Aradi Viktor (Pankota, 1883. február 22. – Szovjetunió, 1937 körül) magyar geológus, szociológus, történész, publicista. Egyes munkáit Erdélyi Viktor néven jegyezte.
Életútja
A budapesti egyetemen geológiai tanulmányokat folytatott. 1906-ban a Prahova-völgy olajmezőinek feltárásában vett részt, majd Budapesten telepedett le, és magyar, osztrák, román szaklapokban földtani és bányagazdasági tárgyú tanulmányokat közölt. Miután a földtani társadalom szándékos, szenzációt kereső hamisításai miatt „kizárta” magából, 1910 után felhagyott geológiai munkásságával.Erdélyi tudománytörténeti évfordulók
Az Erdélyi-érchegység bányászatát tanulmányozva felfigyelt a mócok nyomorára s évszázados társadalmi küzdelmeik vizsgálatába kezdett. Jászi Oszkár polgári radikális csoportjához tartozott, részt vett a Társadalomtudományi Társaság munkájában, s a Huszadik Század hasábjain a román nemzetiségi mozgalmak történetét, a nemzetiségi kérdés fejleményeit ismertette. A torockóiak négyszáz éves jogi harcáról, Varga Katalinról és a rutén skizma-perről írt feltűnő újságcikkeket, illetve könyvet. Tizenkétszer állították bíróság elé.
Az első világháború utolsó éveiben mint hadifogoly az orosz forradalom mellé állt, majd azzal szembekerült s hazajött. 1919-ben Budapesten a román katonai hatóságok alkalmazottjaként baloldali újságírókat véd meg az ellenforradalmi terrortól. 1920-ban Kolozsvárra költözött, részt vett a szakszervezetek szabadiskolájának szervezésében, megindította a Proletárok Könyvtára kiadványsorozatot. A kolozsvári Napkelet munkatársa, majd 1926-ban A Jövő Társadalma címen szocialista folyóiratot alapított; 1927-ben a Román Munkássegély főtitkára. Az 1928-as kolozsvári kommunista-perben a mócok védelmére írt régebbi cikkeinek tekintélye mentette meg az elítéltetéstől; Bukarestben fejtett ki szovjetbarát tevékenységet; 1930-ban három évre börtönbe került. 1933-ban családjával a Szovjetunióba emigrált, ahol a sztálini önkény törvénysértéseinek esett áldozatul. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa után rehabilitálták.
Romániában megjelent műveiből
Hazaárulásom története. Vádemelés, védőbeszéd és levél barátaimhoz (Marosvásárhely, 1920) A nemzeti kisebbségek kérdése Nagyromániában (Szociológiai tanulmányok 1. Torda, 1922) A csillagvilágtól a szocializmusig (Kolozsvár, 1924) Az emberi társadalom (Kolozsvár, 1925) Catarina, doamna noastră (a hasonló című 1913-as magyar eredeti román fordítása, Kolozsvár, 1928) A nagy pör (Kolozsvár, 1928) válogatott írásainak kiadása: Mócok földjén (cikkgyűjtemény Fuchs Simon válogatásában és bevezetésével, Gaal György jegyzeteivel és könyvészeti összeállításával, 1974)
Lásd még Ateista irodalom Erdélyben
Irodalom
Fuchs Simon: Meg akartam ismerni azt a népet... Korunk, 1969/1 Fuchs Simon: Aradi Viktor és A Jövő Társadalma. Korunk, 1971/3. Becski Andor: Emlékezés Aradi Viktorra. Korunk, 1969/1. Gaal György: Aradi Viktor lapja – A Jövő Társadalma. Könyvtári Szemle 1973/2. Salamon László: Arcképvázlat Aradi Viktorról. Igaz Szó 1973/7. Szilágyi András: Egyetlen találkozásom Aradi Viktorral. A Hét 1975/5.
Jegyzetek
Források
Kategória:Romániai magyar geológusok Kategória:Romániai magyar szociológusok Kategória:Romániai magyar újságírók Kategória:Magyar emigránsok a Szovjetunióban Kategória:A sztálini tisztogatások magyar áldozatai Kategória:1883-ban született személyek Kategória:Az 1930-as években elhunyt személyek Kategória:Pankotaiak