Kamaszy Mátyás (Matej Kamaszy, Szénavár, Hont vármegye, 1817. február 9. – Besztercebánya, 1894. január 22.) besztercebányai kanonok.
Élete
1840. szeptember 8-án miséspappá szentelték fel, káplánkodása után 1842. február 28-án a besztercebányai római katolikus főgimnázium tanára lett és 1849. december 8-tól az intézet igazgatója volt 1852 augusztusáig, amíg állását az óhegyi plébániával nem cserélte fel. Mint tanár sokat fáradozott az intézet megmagyarosításán. 1858-ban alesperes, 1863-ban tiszteletbeli kanonok és hajniki, 1866-ban breznóbányai plébános, 1876-ban a szeminárium rektora, 1877-ben az egyházkerület iskolainak felügyelője, 1879-ben apát, 1886-ban a püspöki líceum aligazgatója, 1889-ben őrkanonok és jubiláris pap lett.
Munkái
Kázen pri přiležtosti slavne wikonaného, za uvedenja pokojo «Teba Boha chválime», v Nedelu po sv. Duchu r. 1849... Beszterczebánya, 1849. (Egyházi beszéd.) Ipolyi Arnold szívemléke. Beszterczebánya, 1887.
Források
Magyar Sion 1889. 72. l. Schematicus Historicus Dioec. Neosoliensis 1876. 71., 445. l. Schematismus Neosoliensis 1893. 11., 102., 1896. 125. l. A beszterczebányai kir. kath. főgymnasium Értesitője 1895. 246., 256. l.
Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Besztercebányai kanonokok Kategória:1817-ben született személyek Kategória:1894-ben elhunyt személyek