A Béta Centauri (β Cen, β Centauri, Beta Centauri, Hadar) a Kentaur csillagképben található, az égbolt tizenegyedik legfényesebb csillaga.
Magyarországról nem látható.
Leírása A Béta Centauri vizuális kettős. Párja, amit Hadar B-nek nevezhetünk, 3,9 magnitúdós, és mindössze 0,5 szögmásodpercre van a fő csillagtól (2009), ezért nehéz megpillantani. A Hadar B 250 év alatt tesz egy keringést a fő csillag körül, legkisebb távolsága 110 CsE. A Napunknál több százszor fényesebb, forró, B8 színképosztályú.
A Béta Centauri azonban önmaga is kettőscsillag, ezt interferometriai mérésekkel mutatták ki. A Hadar A két, egymáshoz nagyon hasonló csillagból áll (RBT 1 Aa,Ab (WDS), melyek egymás körül 357 napos keringési idővel keringenek. Átlagos távolságuk egymástól 2,59 CsE, de a pálya erősen elliptikus. A legközelebbi pontnál 0,46 CsE távolságra vannak egymástól (ez annyi, mint a Nap-Merkúr távolság), a legtávolabbi ponton pedig 4,72 CsE távolságra (ez a Nap-Jupiter távolságnak felel meg). A csillagok tömege 10,7, illetve 10,3 naptömeg. Abszolút fényességük –3,85, illetve –3,70. Átmérőjük a Napénak 8-szorosa. A pár legalább egyik tagja (de lehet, hogy mindkettő) Béta Cephei típusú változócsillag. Fényességük kevéssé változik, ennek periódusideje 4 óra. Mindkettő fényességi osztálya III, B1 színképű óriás. Felszíni hőmérsékletük 22 000-25 000 K között lehet.
A távoli jövőben a Hadar A csillagai vörös óriássá válnak. Egyikük vagy mindkettő szupernovává válhat, vagy fehér törpék lesznek.
Történetei Az Afrika déli részén élő busmanok szerint az Alpha Centauri és Béta Centauri „olyan férfiak, akik valamikor oroszlánok voltak”.
Nevének eredete Az ókori Kínában a neve „Mah Fuh”, aminek jelentése R. H. Allen szerint „a ló hasa”.
Gyakori név a Hadar és az Agena. Az Agena modern név, először a 19. században alkalmazták. Bár R. H. Allen nem közli a jelentését, más tudósok szerint a név a görög alfa és a latin genu kombinációja (=térd). A „térd” vonatkozás onnan ered, hogy Klaudiosz Ptolemaiosz a Béta Centaurira úgy tekintett, mint ami a Kentaur első bal lábát jelzi. A kezdőbetű azonban, ami az alfa betűből származik, téves, hiszen abban a csillagképben nem ez a legfényesebb csillag.
A Hadar gyakrabban használt név a Béta Centaurira, mint az Agena. Paul Kunitzsch szerint a régi arabok adták a hadari és al-wazn neveket egy csillagpárnak, de a későbbi, tudós arabok a késő középkorban ezeket a csillagokat az Alfa/Béta Centauri, vagy az Alfa/Béta Leporis nevekkel illették (Lepus - nyúl). Jóval később (és „önhatalmúlag”, teszi hozzá Kuntizsch) a Hadar nevet kezdték alkalmazni a Béta Centaurira. Kunitzsch szerint a hadari egy tulajdonnév, aminek nem ismert a jelentése. R. H. Allen fordítása szerint: „talaj” (vagy „föld”). Ez abból eredhetett, hogy az arab megfigyelők számára nem sokkal a talaj fölött volt látható.
Guy Ottewell művében („Astronomical Companion”) a Hadar nevet az arab al-Hadar szóból származtatja, aminek jelentése: „benépesített föld” (szemben a sivataggal - jegyzi meg Ottewell).
Megfigyelése Csak a déli féltekéről látható, a Dél Keresztje csillagképtől keletre található (a közelebbi csillag).
Jegyzetek
Források Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008,
További információk http://stars.astro.illinois.edu/sow/hadar.html Universe Today
Kategória:Csillagok Kategória:Változócsillagok Kategória:Kettőscsillagok Kategória:B színképtípusú csillagok