Emanuel Janković (magyarosan: Jankovics Emánuel, Újvidék, 1758. – 1792.) szerb nyomdász és könyvkereskedő.
Élete A gimnáziumot szülőföldjén, orvosi tanulmányait hallei egyetemen végezte, és mint orvosnövendék jött vissza a szülővárosába. 1792-ben bekövetkezett haláláig könyvnyomtató és könyvkereskedő volt. A szerb írók közül (Obradovićcsal együtt) az elsők között volt, akik a szerb irodalomban a népies nyelvet használták.
Munkái Fizicseszkoje szocsinenije o izsušenijú í razdelenijú vode u vazduch. Lipcse, 1787 (Természettani értekezés a víz és levegő párolgásáról és felosztásáról) Tergovicia, komedija u tri akta. Uo., 1787 Zsivotvopiszaníje gyénerala Laudona. Bécs, 1788 (Laudon tábornok életrajza) Blagodarni szín. Lipcse, 1789 (A hálás fiú. Németből ford.) Zao otac i nevaljao syn. Bécs, 1789 (A rossz atya és gonosz fiú)
Források
Srpska književnost 18. vijeka: Emanuel Janković
További információk
Jovan Deretić: Kratka istorija srpske književnosti IV: Prosvećenost i počeci nove književnosti.
Kategória:Szerb költők, írók Kategória:1758-ban született személyek Kategória:1792-ben elhunyt személyek Kategória:Újvidékiek