Brian Butterworth (1944. január 3. –) angol kognitív neuropszichológus, a londoni University College Kognitív Idegtudományi Intézetének professzora. Munkássága elsősorban matematikai gondolkodással és beszédzavarokkal kapcsolatos területet érint, kutatásaiban olyan témákkal foglalkozott, mint a beszédhibák, a rövid távú memória deficitjei, diszlexia, olvasás logogramokban és alfabetikus szövegekben, valamint a matematikai gondolkodás és a diszkalkulia.
Élete Könyvét, a The Mathematical Brain-tButterworth, B. (1999) The Mathematical Brain. London. Macmillan. (1999), négy nyelvre fordították le (olasz, japán, svéd és kínai nyelvekre). Korábban a Linguistics magazin főszerkesztője volt (1978-1983), és alapító szerkesztője volt a Language and Cognitive Processes valamint a Mathematical Cognition folyóiratoknak. A British Academy tagja. Jelenleg elsősorban neuropszichológiával és a matematikai képességek genetikájával foglalkozik.
1984-ben, a Sunday Times egy cikkében Alzheimer-kórral diagnosztizálta Ronald Reagant, az elnök újraválasztási beszédében megjelenő beszédhibák alapján, ezzel 10 évvel megelőzve a hivatalos diagnózist. Ő tervezte a világ legnagyobb matematikai témájú kísérletét, az Explore-at-Bristolt, amelyben 18000 ember vett részt. E vizsgálat eredményeit 2003-ban ismertették, melyek szerint a nők gyorsabbak az ún. szubitizáció folyamatában, mint a férfiak. Storm Thogersonnal együttműködésben, Butterworth 2000-ben létrehozta a „From Babble to Bable” című kiállítást a Millenium Dómban.
Munkássága Szubitizációvizsgálatok A szubitizáció fogalma azt a képességet jelöli, amellyel képesek vagyunk vizuális tárgyak számának azonnali azonosítására, számolás nélkül. Ez a jelenség általában a négyre és az annál kisebb számokra terjed ki. Azért, hogy megtalálja a férfiak és nők szubitizációs képességeiben levő esetleges különbséget, egy interaktív kísérletet tervezett az Explore-at-Bristol tudományos múzeumba. A résztvevőknek pontokat mutattak be egy érintőképernyőn (a pontok száma 1-től 10-ig változhatott). A feladat az volt, hogy a lehető leggyorsabban becsüljék meg a pontok számát és nyomják meg az ennek megfelelő gombot a képernyőn. A vizsgálat eredményeit a 2003-as British Association for the Advancement of Science elnevezésű tudományos konferencián jelentette be. Az eredmények alapján azt találta, hogy a nők gyorsabbak a szubitizációban, mint a férfiak, továbbá az emberek hat százalékkal gyorsabban adták meg a pontok számát, ha azokat a képernyő bal oldali részén mutatták be, de csak akkor, ha 5 vagy annál több pontot mutattak be.
Diszkalkulia Elméleti megközelítések Butterworth munkássága talán ezen a területen a legjelentősebb. A The Mathematical Brain c. átfogó könyve meghatározó jelentőségű a diszkalkulia értelmezésében. Feltételezi, hogy azon képességünk, amely képessé tesz bennünket mennyiségek felismerésére és a velük való elvont manipulációra, veleszületett, ennek genetikai hátterét jelenleg is tanulmányozza. Butterworth alapvetően megkülönbözteti a fejlődési és a szerzett diszkalkulia zavarokat. Szerzett diszkalkulia alatt a valamilyen agysérülés következtében kialakult számolási zavart érti, míg a veleszületett diszkalkulia a fejlődés során alakul ki. Butterworth szerint ez utóbbi típusú zavarok kialakulásának háttérben az ún. analóg mennyiségi rendszer deficitje állhat.
