Ugró Gyula (Nagykőrös, 1865. május 10. – Újpest, 1949. november 4.) ügyvéd, Újpest város első polgármestere. 180px|bélyegkép|Ugró Gyula domborműves emléktáblája, Budapest, IV., István út 14. Tóth Dávid, 2001 balra|180px|bélyegkép|Sírja a Megyeri temetőben (20-1-1-2) Életpályája Nagykőrösön született, családjával születése után röviddel Újpestre költöztek. Életének legfontosabb állomásai ehhez a városhoz kötődik. Szülei: Ugró Károly és Unyi Mária. Újpesten járt elemi iskolába, Pestre járt gimnáziumba. 1877-ben megalakították az Újpesti Közművelődési Kört, melynek később alelnöke lett. Középiskolai tanulmányai után a budapesti tudományegyetemen tanult, ahol 1889-ben ügyvédi vizsgát tett. 1885-ben Berényi Antallal, Székely-Sonnenfeld Ábrissal és Goll Jánossal együtt megalakították az Újpesti Torna Egyletet. 1890-ben a Honvédelmi Minisztérium hivatalnoka lett. 1893-tól a Társadalmi Lapok című folyóirat szerkesztője. 1899-ben adták át az Újpesti Közművelődési Kör székházát az Árpád út 66. sz. alatt, aminek felépítését ő szorgalmazta. 1903-ban a 48-as Függetlenségi Párt helyi szervezetének elnöke lett. 1906. június 5-én Újpest nagyközség bírájának választották. 1907. augusztus 9-én várossá nyilvánítása után Újpest polgármestere lett. 1913-ban polgármesteri címéről lemondatták, és visszavonult a közügyektől. Az 1920-as évektől ismét bekapcsolódott a közügyekbe, részt vett a képviselő-testületi bizottság munkájában. Fontosabb műveit ebben az időszakban írta meg, így az Újpest történetét összefoglaló monográfiát is. A második világháború után haláláig ügyvédként tevékenykedett.
Magánélete 1893-ban megnősült. Felesége: Reisich Aranka. Gyermekeik: Ilona, Sarolta és Zuárd.
Emlékek Emlékét márványtábla őrzi a Városháza épületén, nevét utca viseli.
Értékelése Újpest legjelentősebb polgármestere. Hivatali idejében a város (Budapest, Temesvár, Pozsony után) az ország negyedik legnagyobb iparvárosa lett. Komoly iparvállalatok települtek Újpestre, kiépültek a legfontosabb közművek (utcák, közvilágítás, vízvezetékek), a legfontosabb középületek (iskolák, járásbíróság, tűzoltólaktanya, munkásotthon, víztorony, vágóhíd).
Főbb művei Az önálló vámterület és a magyar ipar (1904) A köztisztviselő jutalma (1913) A múlt világából (1932) Újpest 1831-1930 (monográfia, 1932) A lélek szárnyán (1934) A tél végén (1934) Nyugdíj golgota (1936) Magyar dal, magyar lélek, magyar vér (verseskötet, 1937)
Jegyzetek
Források, külső hivatkozások Újpesti Helytörténeti Értesítő Repertóriuma és számai online. Róla szóló és általa írt cikkek. Újpest Lexikon Újpest honlapja
Kategória:Magyarországi politikusok Kategória:48-as Függetlenségi Párt-tagok Kategória:Magyarországi polgármesterek Kategória:Nagykőrösiek Kategória:Újpestiek Kategória:1865-ben született személyek Kategória:1949-ben elhunyt személyek