Nagyvezekény (szlovákul Veľké Vozokany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.
Fekvése Aranyosmaróttól 7 km-re délre, a Sirocsina-patak bal partján fekszik.
Elnevezése A Vezekény szó a török bazakan (= dísz, díszecske) szóból származhat, amelyből a besenyő eredetű Osli nembeli Vezekény nemzetség neve származik. A Vezekény helynevet személynévi eredetűnek is tartják.Tóth Valéria 2016: Helynevek és személynevek rendszerösszefüggései a régi magyar nyelvben. In: Az ember és a nyelv - térben és időben. Kolozsvár, 80.
A település első fennmaradt írásos említésében 1209-ben Wezeken alakban szerepel. Mivel az első bécsi döntés nem érintette, ezért a település utolsó magyar hivatalos formája 1906-tól Nagyvezekény, korábban kötőjeles formában használták.A magyar közigazgatásban az 1898/IV. törvénycikk nyomán a Belügyminisztérium rendelete határozta meg a hivatalos településnevet (Belügyi Közlöny XI/41, 415 Bars vármegye községei és egyéb lakott helyei neveinek megállapítása)
A szlovák jogrend értelmében a településeknek vagy azok részeinek ma is csak egy hivatalos szlovák neve van,Új Szó 2022. július 26. tehát a magyar helységnévhasználat a kormányrendeletek mellékletei ellenére nem minősülnek hivatalos magyar helynévnek, de az 534/2011 sz. szlovák kormányrendeletének melléklete, illetve előzményei amúgy sem érintik.Az 534/2011. sz. szlovák kormányrendelet melléklete, eredetileg a 221/1999-es kormányrendelet mellékletének módosítása.
Története A települést 1209-ben "Wezeken" néven említik először. Egykor a garamszentbenedeki bencés apátság birtoka, majd 1228-ban a nyitrai püspökségé. A 13. század során a Hont-Pázmány nemzetség és a Maróthy család a birtokosok. 1381-ben "Eghazaswezekyn" alakban említik. 1618-ban a környező területekkel együtt török fennhatóság alá került. 1652. augusztus 25-én a királyi hadak itt csaptak össze a törökkel, a bizonytalan végkimenetelű csatában négy Esterházy esett el.
Vályi András szerint "Nagy, és Kis Vezekény. Két faluk Bars Várm. Nagy-Vezekénynek földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, Kis-Vezekénynek pedig Bocskay, és Szmertsnik Uraságok, lakosaik katolikusok, ’s más félék is; Kis Vezekény amannak filiája; fekszenek Ar. Maróthoz 1 1/2 mértföldnyire; határbéli földgyeik középszerűek, mint vagyonnyaik."
Fényes Elek szerint "Vezekény (Nagy-), (Velke Vozokány), Bars m. tót falu, Ar. Maróthoz délre 1/2 mfd., 386 kath. lak., s termékeny jó határral. F. u. az esztergomi káptalan. – Vozokány mezején 26-ik aug. 1652-ben igen keményen megverték a magyarok a törököket, s ezen alkalommal 186 keresztény rabot szabaditottak meg. Azonban siralmas leve ezen győzelem a fényes érdemü Eszterházy családra; mert az elesett 48 magyarok közűl 4 Eszterházy maradt a csatatéren, u. m. László, Kristóf, Ferencz s Márton, kiknek neveik örökitésére gr. Eszterházy Imre esztergomi nagyprépost 1734-ban oszlopot is állíttatott e vérmezején, de a felirás már alig olvasható. Ut. p. Verebély."
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 465 lakosából 422 szlovák, 16 német, 15 magyar anyanyelvű és 12 csecsemő; ebből 446 római katolikus, 18 zsidó és 1 református volt.
1890-ben 431 lakosából 414 szlovák és 6 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 463 lakosából 437 szlovák és 18 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 471 lakosából 407 szlovák, 60 magyar, 4 német anyanyelvű, ebből 466 római katolikus és 5 zsidó vallású.
1921-ben 527 lakosából 525 csehszlovák és 2 magyar volt.
1930-ban 540 lakosából 535 csehszlovák és 3 magyar volt.
1991-ben 534 lakosa mind szlovák volt.
2001-ben 526 lakosából 514 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 508 lakosából 484 szlovák volt.
2021-ben 448 lakosából 440 szlovák, (+1) cigány és ruszin, 3 egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Neves személyek Itt született 1886. december 15-én Kolecsányi Kálmán kertészeti szakember. Itt született 1938. június 13-án Elo Havetta filmrendező.
Nevezetességei Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt. 1742-ben barokk stílusban alakították át. Az 1652. évi csata emlékműve. A község fúvószenekara. Lipa népi énekkar. Vozokanček népi gyermekcsoport.
Jegyzetek
Források Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 199. Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava, 156-157. Lajoš a kol. 1964: Nitra slovom i obrazom. Bratislava, 40.
További információk Községinfó Nagyvezekény Szlovákia térképén Travelatlas.sk E-obce.sk
Kategória:Az Aranyosmaróti járás települései Kategória:Bars vármegye települései