Káthay Mihály (? – Kassa, 1607. január 12.) kállói várkapitány, erdélyi kancellár.
Élete A köznemesi családból származó Káthay Mihályt 1599-ben nevezték ki Kálló kapitányává, ahol mintegy négyszáz katonának parancsolt. A kállai muskétások Giorgio Basta seregében részt vettek az 1600. szeptember 18-i miriszlói csatában. Tisztségének ellátását a pénzhiány nehezítette: több levelében kérte a Szepesi Kamarát, hogy fizessék ki a várvédők zsoldját. Az elutasítást megtudva, „az vitézek igen felzajdultak, annyira, hogy mind zászlóstul akartanak felkelni, nagy nehezen csendesítettem le őket szép szómval” – írta Káthay a Kamarának 1599. november 1-jei levelében. 1603-ban sikerült az addig a Kállya család birtokáéban álló Kálló mezővárosát a vár hatalma alá rendelnie.
1604. október 29-én Káthay jelentkezett Bocskai István tiszalöki táborában, és az elsők között csatlakozott a fejedelemhez, aki erdélyi kancellárrá nevezte ki. 1604 decemberében Bocskai az ő mislyei udvarházában tartotta főhadiszállását több héten át. Káthay Bocskaí tanácsadója is volt, és az általa vezetett "erdélyi párt"tal együtt radikális Habsburg-ellenes vonalat képviselt, és egyengette Báthory Gábor trónutódlását. Az óvatos, halogató természetű Bocskai számára nem csak politikai, hanem katonai téren is segítséget jelentett.
1605 nyarán azzal a megbízatással utazott Lengyelországba, hogy a lengyeleket nyerje meg a szabadságharc ügyének, vagy legalább semlegesítse őket, illetve bírja rá a hazatérésre az oda menekült Illésházy Istvánt; ezt sikerrel teljesítette. Illésházy kezdetben szintén Habsburg-ellenes nézeteket hangoztatott, de titokban Mátyás főherceg szolgálatába állt hodolini birtokainak visszaszerzése fejében. (Káthay kancellársága idején egyetlen birtokadományban sem részesült.) Az úgynevezett békepártot vezető Illésházy ellenezte, hogy a királyi Magyarországból területet csatoljanak Erdélyhez; ezért a hasonló nézeteket valló Homonnai Drugeth Bálint trónutódlását támogatta. A két párt 1606-ban a kassai gyűlésen csapott össze, ahol Káthay élesen kritizálta az Illésházy által megtárgyalt békefeltételeket: is. „Ezek a feltételek nem szabadságot, hanem minden szabad ember előtt gyűlöletes szolgaságot helyeznek kilátásba." Bocskai, a gyűlésen megjelentek többségével együtt Káthayval értett egyet. Fontos szerepet játszott a bécsi béke előkészítésében.
1606. augusztusban Illésházy István bevádolta Káthayt Bocskai előtt egy levél alapján, amelyet állítólag Szuhai püspöknél látott; a levél soha nem került elő, és a konkrét vádak sem ismeretesek. A kancellár 1606. szeptemberig töltötte be tisztségét, amikor a fejedelem bebörtönöztette. Letartóztatása után vizsgálatot indítottak ellene, de erről nem maradtak fenn korabeli iratok.
Halála Miután a vízkórságban szenvedő Bocskai 1606. december 29-én elhunyt, december 31-én Rimay János, január 4-én pedig Péchi Simon felvetették a mérgezés gondolatát, de ekkor még konkrét személyt nem vádoltak meg. Január 12-én hajnalban Káthay Mihály kancellárt a hajdúk felkoncolták, testét apró darabokra vágták azzal, hogy ő mérgezte meg a fejedelmet. Korábbi történészek, például Szilágyi Sándor ezt a vádat elfogadták. Nagy László szerint a gyilkosság elrendelője Illésházy István lehetett, aki ezzel akarta biztosítani Homonnai Bálint trónutódlását, de részesek voltak benne Nyáry Pál és Széchy György is. Papp Sándor ezt megalapozatlannak tartja, de Bocskait szerinte sem mérgezték meg, és Káthay halála a politikai frakcióharcok eredménye volt.
Káthay holttestének maradványait özvegye összesöpörtette és egy lepedőbe rakatta, majd az alsómislyei prépsotsági templomban eltemettette.
Bocskai haláláról több olyan vers maradt fenn, amelyeknek fő motívuma Káthay vádolása. Az fejedelemnek megétetőjéről és annak büntetéséről való ének (kezdősora: Ha kérdi Isten Káthay tetőled) számos másolatban és változatban keringett a 18. század végéig. A vers szerint Káthay a pápa felbújtására mérgezte meg a fejedelmet; ezt Pázmány Péter egy 1610-ben megjelent Anonymi sycophantae című vitairatában cáfolta.
Humanista műveltsége Több forrás említi humanista műveltségét, de tanulmányairól nem maradt fenn adat. Egyetlen ismert műve a Balassi testvérek halálára írt latin nyelvű elégiája. Nagy László szerint Káthay a szerzője Bocskay kiáltványának is, amelyet az 1605. áprilisi szerencsi országgyűlésen hoztak nyilvánosságra.
Családja Apja, Káthay Ferenc 1554-ben Perényi Gábor hadnagya volt, 1558-ban Egerben szolgált. 1584-ben neki adományozták a mislyei prépostságot. Anyja Mágócsy Margit. Felesége Homonnai Drugeth Anna volt, fiai Mihály és Ferenc. Anyja és felesége révén Felső-Magyarország majd minden főurával rokoni kapcsolatban állt.
Jegyzetek
Források
További információk Káthay Mihály művek, életrajz (Ó szelence)
Kategória:Erdélyi kancellárok Kategória:Kassaiak Kategória:1607-ben elhunyt személyek Kategória:Meggyilkolt magyar politikusok