|} Személyszállító vonat a vonalon|thumb|right|250px A Bergen-vasútvonal (norvég nyelven: Bergensbanen) egy 371 km hosszú, 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított normál nyomtávú egyvágányú vasúti fővonal Norvégiában Bergen és Hønefoss között.

Az elnevezést gyakran Bergen-től Drammenen át Oslóig tartó teljes útvonalon használják, amely a személyszállító járatok végállomása, a kiindulási ponttól 496 kilométeres távolságra. Ez Észak-Európa legmagasabb vasúti fővonala, amely a Hardangervidda fennsíkot keresztezi 1237 méterrel a tengerszint felett.

A vonalon 39 állomás van és 1909 november 27-én nyílt meg.Holøs, 1984:73

A vonalon személy- és teherszállítás zajlik. A Norges Statsbaner NSB 73 motorvonatokat és NSB El 18 sorozatú villamosmozdonyokat üzemeltet. A teherforgalmat a CargoNet és a Cargolink bonyolítja.

A vasútvonal Bergenből Voss felé épült ki 1883-ban, mint a keskeny nyomtávolságú Voss vonal. 1909-ben folytatták az építkezést a hegyen át Oslóig, és az egész utat szabványos nyomtávolságúra építették át, és a Voss vonal a Bergen vonal részévé vált. A vonal egyvágányú, és 1954-1964 között villamosították. A Bergen-vonal a Bane NOR tulajdonában van mely a fenntartója is. A Flåm-vonal marad a Hardanger-vonal lezárása után az egyetlen leágazó vonal a Bergen vasútvonalról.

A vonal A teljes távolság Oslo-ból Bergenbe Drammenen keresztül 493 km, ebből a Bergen-vonal 372 kilométer. A vonalon összesen 182 alagút található, kb. 73 km hosszúságban, ebből 10 több, mint 2 km hosszúságú. Finse állomás található a legmagasabban, 1222,2 méter tenger szint feletti magasságban, míg a vonal legmagasabb pontja a Finse-alagútban 1237 méteres magasságban.

Története 2002-ben a Norvég Nemzeti Vasúti Hivatal arra figyelmeztetett, hogy a finanszírozás hiánya miatt Norvégiában az összes távolsági személyszállító vonal bezárásához vezethet, beleértve a Bergen vonalat is. Torild Skogsholm, közlekedési és kommunikációs miniszter arról biztosított, hogy a kormány nem a vasútvonalak bezárását követeli. 2004-ben a Haladás Párt azt javasolta, hogy zárják le a vasútvonalat, és helyettesítsék azt Bergen és Oslo között autópályával, azzal érvelve, hogy a vasút veszteséges, a buszos szállítás olcsóbb, míg a könnyebb teherautó-szállítás elősegíti a gazdaságot. Más politikai pártok elutasították a javaslatot, rámutatva a vasút jobb környezeti teljesítményére és arra, hogy a vasút nagy mennyiségű teherárut szállít. 2011. június 16-án egy hegesztési baleset következtében tűz keletkezett a Hallingskeid állomáson, aminek következtében a peron teljesen megsemmisült. Ez a vonal hétnapos bezárását okozta.

Fejlesztések Az Ulriken alagút jelenti a legnagyobb szűk keresztmetszetet a Bergen vonalon az Arnába tartó ingázók miatt. Második vágány építése a Bergensbanen legnyugatibb részén nemcsak a vonal ezen részén, hanem a hegyek közötti egész vonalon is kapacitást szabadítana fel..

Az eredeti tervek a Bergensbanen számára 1894-től egy új vonal - a Ringerike-vonal - megépítését tartalmazták Hønefoss-tól Sandvikáig, éppen Oslótól nyugatra. Ez a vonal 60 kilométerrel és 50 perccel csökkentené a távolságot a Bergensbanenen. Folyamatosan tárgyaltak a vasút megépítéséről, de az soha nem kapott támogatást. Ezeket a terveket 2000 után ismét megvitatták, és elkészült egy részletes terv. Más fejlesztésekkel együtt, összesen 7 milliárd norvég korona beruházással, az utazási idő négy és fél órára csökkenthető lenne.. A projekt megvalósítását 2019 és 2024 között tervezik.

Nagysebességű vasút Számos javaslat született az Oslótól Bergenig tartó nagysebességű vasútvonalra vonatkozóan. A Nemzeti Vasúti Igazgatóság számára végzett előzetes tanulmányok pozitív költség-haszon arányt vetettek fel az Oslótól Bergenig tartó nagysebességű vasút építésénél. A legmegfelelőbb útvonal megközelítőleg a meglévő útvonalat követné (de egy új Oslo – Hønefoss alagúttal). Feltételezzük, hogy az alacsonyabb költségek miatt Oslo – Trondheim és Oslo – Halden korábban épülnek.. Két lobbista javaslatot is indított az útvonalra vonatkozóan. Az egyik egy "nagy sebességű gyűrűt" foglal magában Oslóból, Numedalon át Geilo-ig, majd Bergensbanent követve Bergenig, majd dél felé Stavangerig, majd Kristiansandon keresztül vissza Oslóba. A Norsk Bane elindította az ötletet, hogy közös vonalat építsenek Oslótól Haukeliig, majd egy leágazást Bergenre és Stavangerre.

Az ilyen nagy távolságú nagysebességű vasútvonalak nem szerepelnek a 2010–2040 közötti előzetes hosszú távú tervben, és valószínűleg a Hamar–Trondheim és a Drammen–Kristansand vasutakat építik meg először, mivel könnyebben megépíthetők. Valószínűleg valamikor a 2030–2060 közötti időszakban fognak nagysebességű vasutat építeni Bergenbe.

Vasútállomások thumb|250px|A Bergen-vasútvonal magasság diagramja

Állomás Magasság (m) TávolságOslótól (km) TávolságBergentől (km)100px Oslo S 2 0 493100px Asker 104 24 469100px Drammen 2 41 452100px Hokksund 8 58 435100px Vikersund 67 84 409100px Hønefoss 96 112 381 Flå 155 174 319100px Nesbyen 168 208 285100px Gol 207 225 268100px Ål 436 250 243100px Geilo 794 275 218100px Ustaoset 990 286 207100px Haugastøl 988 297 196100px Finse 1222 324 169100px Hallingskeid 1110 345 148100px Myrdal 867 358 135100px Upsete 850 364 129100px Mjølfjell 627 376 117100px Voss 57 407 86 Dale 43 447 46100px Arna 8 483 10100px Bergen 2 493 0

Irodalom

További információk

Jernbaneverket entry Norsk Jernbaneklubb entry 7,5 órányi HD minőségű videó a vonalról The railway tour in Google Earth (with references to the 7,5 hour documentary) RailCowGirl youtube csatornája (a felvételek a Bergen vasútvonalon készültek)

Jegyzetek

Kategória:Norvégia vasútvonalai