bélyegkép|200px|Švejk, a derék katona szobra a homonnai pályaudvar szomszédságában. A szobor a kút mellett strázsál, melyből az emlékezetes közjáték idején az a bizonyos konyakszínű rozsdás víz csordogált. Az alkotó Jaroslav Drotár bélyeg|200px|Švejk szobra a lengyelországi Przemyślben
bélyegkép|200px|Lada rajza egy Švejkről elnevezett étteremben
Josef Švejk a cseh Jaroslav Hašek író szimbólummá vált regényalakja, több humoreszk és egy befejezetlen szatirikus regény címszereplője.
Előfordulása 1911-ben jelent meg az az első öt humoreszk, amelyekben Jaroslav Hašek először rajzolta meg Švejk alakját. A K. u. k. hadsereg leírása itt még felületesebb, mint a fő műben, mert csak Josef Mach nevű cseh költőbarátja elbeszéléseiből ismerte Hašek a katonaságnál dúló állapotokat.
Švejk, a derék katona, a háború előtt Švejk Itália ellen vonul Švejk misebort szerez Švejket szuperarbitrálják Švejk megtanul bánni a lőgyapottal Švejk fellendíti a hadirepülést (Megjelent: Fekete-sárga panoptikum. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, Pozsony, 1956. Fordította Tóth Tibor.)
A figura híressé végül az 1923-as Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című regény címszereplőjeként vált.
Jellemvonásai
A könyv az Osztrák–Magyar Monarchia államszervezetének és az első világháború szatirikus kritikája. Švejk személyesíti meg az akkori monarchiabeli kispolgárt mint passzív ellenállót.
A regény hőse, mint az alcím is állítja, egy „derék katona”. Furcsa tisztesség a Švejké: bár korábban már egy orvosi bizottság hülyesége miatt katonai szolgálatra véglegesen alkalmatlannak nyilvánította, részt kell vennie az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, sőt tévesen osztrák fogságba is esik. Ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a maga módján (nem mindig szabályos úton, és amennyire hülyeségétől telik) teljesíteni a kötelességét, de mindig valami bajba keveredik.
50px|none|Wikidézet ...végül Švejk a következő szavakkal egyszer s mindenkorra elintézte Ausztriát: – Ilyen hülye monarchiának nem is szabadna a világon lenni – s a másik, mintha gyakorlati irányban tovább akarná fejleszteni ezt a kijelentést, még hozzátette: – Én ahogy kiérek a frontra, mindjárt meglógok nekik... Jaroslav Hašek: Švejk A szatirikus regény, amely ezt az alakot teszi hősévé, háború- és monarchiaellenes élű. A panoptikum, melyet az író és a monarchia militarista világából felvonultat, gyilkos, megsemmisítő nevetésre készteti az olvasót. A dicsőséges „csihi-puhi” anekdotafüzérszerűen kibontakozó, javarészt Švejk által kommentált története: az esztelenségnek, a fegyelmezés gépies, lélektelen formájának, a korlátoltságnak, a kakasdombon is kiélhető cezaromániának, az alkoholizmusnak eseményéből áll össze.
Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti, leleplezi a háborút, a császárság korhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A népi – sokszor naturalista – nyelvezetű dialógusok szatirikusak, állandó feszültséget, folyamatosságot teremtenek, egybeötvözik a sok-sok epizódot. Hašek hősének passzív rezisztenciájában zseniális írói készséggel jelenik meg a sajátos cseh kispolgári világ. A regény befejezetlenül maradt, ám így is egésznek tűnik.
Ábrázolása
A regényhez Josef Lada készített örökérvényű illusztrációkat."Švejk, a derék katona kalandjai képekben" fordította Tandori Dezső, Helikon Kiadó, 1982.
Jegyzetek
Források Radko Pytlík: A csavargó liba (Kossuth, Bp., 1981) Josef Lada: Švejk, a derék katona kalandjai képekben (Helikon Kiadó, 1982) Fordította Tandori Dezső. Pontos hivatkozás!
Online szövegek Švejk, a derék katona a háború előtt – Magyar Elektronikus Könyvtár Švejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban – Magyar Elektronikus Könyvtár Infanteriszt Svejk ford. Karikás Frigyes, Bp: Anonymus, 1945. – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára REAL-EOD Repozitórium
Külső hivatkozások
Képek a Švejkből Josef Lada, az illusztrátor – németül Švejk a veszprémi színházban A prágai Kehely vendéglő
Kategória:Cseh irodalom Kategória:Irodalmi művek szereplői Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban