Nagybánhegyes

Nagybánhegyes (1908-ig Tótbánhegyes, ) község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.

Fekvése Orosházától délkeletre fekszik, Mezőkovácsháza északi szomszédságában. További szomszédai: észak felől Medgyesbodzás, kelet felől Magyarbánhegyes, nyugat felől Kaszaper, északnyugat felől pedig Csanádapáca.

Megközelítése Közigazgatási területét érinti a Csanádapáca-Dombegyház(-Arad) közti 4439-es út és az Orosháza-Mezőkovácsháza közti 4428-as út is, de központján csak a két előbbi utat összekötő 4441-es út halad végig, az említett települések mindegyike irányából csak ezen érhető el. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás Mezőkovácsháza vasútállomása.

Története Az 1592 lakosú Nagybánhegyes Békés vármegye déli részén helyezkedik el. Az írásos adatok azt bizonyítják, hogy Bánhegyesse néven már a 15. században is lakott volt. Nevét Maróti János macsói bántól kapta, a hegyes szó pedig rétet, kaszálót jelent.

Az 1552-es törökdúlás mindent elpusztított, szétszórta és tönkretette a lakosságot. A 17. századig az egész környék lakatlan pusztaság volt.

Bánhegyes újraalakulása 1832-re tehető, ami a nagylaki telepeseknek köszönhető. Akkor a bérlők 120 fős települést hoztak létre, és főként külterjes szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoztak. A lakosok főként szlovákok voltak, később érkeztek melléjük magyar, román és német családok. 1850 körül több tótajkú család érkezett Tótkomlósról, Orosházáról, innen kapta a falu a Tótbánhegyes elnevezést.

A nagy előtagot 1908-ban nyerte el a falu, 5205 lakossal. A ki- és betelepítéssel 1947-ben a falu szlovák lakosságának 80%-a az akkori Csehszlovákiába települt. Helyükre az ottani magyarokat kényszerrel hozták marhavagonokban Vágfarkasd és Negyed községekből. Lassan bár, de bekapcsolódtak a község életébe.

A község az 1950-es megyerendezésig Csanád vármegyéhez tartozott, azóta Békés megye része.

A Zalka Máté Termelőszövetkezet 1949-ben alakult 84 hold területtel, majd a hatvanas évek elején, a nagy téeszesítéskor jött létre az Aranykalász és Kossuth Termelőszövetkezet. A három TSZ 1975-ben egyesült Zalka Máté néven. A rendszerváltásig a lakosság 98%-a dolgozott a szövetkezetben, 1200 taggal. A téesz megépítette a modern tejüzemet, melynek termékei nemcsak az országban, hanem külföldön is ismertté váltak. Például a híres Túró Rudi termék, vagy a kézzel gyártott parenyica sajtféleség.

A Petőfi Sándor Művelődési Ház 1962 óta működik, itt található a községi könyvtár is 12 ezer kötetes könyvállományával. Érdekes látnivalót kínál az 1895-ben épült, műemlék jellegű evangélikus templom és a hősi halottak emlékműve a főtéren. 2002-ben elkészült a központi park és a piactér az ott található százéves védett fákkal és szökőkúttal.

A látnivalókon túl érdekes rendezvény várja minden évben az idelátogatókat augusztusban. Több éve tartják meg a hagyományos paprikafesztivált.

A községben 1971-ben tört fel először a gyógyhatású termálvíz, helyszínén jelenleg is termálfürdő működik. A fürdő épülete mellett kialakított kemping egész évben várja a turistákat.

A községnek általános iskolája és óvodája van.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Sztankó István (független) 1994–1998: Sztankó István (független) 1998–2000: Oláh Vilmosné (független) 2000–2002: Jancsó Ottó (független)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Jancsó Ottó (Fidesz-Gazdakör) 2006–2010: Jancsó Ottó (független) 2010–2014: Jancsó Ottó (Fidesz) 2014–2019: Farkas Sándor (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Farkas Sándor (Fidesz-KDNP) 2024– : Farkas Sándor (Fidesz)

A településen 2000. november 5-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 12%-a szlovák és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,9% románnak, 0,2% szerbnek, 16,9% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,7%, református 15,2%, evangélikus 24,4%, felekezeten kívüli 10,9% (17,1% nem nyilatkozott).Nagybánhegyes Helységnévtár

2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 7% szlováknak, 1,3% románnak, 0,6% cigánynak, 0,4% szerbnek, 0,1-0,1% horvátnak, németnek és ruszinnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,4% volt római katolikus, 14,8% evangélikus, 13% református, 0,3% ortodox, 0,1% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 17,3% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).Nagybánhegyes Helységnévtár

Nevezetességei Első világháborús emlékmű, főtér I. világháborús magyar katonasírok. Második világháborús német katonasírok. Evangélikus templom, főtér Paprika fesztivál Nagybánhegyesi Termálfürdő

Híres emberek Itt élt nagybánhegyesi Montágh Sándor, magyar nemes. Született 1859. május 19-én, meghalt 1945 májusában, ausztriai deportálásban. Itt született Dr. Hanzó Lajos, Kossuth-díjas (1955) pedagógus, történész (Nagybánhegyes, 1915. szeptember 7. – Szarvas, 1964. november 21.) Itt született 1867-ben Thaisz Lajos botanikus. 1910-ben a Földművelésügyi Minisztérium központjában, ahol mint gazdasági botanikus vett részt a rét- és legelőjavítási mozgalmakban. Itt született Korbuly Mihály (Tótbánhegyes, 1868. július 9. - Budapest, 1939. január 18.) - Vegyészmérnök. Tanulmányait a zürichi műegyetemen és tudományegyetemen végezte, mérnöki oklevelét 1901-ben, a bölcsészdoktorit 1902-ben szerezte, ettől kezdve a budapesti Állatélettani és Takarmányozási Állomás vegyésze. 1904-ben a szennyvíztisztítás és a halászati igazgatás kérdéseinek tanulmányozására külföldi utat tett. Ennek eredményeként készült tanulmánya alapján állították fel 1906-ban a Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomást, melynek 1907-től igazgatója volt. Mint kísérletügyi főigazgató 1933-ban vonult nyugalomba. Értekezései hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg. Itt született 1947-ben Dr. Illés Károlyné Botyánszky Anna népi iparművész, a Népművészet Mestere.

Testvértelepülései Vágfarkasd (Szlovákia) Gelence (Románia) Pankota (Románia)

Jegyzetek

Források Barna János (szerk.): Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek. Budapest. 1929 Molnár Benő: Építkezés Nagybánhegyes tanyavilágában. Agrármozgalmak. Nagybánhegyes, 1953. 20 p. 2,5 ív rajz., ltsz.: 347-1966.

További információk Nagybánhegyes község hivatalos weboldala Paprikafesztivál Nagybánhegyes az utazom.com honlapján Ásatások Nagybánhegyes határában

Kategória:Békés megye települései Kategória:Magyarország fürdőhelyei Kategória:Csanád vármegye települései