Gyakorlati munkák Diszkalkuliaszűrő Butterworth 2003-ban készítette el Dyscalculia Screener (Diszkalkuliaszűrő) nevű diagnosztikus tesztjét. Ez a teszt számítógépes, és a hagyományos papír-ceruza eljárás helyett reakcióidő feladatokat alkalmaz. Butterworthöt feladattípusból álló eljárásának alapkoncepciója, hogy elkülönítse az analóg mennyiségi rendszer működéséhez köthető aspektusokat a teljesítmény-mutató komponensektől, amelyek részben függetlenek a matematikai képességektől és tükrözhetnek különböző oktatási illetve feladat-megoldási stratégiákból eredő különbségeket is. Butterworth szerint ezen komponensek elkülönítésével pontosabbá és objektívebbé válhat a diszkalkulia-diagnózis. E teszt általánosan használt Angliában, ám fontos megjegyezni, hogy számos, a teszt kidolgozását meghatározó elméleti megfontolás – elsősorban az analóg mennyiségi rendszer deficitjének feltételezése a fejlődési diszkalkuliában – még nem bizonyított.Krajcsi Attila (2003). Numerikus képességek, Erdélyi Pszichológiai Szemle, 4 (4), 331-382.
Diszkalkulia-útmutató A 2003-ban kidolgozott Dyscalculia Screener diszkalkulia diagnosztikus eszközre építve készítette el Dorian Yeo-val együtt a Dyscalculia Guidance módszertani útmutatót a matematikai zavarral küzdő gyermekek megsegítésére.Butterworth, B., Yeo, D. (2004) Dyscalculia Guidance: Helping Pupils with Specific Learning Difficulties in Maths. Nfernelson Publishing Company Limited, London. Ez az útmutató gyakorlati pedagógusok számára készült, amely a diszkalkuliával kapcsolatos főbb információk (kognitív képességek, diszlexiával való kapcsolat, kapcsolódó másodlagos érzelmi hatások, kapcsolódó idegi rendszerek) tárgyalásán túl egy strukturált tanítási eljárást mutat be, amellyel a diszkalkuliás gyerekek könnyebben sajátíthatják el a matematika alapjait.
Matematikai képességek és nyelv A matematikai pszichológia területén régóta vitatott kérdés, hogy számolási képességeink mennyiben függenek a nyelvtől. Butterworth 2008-as ausztrál vizsgálatábanButterworth, B., Reeve, R., Reynolds, F., Lloyd, D. (2008) Numerical thought with and without words: Evidence from indigenous Australian children. Proceedings of the National Academy of Sciences, 105 no. 35 13179-13184 angol és nem angol nyelvű gyerekek numerikus képességeit hasonlította össze. A vizsgálatban részt vevő azon gyerekek, akik olyan törzsi nyelvet (warlpiri vagy anindilyakawa) beszéltek, amelyben csak néhány számra létezett kifejezés a nyelvben, ugyanolyan jól teljesítettek a különböző, nyelvi képességeket nem igénylő numerikus feladatokban, mint angolul beszélő társaik. Ezen eredményeket Butterworth bizonyítéknak tekinti arra, hogy a nyelv nem szükséges a pontos számolást igénylő feladatokhoz, s nem feltétele a numerikus képességeknek.
Publikációk Megjegyzés: az itt található publikációk felsorolása nem teljes körű, az itt szereplő publikációk fontosságuk és/vagy reprezentativitásuk alapján kerültek a listára, csoportosítva.
