Csernyivci (tört. Csernovic, , , , , , Csernovci) város Ukrajna délnyugati részén, a Csernyivci terület székhelye. A város a Prut folyó partján, Bukovina északi részén fekszik. A város lakossága 2011. augusztus 1-jei állapot szerint fő.
Nevének etimológiája A városnév jelentése tulajdonképpen a „Чернь (Cserny, Feketevár) várához tartozó emberek, e vár szolgálónépe”. Чернь erődítménye a mai várossal átellenben, a Prut bal partján állott. A magyar nyelvben egyes források szerint a középkorban élt egy Csarnóca névváltozat is. Később a német megfelelő (Czernowitz) alapján magyarul is a Csernovic változat terjedt el. A szovjet időkben és a rendszerváltás előtti Magyarországon a város orosz neve (Csernovci) számított hivatalosnak.
Története Csernyivci helyén – habár a környék jóval korábban is lakott volt – Éleseszű Jaroszláv (Jaroszlav Oszmomiszl) galíciai uralkodó építtetett egy faerődítményt a 12. században, melynek Csern vagy Csernij (fekete) volt a neve. Innen a település elnevezése is, melyről az első írásos emlék 1408-ra datálódik.
A Moldvai Fejedelemség részeként az Oszmán Birodalom vazallusaként, a korábban virágzó kereskedőváros jelentősége folyamatosan csökkent, mivel háborús ütközőponttá vált, az átvonuló seregek rendre kirabolták. Így megsínylette a tatárok, lengyelek, törökök hada mellett Bohdan Hmelnickij ukrán hetman seregeit, és az oroszokét is. Az 1768–74-es orosz–török háború következtében az előbbihez kerül rövid időre, azt követően 1775 és 1918 között Ausztria, majd az Osztrák–Magyar Monarchia része. Ekkortól a Csernovicot körülölelő terület Bukovina néven kezdett ismertté válni, ekkor még Galícia részeként. 1849-től a város rangja emelkedik és az önálló Bukovinai Hercegség elnevezésű tartomány székhelyévé vált. 1875-ben alapította meg Ferenc József a máig fennálló tudományegyetemet, amely ekkor még német nyelvű volt külön román és ukrán nyelvi tanszékekkel. Az ekkor lassan német–zsidó többségűvé váló város adott helyet az első jiddis nyelvi konferenciának 1908-ban.
1918 után a város Bukovina teljes területével együtt a Román Királyság része lett Cernăuți néven.
1940-ben Bukovina északi területeit a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján – Besszarábiával együtt – Romániától a Szovjetunióhoz csatolták. 1941 júliusában a várost megszállták a román csapatok, így újból Románia része lett.
A város és Bukovina mintegy -es zsidó lakosságának többségét deportálták, de a város akkori román polgármesterének – Traian Popovici-nak – segítségével több mint -en megmenekültek. 1944 márciusában foglalta vissza a Vörös Hadsereg és csatolta az Ukrán SZSZK-hoz.
Népesség
Etnikumok Csernyivci zsidó lakosságaErgebnisse der Volkszählungen der K. K. Statistischen Central-Kommission u.a., in: Anson Rabinbach: The Migration of Galician Jews to Vienna. Austrian History Yearbook, Volume XI, Berghahn Books/Rice University Press, Houston 1975, S. 46/47 (Table III) Év Teljes lakosság (Hozzávetőleges) Zsidó lakosság Százalék 1857 22.000 4.678 21,6% 1869 34.000 9.552 28,2% 1880 46.000 14.449 31,7% 1890 54.000 17.359 32,0% 1900 68.000 21.587 31,9% 1910 87.000 28.613 32,8%
Csernyivci (Város) Csernyivci (Periféria)ÉvRománokUkránokRománokUkránok 1860 9.177 4.133 20.068 6.645 1870 5.999 5.831 28.315 35.011 1880 6.431 8.232 8.887 23.051 1890 7.624 10.385 11.433 34.067 1900 9.400 13.030 13.252 25.476 1910 13.440 15.254 18.060 22.351
A népesség nyelvi összetétele A város korábbi kerületeinek lakosságának etnikai-nyelvi összetétele (anyanyelv a 2001. évi népszámlálás szerint). UkránOroszRománMoldvaiLengyelBelaruszChernivtsi79.2015.273.261.080.120.09 Sadhora93.434.040.380.510.130.08 Pershotravnevy77.4516.223.531.430.120.09 Shevchenko77.1917.083.701.020.120.09
Nevezetességek Művészeti múzeum – Egykor a Bukoviniai Takarékpénztár épülete volt. A homlokzatán látható Zsolnay csempekép Darilek Henrik (1868–1963) iparművész és Nikelszky Géza munkája, 1901-ben készült. A szecessziós stílusú épület építésze az Otto Wagner-tanítvány Hubert Gessner első munkája volt. Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye 1864–1882 között épült Josef Hlávka tervei alapján. 2011 óta a világörökség része.
Híres emberek Itt született a 20. század egyik legnagyobb német nyelven író költője, Paul Celan (1920–1970) Itt született Jelisztratov Szergej magyar gyerekszínész, színész, lemezlovas, snowboard- és wakeboardversenyző és -oktató (1958–) Itt született Mila Kunis hollywoodi színésznő (1983–)
Testvérvárosok Salt Lake City, USA Konin, Lengyelország Szucsáva, Románia Názáret Illit, Izrael Saskatoon, Kanada Klagenfurt, Ausztria
Jegyzetek
Források Kiss Noémi: Rongyos ékszerdoboz. Utazások Keleten. Csernovic, Bukovina, Lemberg. Magvető Kiadó, 2009. Noémi Kiss: Schäbiges Schmuckkästchen, Reisen in den Osten Europas, Europa Verlag, Berlin, 2015. Übersetzt von Eva Zador. www.kissnoemi.hu
Kapcsolódó szócikkek Csernyivci zsinagóga
Kategória:A Csernyivci terület települései