A Szerelem-sziget, a Fejes-völgy és a Veszprémvölgy

A VeszprémvölgyA Veszprémvölgy nevét egybe írják, mint a Lánchídét. és a Szerelem-sziget Veszprém egyik legszebb része. Természetes vízparti élővilágával, majd ezeréves történelmi múltjával a város egyik legkedveltebb helye. A környéken van két nevezetesség is: a vár és az állatkert. A területen két Árpád-kori műemlék is van: a Veszprémvölgyi apácakolostor és a Margit-romok. Felette fut a műemlék jellegű Szent István völgyhíd. A közpark és az út fontos és közkedvelt a helyiek és a turisták körében is. Területén van a jezsuita kolostor, amit sosem szenteltek fel, és amelyben kiállításokat, koncerteket rendeznek. A területén sok játszótér és egy vízi labirintus is található. Esetenként problémát jelent, hogy a terület nagyon vizes, mert a környező hegyekről több víz jön le, mint amit a patak el tud szállítani.helyszín

Nyugati kapu

Veszprém nyugati széle a VeszprémvölgyA Betekints-völgy az újabb neve a Veszprémvölgynek. A szocializmus alatt ezt a nevet használták nem történelmi volta miatt (pedig ez is régi név). Újabban többet használják újra a Veszprémvölgy nevet, például a környékbeli Veszprémvölgyi út vagy a környék turisztikai oldala, a http://veszpremvolgy.hu. És mint Veszprém középkori városrésze vagy mint nem hivatalos városrész csak ezt használjuk. (vagy Betekints-völgy) és a Fejes-völgy. A két völgy közé van "V" alakban beékelődve a Benedek-hegy, ami közterület. A délnyugati völgy oldalát képező Gulya-domb sziklás szegélyén található kilátóból gyönyörű kilátás nyílik a völgyekre. Habár helyileg ugyanott találhatók, történelmük, földrajzi adottságaik különbözők.

Veszprémvölgy

bélyegkép|balra|150px A Veszprémvölgybe nyugatról folyik be a Séd patak, itt a völgy kinyílik. A Veszprémvölgy Veszprém egyik legrégebben lakott városrésze volt, már 1000 környékétől lakták. A völgyön egy kövezett bicikliút és egy gyalogút vezet át. A terület őshonos fája a szomorúfűz, de sok tűlevelű fa is található itt. Van egy kis tó is, ami az 1961. május 1-jén átadott, és az 1970-es évekig működő Vidámpark csónakázótava volt. A vidámparknak volt kisvasútja, egy volt megálló most pihenőként üzemel. A vidámparkban volt még egy óriáskerék, egy rakéta- és egy csónak-körhinta, egy csacsifogat és kisebb játszótéri játékok. A park alig tíz évig virágzott, utána népszerűsége ellenére a fenntartásához szükséges pénzt csökkentették. A kis tó élővilága újraéledt az utóbbi tíz-tizenöt évben, ezt lehet megcsodálni a tó szigetéről, ahova híd vezet be. Két játszótér van a területen. A Népmesék játszótér az A part alatt című népdalt örökíti meg. A környező sziklafalat mászni lehet. A völgy a keleti végén egybenyílik a festői Fejes-völggyel. A régi vidámpark területe, a Betekints-völgy, de az egész Séd-völgy fenn van Magyarország védett természeti területeinek listáján. Két műemlék van itt: a Jezsuita kolostor és a Veszprémvölgyi apácakolostor. A helyszín

Jezsuita templom

bélyegkép|250px|A templom oldalról

A török hódoltság után a domonkos apácák birtokait és a kolostor romjait a győri jezsuiták kapták meg 1625-ben, majd a régi templom maradványain, közvetlenül a kolostor mellé, annak köveit felhasználva 1747-ben kezdték építeni a ma is látható új barokk templomot, amely teljesen soha nem készült el. A kőfaragásokban, stukkódíszekben gazdag nagyméretű templom falai már készen álltak, ám mielőtt befejezhették volna, II. József feloszlatta a rendet. Ebből kifolyólag a templomot soha nem szentelték fel, és a jezsuita szerzeteseknek el kellett hagyniuk Veszprémet, kiknek helyébe senki sem lépett. A völgyben az egyházi szellemi élet a 18. század végére fokozatosan megszűnt.

