Kisheresztény (szlovákul Malé Chrašťany) Bélád településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.
Fekvése Aranyosmaróttól 10 km-re délnyugatra fekszik.
Története 1209-ben említik először. 1388-ban "Kýsherestien" alakban említi oklevél. 1318-as vámhelyként (Hyrischan) való említése kérdéses.Weisz Boglárka 2013: A királyketteje és az ispán harmada. Budapest, 197. A Gyepes család birtoka volt, más része a gímesi váruradalomhoz tartozott. Ebben az időszakban a Dervence-patakon vízimalom is működött a faluban. 1425-ben Herestien alakban említik.C. Tóth, N. - Lakatos, B. 2013: Zsigmondkori oklevéltár XII. Budapest, 430-431 No. 1110. 1461-ben az Elefántyak elpusztították az itteni vámot és megostromolták Gímes várát.Follajtár Ernő 1934, 174. 1715-ben 6 adófizető személyt írtak össze.
Vályi András szerint "Kis Heresztény. Tót falu Bars Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Barshoz 2 1/2 mértföldnyire, földgye, és réttye termékeny, piatzozása közel, malma alkalmatos."
Fényes Elek geográfiai szótárában "Herestyén (Kis), Male-Chrasztany, tót falu, Bars vmegyében, Nyitra vármegye szélén: 181 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Verebély."
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.
Népessége 1910-ben 125, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben Bélád 1536 lakosából 1513 szlovák volt.
Nevezetességei Romantikus stílusú Szent Kereszt kápolnája 1854-ben épült, alatta sírbolt található.
További információk Bélád hivatalos oldala Kisheresztény Szlovákia térképén
Jegyzetek
Források 2020 Zsigmondkori Oklevéltár XIV. 1427. Budapest, No. 278, 977.
Kishereszteny Kategória:Bars vármegye települései