A műszaki–technikai mértékegységrendszert műszaki számítások céljára hozták létre, annak érdekében, hogy az alapmértékegységek közé kerüljön az erő mértékegysége. Elnevezése a már korábban jóváhagyott MKS mintájára MKpS mértékegységrendszer lett.

Eredete Alkalmazása két forrásból származik. Az egyik: az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia 1901-es határozata arról, hogy a súly és a tömeg különbözik egymástól, és ehhez rögzítette az átszámításhoz szükséges állandót: a földi nehézségi gyorsulás törvényes értékét. Ebből következően az angolszász mértékegységrendszerben is elkezdték megkülönböztetni a tömeg (lbm) és az erő (lbf) mérésére meghatározott mértékegységeket (pound mass, pound force). Azokban az országokban, ahol már hétköznapi rutinná vált a méterrendszer, megtartották azt, csak annyit kellett módosítaniuk, hogy a tömeg helyett az erő legyen az alapmennyiségek egyike.

Alapmértékegységek A méteregyezmény által jóváhagyott MKgS (méter-kilogramm-szekundum) mintájára a MKpS jelet kapta (méter-kilopond-szekundum), ahol a kilopond mellett gyakran hivatkoznak a legfontosabb alapegységre, mint kilogramm erő (kilogramm-force).

A bevezetett új mértékegység a kp kilopond; az az erő, amely normál nehézségi gyorsulásnál egy kilogrammnyi tömegre hat. Ez tehát 9,80665-szer nagyobb, mint a N (newton). A prefixumokat a kilogrammhoz hasonlóan értelmezték. Ezért például a Mp nem milliószorosa, hanem ezerszerese az alapmértékegységnek, a p (pond) pedig ezredrésze.

A méter és a másodperc definíciója nem tér el az Általános Súly- és Mértékügyi Konferencián elfogadott értéktől.

Származtatott mértékegységek A rendszerben értelmezett mértékegységek Technikai tömegegység: akkora tömeg, amelyre a szabványos nehézségi erőtérben egységnyi súlyerő hat. Értéke ezért 9,80665-szer nagyobb, mint a kilogramm. Munka: m·kp: a megtett út és az erő skaláris szorzata Nyomaték: m·kp: adott sugár és az azon ható forgatóerő vektoriális szorzata (erőnyomaték, vagy forgatónyomaték) Fajsúly: kp/m³: a testre ható súlyerő és a (homogén) test térfogatának hányadosa

A rendszerhez kapcsolódó mértékegységek Teljesítmény: LE 75 m kp/s Nyomás: at, illetve ata, kp/cm² Mechanikai feszültség, rugalmassági modulus: kp/mm² Térfogatáram: m³/h, nem része a rendszernek, de a technikai mértékegységrendszerben rutinszerűen használták. A másodperc helyett az óra szerepel, és ez korlátozza a koherenciáját. Hőmennyiség: nem része a rendszernek; ezért a már korábban definiált kcal (kilogramm-kalória) mértékegységet használták. Ez súlyos hibája a rendszernek, mert megszünteti a koherenciáját, hiszen szorzótényezőt kellett használni. Ezen kívül külön bizonyítani is kellett, hogy a hő és a munka egyenértékű. Hőáram: kcal/h; nem a szabványos másodperc, hanem az óra mértékegységből vezették le.

Problémák Ezt a rendszert kezdetben csak gépészmérnöki számításoknál használták. Később a számításoknak már kapcsolódniuk kellett a villamosmérnöki számításokhoz, ahol viszont semmit sem definiáltak ebben a rendszerben. Megjegyzések

Források

mértékegység lexikon

Kategória:Mértékegységek