A ’60-as években az állatkert és a vidámpark létesítésekor sátortető került a maradványokra, és utána múzeumi raktárként használták. Az 1990-es években a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vette át a kezelését, ekkor tervet készítettek a felújítására is. 2009-ben Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata húsz évre vagyonkezelésbe vette a templomot és az egykori veszprémvölgyi apácakolostor romjait. A templom most kiállítások és hangversenyek színhelyeként szolgál.A hely történelme

A Veszprémvölgyi apácák kolostorának romjai bélyegkép|balra|Az alapítólevél bélyegkép|200px|A boltív oldalról

Az veszprémi településmagoktól elkülönülten, a Séd-völgy nyugati részén (Veszprémvölgy, más néven Betekints-völgy) kapott helyet a Szűz Mária-apácakolostor. A kolostor az első apácazárda és nevelőintézet volt Magyarországon, melynek feladata az volt, hogy az előkelő magyarok leányait a keresztény hit igazságaira oktassák, s a nyugati udvaroknál otthonos műveltség, finom modor, jóízlés és művészi kézimunka titkaiba beavassák.

A veszprémvölgyi apácakolostor alapítását a történeti adatok I. István magyar királyhoz kötik. Úgy tartják, hogy a görög apácák kolostorához közeli völgyben zajlott István és Koppány csatája is. A kolostor ismeretlen keltezésű, Veszprémvölgyi oklevél néven is ismert görög nyelvű alapítólevele I. Kálmán 1109-es átiratában maradt ránk, mely szerint a király több falut adományoz nekik, óriási javadalommal. Az átirat a Magyar Országos Levéltár legkorábbi eredeti dokumentuma.

Annyi bizonyos, hogy a bazilita apácák kolostorának alapítása megelőzte a püspökség alapítását. Az ortodox keresztény kolostort István valószínűleg fia, Szent Imre herceg feleségének, egy bizánci hercegnőnek a kíséretében érkező Szent Vazul rendjéhez tartozó apácák számára hozta létre. A görög szertartású apácák azért is állhattak különös megbecsülésben, mert jártasak voltak a híres bizánci műhímzésben. Vannak, akik azonban letelepítésüket a már mélyen vallásos Sarolt fejedelemasszonynak – Szent István édesanyjának – tulajdonítják, hiszen ő Bizáncban keresztelkedett.

Újabban azonban mindinkább az a vélemény hódít teret, hogy nem görög, hanem Bajorországból betelepített benedekrendi apácák működtek a veszprémvölgyi kolostorban, akik Gizella kíséretében hazulról, Regensburgból érkeztek.A város kedvenc tartózkodási helye volt I. István feleségének, Gizellának; valószínűleg ezzel áll összefüggésben, hogy évszázadokon át a veszprémi püspökök joga volt a magyar királynék megkoronázása, és viselhették a királyné kancellárjának címét. Egyes feltételezések szerint több Árpád-házi királyné sírja is Veszprémben keresendő (lásd )

A nőnevelés mellett a veszprémvölgyi apácák feladata volt az országban épülő templomok egyházi ruhákkal való felszerelése. Korabeli emlékek alapján ugyanis az egyházak felállításánál Szent István magára vállalta az egyházi ruhák előállítását, míg papokat és könyveket adni a püspökök dolga volt. A templomok egyházi ruhákkal, díszes terítőkkel és misemondó ruhákkal való felszerelésének feladata így Gizella királynéra hárult, aki ezt udvarhölgyeivel, de főként a veszprémvölgyi apácákkal végezte. Valószínűleg a veszprémvölgyi apácák 1020 körül alapított monostorában készült az a miseruha, amelyet 1031-ben a monostor apácái varrtak a székesfehérvári bazilika számára bíborselyemből és díszítettek sodrott aranyszálakkal, és amely később a magyar királyok koronázási palástja lett. A hagyomány szerint a palást készítésében maga Gizella királyné is részt vett. Erre a palást latin felirata engedett következtetni: „Casula haec operata et data est ecclesiae s. Mariae sitae im Civitate Alba: Anno incarnationis Christi MXXXI, Indictione XIIII. a Stephano Rege et Gisla Regina” („E misemondó ruhát Szűz Mária Fehérvár városban lévő egyházának készítetté és adá Krisztus megtestesülésének 1031. évében, az adókivetés 14. esztendejében István király és Gizella királyné”).