Könyvek Powell A. Butterworth B. (1971). Marked for life: a criticism of assessment at universities. London, Anarchist Group Butterworth B. (1980). Language Production Volume 1: Speech and talk Academic Pr Butterworth B. (1983). Language Production Volume 2: Development, Writing and Other Language Processes Academic Pr Butterworth B. Comrie B. Dahl O. (1984). Explanations for Language Universals Mouton De Gruyter Butterworth, B. (2004). Dyscalculia Guidance Helping Pupils with Specific Learning Difficulties in Maths. David Fulton
Beszéd Butterworth B. (1975). Hesitation and Semantic Planning in speech. Journal of Psycholinguistic Research 4: 75-87. Butterworth B. (1979). Hesitation and the Production of Verbal Paraphasias and Neologisms in Jargon Aphasia. Brain and Language, 8, 133-161. Butterworth B. (1981). Speech errors: old data in search of new theories. (pp. 627 – 662). In A. Cutler (ed.) Slips of the Tongue and Language Production: Berlin: Mouton. Butterworth B. (1983). Introduction: A Brief Review of Methods of Studying Language Production. (pp. 1 – 17). In B. Butterworth, B. Comrie and Ö Dahl (eds.) Explanations for Language Universals: Berlin: Mouton. Butterworth B, Howard D, Mcloughlin P. (1984). The semantic deficit in aphasia: the relationship between semantic errors in auditory comprehension and picture naming. Neuropsychologia 22(4):409-26. Butterworth B, Howard D. (1987). Paragrammatisms. Cognition. 26(1):1-37. Butterworth B. (1992). Disorders of phonological encoding. Cognition. 42(1-3):261-86. Butterworth B. (1994). Disorders of sentence production. Philos Trans R Soc Lond B Biol Sci. 346(1315):55-61.
Emlékezet Shallice T, Butterworth B. (1977). Short-term memory impairment and spontaneous speech. Neuropsychologia. 15(6):729-35. Butterworth B, Campbell R, Howard D. (1986). The uses of short-term memory: a case study. Q J Exp Psychol A. 38(4):705-37.
Olvasás és diszlexia Campbell R, Butterworth B. (1985). Phonological dyslexia and dysgraphia in a highly literate subject: a developmental case with associated deficits of phonemic processing and awareness. Q J Exp Psychol A. 37(3):435-75. Yin, W. G. & Butterworth, B. (1998) Chinese pure alexia. Aphasiology, 12, 65-76. Wydell TN, Butterworth B. (1999). A case study of an English-Japanese bilingual with monolingual dyslexia. Cognition. 70(3):273-305. Butterworth B, Yin WG. (1991). The universality of two routines for reading: evidence from Chinese dyslexia. Proc Biol Sci. 246(1315):91-5. Yin W. Butterworth B. (1992). Deep and Surface Dyslexia in Chinese In Chen, H-C. & Tzeng, O. J. L. (eds.) Language Processing in Chinese. Amsterdam: North Holland/Elsevier. (1 MB) Shibahara N, Zorzi M, Hill MP, Wydell T, Butterworth B. (2003). Semantic effects in word naming: evidence from English and Japanese Kanji. Q J Exp Psychol A. 56(2):263-86.
Matematikai pszichológia Cipolotti L, Warrington EK, Butterworth B. (1995). Selective impairment in manipulating Arabic numerals. Cortex. 31(1):73-86. Butterworth B. (2001). What makes a prodigy? Nat Neurosci. Jan;4(1):11-2. Butterworth B, Cappelletti M, Kopelman M. (2001). Category specificity in reading and writing: the case of number words. Nat Neurosci. Aug;4(8):784-6. Piazza M, Mechelli A, Butterworth B, Price CJ. (2002). Are subitizing and counting implemented as separate or functionally overlapping processes? Neuroimage. 15(2):435-46. Landerl K, Bevan A, Butterworth B. (2004). Developmental dyscalculia and basic numerical capacities: a study of 8-9-year-old students. Cognition. 93(2):99-125. Gelman R, Butterworth B. (2005). Number and language: how are they related? Trends Cogn Sci. 9(1):6-10. Butterworth B. (2005). The development of arithmetical abilities. J Child Psychol Psychiatry. 46(1):3-18.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Brian Butterworth honlapja Egy interjú Brian Butterworthszal University College Kognitív Idegtudományi Intézetének honlapja
Kategória:Neuropszichológusok Kategória:Angolok Kategória:A matematika pszichológiája Kategória:1944-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Brit egyetemi, főiskolai oktatók