6 kilométeres mélységben. A rengést az egész Dunántúlon és Dél-Szlovákiában is lehetett érezni. Az 1985-ös berhidai óta ez volt a legnagyobb erejű földrengés. 2013. április 23. 00:28-kor 4,7-es erősségű rengés történt Heves közelében (pontosabban Erdőtelek mellett), melyet a környéken, sőt Budapesten is éreztek. Ugyan a médiában eleinte olyan hírek jelentek meg, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, Tiszaug és Tiszasas környékén pattant ki a földrengés, ezt azonban később korrigálták a valós epicentrumra, azaz Heves megye déli részére, Heves város környékére. A Magyarországi földrengések évkönyve 2013 című kiadvány is csupán egyetlen ilyen erősségű földrengést tartalmaz az adott időpontban. 2013. június 5.: 20:45-kor 4,2-es erősségű földrengés keletkezett Nógrád megyében, Érsekvadkert közelében. A rengés sekély mélységben (5 km) pattant ki. A földmozgást az epicentrum környékén a lakosság erősen érzékelte, a rengés következtében közel száz épület szenvedett kisebb sérülést. 2019. március 7.: 20:08-kor közepes méretű, 4,0-ás erejű földrengés keletkezett Somogy megyében, Nagyatád közelében, kb. 14 km mélységben. A rengést több kisebb előrengés előzte meg az azelőtti napokban. A földrengést nagy területen érezték. A rengés mérete és mélysége alapján kisebb károk is keletkezhettek az epicentrum környékén. 2023-as év közepén több földrengés volt a Magyarországgal szomszédos romániai Arad megyében, majd ezeket követte a Békés vármegyei Csabacsűd közelében kipattant földrengés-sorozat augusztus 19-én. A legerősebb délelőtt pattant ki, és a Richter-skála szerint 4,1-es fokozatú volt, ezt aznap este követte a második, 3,8-as erősségű. Később a térségben folyamatosak voltak a kisebb földmozgások, még augusztus 23-án, éjjel fél egykor és délelőtt is észleltek jelentősebb utórengéseket (3,6 és 1,9) a békésiek.Hullottak a téglák, dőltek a kémények, remegtek a falak 2026. február 21.: 13:44-13:47 között a Szlovák-Magyar határon egy Dunakilitihez közeli szántóföldön 4,3-as fokozatú földrengés volt. Jelentések szerint, illetve helyi Wikipédia-szerkesztők elmondása alapján egészen Mosonmagyaróvárig érezhető volt.

Emberek által is érezhető rengések A listában olyan rengések szerepelnek, melyeket már emberek is éreznek. Ezek általában 2-es erősségnél nagyobbak. A lista nem tartalmazza a Nagyobb rengések Magyarországon szakaszban feljegyzett földrengéseket.

1980-as évek 1989. január 8.: Peremarton, 3,5-4-es erősségű 1989. január 26.: Bérbaltavár, 3,4-es erősségű 1989. január 27.: Bérbaltavár, 4,5-es erősségű 1989. február 11.: Mosonmagyaróvár, 3,2-es erősségű

1990-es évek

1990. március 8.: Békés, 2,7-es erősségű 1990. július 16.: Kaposvár 1990. augusztus 22.: Győr 1995. január 23.: Peremarton, 3-as erősségű 1995. február 5.: Szabadszállás, 3,4-es erősségű 1995. szeptember 12.: Várpalota, 3,5-es erősségű 1995. szeptember 18.: Esztergom, 3,6-es erősségű 1995. november 8.: Várpalota, 2,5-es erősségű

1996. szeptember 29.: Füzesgyarmat, 3-as erősségű 1996. október 21.: Dunaharaszti, 2,4-es erősségű 1997. március 3.: Magyarpolány, 2,5-es erősségű 1997. június 18.: Csorvás, 3,1-es erősségű 1997. november 27.: Csévharaszt, 2,5-es erősségű 1998. december 6.: Veszprém, 2-es erősségű 1999. szeptember 3.: Békés, 2,5-es erősségű

2000-es évek

2000. március 2.: Füzesgyarmat, 3-as erősségű 2000. május 2.: Vámosszabadi, 2,8-es erősségű 2000. június 2.: Nagykőrös, 2-es erősségű 2000. június 29.: Vámosszabadi, 2,6-es erősségű 2000. október 17.: Budapest, 1,5-es erősségű 2001. június 22.: Őrbottyán, 1,9-es erősségű 2001. június 28.: Berhida, 2,9-es erősségű 2001. augusztus 14.: Vámosszabadi, 2,5-es erősségű 2002. január 28.: Kutasó, 2,5-es erősségű 2002. február 11.: Sajóhídvég, 2,3-es erősségű 2002. február 22.: Oroszlány, 2,5-es erősségű 2002. február 26.: Hatvan, 2,7-es erősségű 2002. május 8.: Tófalu, 2-es erősségű 2002. július 13.: Pátroha, 2,2-es erősségű (kutatórobbantás) 2002. július 15.: Kisvárda, 2,4-es erősségű (kutatórobbantás) 2002. október 12.: Jászapáti, 3,3-es erősségű 2002. október 23.: Jászjákóhalma, 3,7-es erősségű 2002. december 25.: Jászjákóhalma, 2,6-es erősségű 2003. április 3.: Bükkzsérc, 1,9-es erősségű 2003. június 21.: Jászapáti, 4-es erősségű 2003. június 27.: Jászapáti, 2,3-es erősségű 2003. július 1.: Mezőkeresztes, 3,5-es erősségű 2003. július 8.: Sály, 2,2-es erősségű

2003. július 10.: Rimóc, 2,2-es erősségű 2003. július 13.: Sály 3,1-es erősségű 2003. augusztus 10.: Körmend, 3,9-es erősségű 2003. október 8.: Máriapócs, 2,8-es erősségű 2003. október 11.: Máriapócs, 2,2-es erősségű 2003. december 16.: Nagykanizsa, 3,7-es erősségű 2003. december 31.: Pécs, 3,1-es erősségű 2004. május 25.: Beled, 3,7-es erősségű 2004. június 25.: Vasegerszeg, 2,4-es erősségű 2005. március 26.: Marcali, 2,8-es erősségű 2005. május 15.: Pápa, 3,8-es erősségű 2005. május 16.: Csót, 3-as erősségű 2006. szeptember 15.: Szentlőrinckáta, 2,2-es erősségű 2006. november 15.: Beregdaróc, 3-as erősségű 2006. december 31.: Gyömrő, 4,1-es erősségű 2007. március 3.: Kőszeg, 2,9-es erősségű 2007. november 18.: Hollókő, 2,9-es erősségű 2008. január 18.: Pápa, 3,2-es erősségű 2008. június 25.: Vámospércs, 2,5-es erősségű 2008. november 13.: Murony, 3,5-es erősségű 2009. október 5.: Záhony, 2,2-es erősségű 2009. november 25.: Berhida, 3,2-es erősségű

2010-es évek

2020-as évek

Jegyzetek

További információk Földrengés.hu, a GeoRisk Kft. által üzemeltetett állomáshálózat honlapja Seismology.hu, az MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium (kisebb rengések is). Magyarországi földrengések évkönyve; szerk. Tóth László et al; GeoRisk–MTA GGKI, Bp., 2003– A Kárpát-medence és térsége földrengései (456–2019) – Térkép