A kolostorhoz keletelt templom tartozott, egyenes szentélyzáródással, nyugati végén négyzetes toronnyal. Később az északi falához kápolnát építettek, benne kriptával. Ezeket azonban nem sokra rá el is bontották, mert új templomot építettek a korábbitól északra, 25 méter hosszú hajóval és a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. 1240 környékén, IV. Béla király kérésére az ortodox apácák helyét ciszterciek vették át. Az ő nevükhöz köthető a kolostor helyreállítása és kibővítése a 14. század végén. Az 1387-ben Konch mesterrel megkötött szerződés megmaradt az utókornak: megrendelték többek között a torony beboltozását, új épületrész emelését, betegszoba, ebédlő építését, kőből és cserépből kemencék felhúzását, boltozott vízvezeték, csatorna, vízöblítéses árnyékszékek kialakítását, mindezek vakolását, meszelését, burkolását. A részletes felsorolás különleges építéstechnikai érték, utal arra, hogy egy korszerű, korához képest igencsak jól felszerelt kolostor működött itt. A zárda végül, hasonlóan a Szent Katalin domonkos apácakolostorhoz, 1552-ben, Veszprém török ostromakor néptelenedett el. Az apácák értékeikkel, levéltárukkal együtt Körmendre vonultak, birtokaikat sem gondozta senki. Már csak a falak alapjai láthatók, de azok jó állapotban.

Fejes-völgy

A Veszprémvölggyel ellentétben ez a völgy nem rendelkezik nagyobb történelmi múlttal, de ez is fontos szerepet játszott Szent István életében. A néphagyomány szerint István Koppánnyal Veszprém környékén vívta sorsdöntő csatáját, majd ebben a völgyben fejeztette le és daraboltatta fel, hogy testrészeit szétküldje az országba elrettentésül. Ezóta hívják a helyet Fejes-völgynek. A történet feltehetően nem igaz, ugyanis nem találtak semmi arra utaló bizonyítékot, hogy Koppányt itt végezték volna ki. A terület sokáig érintetlen volt, de amikor a város terjeszkedése megindult, szeméttelep lett. A 19. század elején leirtották a terület őshonos fáit, a tölgyeket, és feketefenyőt telepítettek helyére. Csak az 1950-es években éreztek rá e terület szépségére. Elkészítették az első terveket, és elindították a levelezést az állatkertbe fajokért. Veszprémi fiatalok, idősek és egyetemisták segítségével 1958. augusztus 2-án átadták Magyarország harmadik állatkertjét. Az állatkertet a híres magyar Afrika-kutatóról, Kittenberger Kálmánról nevezték el.A Fejes-völgyről röviden

Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark

bélyegkép|Zebra és orrszarvú

Az állatkert, hivatalos nevén a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, alapítása óta mind területileg, mind minőségileg sokat fejlődött, Veszprém egyik leghíresebb része lett. A félszáz éves állatkert majdnem 90 állatfajt, több mint 300 állatot és sok élőhelyet tud bemutatni.Az állatkert állatfajai Sok állatfaj csak itt tekinthető meg Magyarországon, emellett a park fajmegmentési-projektekben is részt vesz. A látogatók kedvencei közé tartoznak az Afrika-szavanna kifutó, a Csimpánzvilág, az ázsiai elefántok, és a borjúfókák. Az állatkert mára kinőtte a Fejes-völgyet, és kiterjeszkedett a völgy mellett található Gulya-dombra. Az állatok és növények bemutatásán kívül játszóházakat, rendezvényeket és erdei iskolát szervez. Az állatkert az év minden napján nyitva tart.Az állatkert nyitvatartási ideje

A vár alatt

Noha a vár és a Benedek-hegy nem tartozik a Séd-völgyi területek közé, de mivel a hegy lábánál fut a patak, ezért róla is szólni kell. A Benedek-hegy kedvelt hely a veszprémiek körében, mert gyönyörű kilátása van a város egészére. Területére terveztek egy kálváriát, de csak az 1904-ben felállított kereszt látható. A keresztig kiépített út vezet padokkal, szemetesekkel, de a kereszt után nincs semmi. A hegy alatt lakók érdekében a hegy be van kamerázva.

A hegy alatt egy nagy közpark terül el. Ez a terület csak az utóbbi években épült ki igazán. A park egyik végén van egy szökőkút, s ennek vizét vezeti végig a parkon egy vízi labirintus. Zöldterületnek is gyönyörű, a növényzet cseréje 2010-ben történt meg, amikor rózsákat, bokrokat helyeztek el.

Margit-romok bélyegkép|220px|balra|Margit-romok távolról bélyegkép|170px|A Margit-romok este, díszkivilágításban

A Szent Katalin domonkos apácakolostor romjai, amiket a köznyelv csak Margit-romoknak nevez, Veszprém Dózsaváros nevű városrészében, a Séd partján lévő Margit téren találhatók.