Székely József (Debrecen, 1825. március 1. – Budapest, 1895. szeptember 16.) ügyvéd, pesti író, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltárosa, 1848-49-es honvéd százados.
Pályája Apja, Székely Mihály, anyja, Nagy Erzsébet. Debrecenben, a református kollégiumban tanult, Miskolcon és Pesten végzett joggyakorlatot. 1847-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Az utolsó pozsonyi országgyűlésen a jurátus-ifjúság egyik vezére volt. Pozsonyból Kolozsvárra küldték, hogy az 1848-as eszméket népszerűsítse. A szabadságharc idején előbb Szemere minisztériumában fogalmazó, majd a hadseregben honvédszázados volt. Az önkényuralom ideje alatt Pesten költeményeket, novellákat, regényt és cikkeket írt hírlapokba, és a Pesti Napló munkatársa volt. 1855-től egy ideig Bécsben élt mint az ott kiadott Magyar Sajtó munkatársa. Az 1850-es és 1860-as évek írói csoportjának egyik jellemző alakja volt. Idős korában Pest vármegye levéltárának levéltárosa lett, ekkor leginkább történeti adatok közzétételével foglalkozott.
Munkáiból Liliputfalvi Liliputi Tóbiás. (Pest, 1850.) Vidám hangvételű regény. A szerző részint Cervantes világhírű regényét utánozta, részint az angol humoristáktól tanult. Szeszélydalok. (Pest, 1853.) Versek. Kalárisok. (Pest, 1853.) Versek. Kármán és M. grófné levelei. (Pest, 1860.) Kármán József és kedvese, Markovics grófné leveleinek kiadása. Írt egy drámát is: Kármán és Fanni, mely nem került színre.
Fordítások A szeszélyes hölgy. Irta Flygare-Carlén Emilia. Ford. Uo. 1862-63. Hat kötet. Hortenzia királynő. Napoleoni életkép. Irta Mühlbach Luiza. Ford. Uo. 1863. Két kötet.
Érdekességek A legenda szerint róla nevezték el a székelykáposzta (székely gulyás) nevű népszerű ételt.
Források
Jegyzetek
Kategória:Magyar költők Kategória:A Pest (Vár)megyei Levéltár levéltárosai Kategória:1825-ben született személyek Kategória:1895-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Debreceniek