Vajda Sándor (Máramarossziget, 1903. január 8. – Bécs, 1979. július 14.) költő, műfordító, kritikus, grafikus.
Életútja Bécsben a kereskedelmi főiskolán diplomázott, utána kitanulta a szövőmesterséget. 1931-ben emigrált a Szovjetunióba, a II. világháborúban a Vörös Hadseregben harcolt mint önkéntes. Irodalmi, kritikai munkásságát baloldali orgánumokban fejtette ki, a Ma, a Forrás, Új Szó, 100%, Korunk, Sarló és Kalapács hasábjain. Német expresszionistáktól és kortárs szovjet íróktól fordított műveket. A II. világháború után Bécsben a kommunista párt könyvkereskedését vezette.
Írásai a KorunkbanLista Galambos Ferenc: Korunk repertóriuma (1926-1940) nyomán
Az emberi nyelv keletkezésének új elmélete, Korunk, 1930, IX. 647-649. p. (Nyelvészet) Zola mai értelme, Korunk, 1930, IX. 669-671. p. (Émile Zola) A világháború erkölcstörténete, Korunk, 1930, XII. 909. p. (Történelem) Az ötéves terv, a nagy jelen és a kint rekedt író, Korunk, 1931, I. 66-68. p., (Orosz irodalom) Gyapjúáru Rt. /E./, Korunk, 1931, VII- VIII. 505-508. p. (Széppróza) Az első leány /Bogdanov/, Korunk, 1932, I. 67-69. p. (Bogdanov)
Irodalom Tamás Aladár: Emlékezés Vajda Sándorra. Élet és Irodalom, 1979. 44. sz.
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek
Máramarossziget magyar irodalmi élete
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar kritikusok Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Máramarosszigetiek Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1979-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar emigránsok a Szovjetunióban Kategória:Magyar emigránsok Ausztriában